Az Európai Bizottság (EB) december végén az uniós alapszerződés 7-es cikke alapján eljárást indított Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt. Brüsszel arra hivatkozott, hogy Varsó súlyosan megsértette a jogállamiság alapelvét. A bizottság akkor elmondta: két éven belül 13 olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

Ez volt az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A 7-es cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat.

A lisszaboni szerződés alapértékként definiálja a jogállamiságot, de tartalmilag nem határozza meg azt – mutatott rá a magyar tárcavezető. A lengyel esetben a vitatott kérdés, azaz az alkotmánybíróság és a hagyományos bíróságok szervezete nem uniós, hanem tagállami hatáskör – hívta fel a figyelmet. „Ha a bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa ilyen irányú jogalkotásba kezdene, és mintegy bírói fórumként a nemzetállami hatáskörbe tartozó szabályozásokról döntene, az az érintett államok szuverenitása szemszögéből nézve rendkívül nyugtalanító volna” – fűzte hozzá.

„Nem különösebben segíti az európai összetartást az sem, hogy tagállamokat ültetnek a vádlottak padjára” – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.

Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás ugyancsak sérti a jogállamiság elvét.

Az Európai Bizottság tavaly nyáron indította meg az eljárást a szóban forgó országokkal szemben, mert megtagadták a kötelező uniós menekültkvótákról szóló döntés végrehajtását.

„Köztudomású, hogy alig akad ország, amely életbe léptette volna a határozatot” – magyarázta a politikus.

Trócsányi László nem érti, hogy ennek fényében a bizottság miért csak ezt a három államot kéri számon, egy, a testület által önkényesen megszabott pontrendszer alapján.

„Ha valami nem felel meg a jogállamiság elvének, akkor az a bizottság önkényességen nyugvó kiválasztási rendszere” – mutatott rá.

A miniszter szerint Brüsszel lépései a demokrácia alapkérdéseit feszegetik.

„Mekkora mozgástere van a nép által megválasztott intézményeknek?” – tette fel a kérdést. „Milyen keretek között mozoghat egy nemzetállam az Európai Unióban?” – fűzte hozzá.

Az igazságügyi miniszter úgy véli: az európai állampolgárok többsége azon a nézőponton van, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok kezeit annyira kötik a külső körülmények, ami már akadályozza őket a szabad cselekvésben.

Forrás: MTI

Képek: Hirmagzin.eu