Mély hallgatásba burkolózik minden érintett a Penny Market új készpénzfelvételi szolgáltatásával kapcsolatban. Bár senki sem mondja ki, a probléma, hogy adócsalásnak is minősülhet a bankok kihagyásával működtetett cash back szolgáltatás – írja a Világgazdaság.

A kártyatársaságok és a kártyaelfogadási rendszert üzemeltető bank háta mögött kezdett bele újdonságként kínált cash back szolgáltatásába a Penny Market, és ezzel jókora bonyodalmat is okozhat.

A cég akciós újságjában is hirdeti, hogy háromezer forint feletti kártyás vásárlás esetén legfeljebb 20 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget nyújt. A művelet egyszerű: háromezer forint feletti vásárláskor jelezni kell a pénztárosnak a készpénzfelvételi igényt, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által ellenőrzött online pénztárgépbe üti be a pluszban levonandó összeget. Egy fizetési tranzakció, egyetlen vásárlás történik (az ingyenes), majd a pluszpénz visszajáróként jelenik meg a számlán (olyan, mintha a háromezer forintos vásárlást egy 23 ezres bankkártyával fizetnék).

A dolog – egy picit más formában – nem ismeretlen sehol sem: az angolszász világban már szinte természetes, hogy betéti kártyás fizetéskor a nagyobb üzletekben megkérdezik a vevőt, nem szeretne-e készpénzt is felvenni. Ez mindenkinek jó üzlet: a kereskedőnek kevesebb készpénzzel kell bajlódnia (számolni, őrizni, szállítani), a banknak nem kell annyiszor tölteni az automatákat, a vevők meg így olcsóbban juthatnak hozzá a készpénzhez.

Magyarországon az OTP Bank kezdte el bevezetni a szolgáltatást, meglehetősen korlátozott formában még 2007–2008 tájékán. A szegedi és a szolnoki Coop hálózat mintegy száz üzletében tették elérhetővé, ám csak OTP-ügyfeleknek és szigorú határok között. A ma is élő szabály szerint ötezer forintot lehet maximum felvenni, de legfeljebb a vásárlás értékét. A korlátozás valahol érthető: a cash back ugyanis tipikusan kis összegű készpénzfelvételi forma, míg a magyarok, ha készpénzfelvételről van szó, nem ismernek határokat.

Az MNB adatai szerint az átlagos magyar kártyás vásárlás összege 6500 forint felett volt az első negyedévben, míg átlagosan közel 62 ezer forintot vettek fel készpénzben.

Egy hónapban átlagosan egy készpénzfelvétel és három vásárlás jutott egy kártyára, vagyis: a magyarok inkább alacsonyabb értékben vásárolnak, és több készpénzt tartanak maguknál. Ezt (ma már) a megszokáson kívül egyre kevesebb dolog indokolja (az elfogadóhelyek száma 76 ezer volt az első fél évben), miközben a két ingyenes készpénzfelvétel mellé korlátlan számú ingyenes vásárlás társul. Lassan változik is a rendszer: ahogyan a kormányzat változtatta a tranzakciós illetéket, úgy csökkent a készpénzfelvételek száma, és nőtt a vásárlásoké – de nem jelentősen.

A Penny tulajdonképpen jól érezte meg, hogy a már-már elfeledett cash back vevőcsalogató is lehet: ha csak 150 ezer forintot adhat ingyen (vagyis tranzakciós illeték nélkül) a bank, akkor a húszezer forint csábító lehet. A probléma éppen ezzel van: noha az üzletlánc pontosan el tudja különíteni a vásárlástól a készpénzfelvételt, a bank erre nem képes: egyetlen, vásárlási tranzakcióként jelenik meg a levont összeg. Ez azért baj, mert adócsalásnak is minősülhet, hiszen így a készpénzfelvétel után a bank nem fizeti meg a tranzakciós illetéket, ami 0,3% és maximum 6 ezer forint. Eközben a bank a készpénzfelvételi limitet vagy a hitelkártyás készpénzfelvétel extradíját sem tudja kiszámlázni. A normális cash back szolgáltatásnál a bank pontosan tudja, hogy készpénzfelvételről van szó, így ez a probléma nem merül fel.

Ma úgy néz ki, a Penny a szolgáltatással alaposan meglepte a bankokat. Az OTP csak annyit reagált, hogy mint a Penny Market Kft. kártyaelfogadó bankja, vizsgálja a Penny Market Kft. szolgáltatását, egyeztet a kártyatársaságokkal és a céggel. Végső álláspontjukról pedig később adnak tájékoztatást. Hasonlóan válaszoltak a Mastercardnál is, és a Penny sem volt közlékeny.

Forrás: Pr7/VG