Európa országai

Dánia

Dánia

Dánia (dánul: Danmark) független állam Észak-Európában. Egyetlen szárazföldi szomszédjától, Németországtól északra, Svédországtól délnyugatra és Norvégiától délre fekszik. Bár nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják, melyek közül a legkisebb és legdélebbi fekvésű.

Az ország a Balti-tenger és az Északi-tenger között fekszik. A Jylland- (Jütland-) félszigetet és több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet foglal magába, amelyek közül 76 lakott. Legnagyobb szigetei Fyn és Sjælland.[4] A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, innen kapták nevüket a dán szorosok. Külbirtokai Grönland (a Föld legnagyobb szigete) és Feröer, melyek széles körű önkormányzattal rendelkeznek; velük együtt alkotja a Dán Királyságot, melynek vezető országa.

Dánia 1849 óta alkotmányos monarchia, egyébként pedig a világ egyik legrégebbi monarchiája. 1949 óta a NATO, 1973 óta az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió tagja.

A fejlett piacgazdasággal és kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkező Dánia a skandináv jóléti modell egyik mintaállama. A jövedelmi egyenlőség tekintetében első a világon. 2006-2008 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettségét tekintve több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított.[5][6] Az amerikai Forbes magazin szerint Dánia rendelkezik az egész világon a legjobb üzleti klímával.A 2008-as és 2009-es Béke Világindex szerint a világ második legbékésebb állama. 2008-ban – Svédországgal és Új-Zélanddal együtt – a Transparency International listája alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt.

A nemzeti nyelvet, a dánt erős kulturális és történelmi kapcsolatok kötik közeli rokonaihoz, a svédhez és a norvéghez. Dánia lakóinak 82%-a és a dán nemzetiségűek 90.3%-a a lutheránus egyház tagja. 2009-es adatok szerint az országban 526 000 bevándorló vagy annak leszármazottja élt, ez a népesség 9,5%-a. Ezen bevándorlók többsége (54%) Skandináviából vagy más európai országból származik, a többiek túlnyomó részt ázsiai országokból érkeztek.

Domborzat

Dánia a Jylland nevű félszigetből és 443 szigetből áll, amelyek közül 76 lakott. A legnagyobb szigetek Sjælland, Fyn és Bornholm. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze, például a Svédországot Sjællanddal összekötő Øresund híd. A kisebb szigetekkel kompok vagy kisrepülőgépek biztosítják az összeköttetést. Szárazföldön csak Németországgal határos 68 km hosszan.

Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja az Yding Skovhøj (172,54 m), legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m),[10] az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. Legmélyebb pontja (Lammefjord) 7 méterrel fekszik a tenger szintje alatt. A vízfelület nagysága 700 km², az ország területének 1,62%-a.

Éghajlat

Éghajlata a mérsékelt éghajlati övbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.

Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.

Történelem

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.

A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.

A 8. századtól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánok II. Knut dán király (1016-1035) királysága alatt uralták a legnagyobb területet Észak-Európában (Dánia, Dél-Svédország, Norvégia, Anglia).

Kereskedelmi útvonalakat szerveztek Grönlandtól az orosz folyók közbeiktatásával egészen Konstantinápolyig. 9. századi frank források (pl. Notker Balbulus műve) bizonyítják először a dánok létezését. Ezek egy Gudfred nevű királyról számolnak be, aki a mai Holstein területén jelent meg egy flottával, majd diplomáciai tárgyalásokat folytatott a frankokkal. 808-ban Gudfred megtámadta az abodritákat és elfoglalta Reric városát.

A dánokat 965-ben I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.

A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a kalmari unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.

Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620-1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658-1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671-1917 között.
Alkotmányozó gyűlés 1848-ban, Koppenhágában

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.

A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az első világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, de Dánia – félve a német irredentizmustól – ragaszkodott ahhoz, hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920. február 14-én tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták.

Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a második világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo.

1945 februárjában 12.000 magyar katona jelentősebb katonai kiképzés nélkül került Dániába, ahol átvették az innen az orosz és a nyugati frontra átirányított német katonák helyét, és gyakorlatilag őrző feladatokat folytattak a német megszállók parancsnoksága alatt. A megbízhatatlan szövetségesnek tartott magyaroknak a németek nem mertek fontos katonai feladatokat adni: vasutakat és hidakat őriztek, néha pedig egyszerű munkaszolgálatos feladatokra küldték őket. 1945. április 22. a Koppenhágában a Királyi Testőrség kaszárnyájában elszállásolt magyar katonák fellázadtak az azonnali frontra küldő német parancs ellen. Órákon át ropogtak a fegyverek Koppenhága belvárosában a túlerőben lévő németek és a gyengén felfegyverzett magyarok közt. A magyar csapatoknak májusban a dán-német határt átlépve ismét el kellett hagyniuk Dániát. A haza felé vezető út több német fogolytáboron keresztül vezetett. Azok közül akiket Bornholm szigeten a szovjetek “szabadítottak fel” csak kevesen tértek vissza Magyarországra a szovjet hadifogságból.

A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széles körű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott. Kis mérete ellenére Dánia számtalan komoly hadi- és humanitárius akcióban vett részt, többek között az ENSZ- és NATO-vezette műveletekben Cipruson, Bosznia és Hercegovinában, Koreában, Egyiptomban, Horvátországban, Koszovóban, Etiópiában, Irakban, Afganisztánban és Szomáliában.

Gazdaság
A Dán Nemzeti Bank székháza
Szélfarm Koppenhága közelében

Dánia modern piacgazdaság, a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa. Korszerű mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. Jelentős a 105 000 km²-es tengeri terület is.

Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner).

A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek. A legtöbb szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független szakszervezetet.

A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006 novemberében 3,6% volt (98 211 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005).[20]

A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat,[4] de a 2000. szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését.

Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed. Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a férjüktől.

Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (például 25%-os áfa nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer párosul.

Mezőgazdaság

Mezőgazdasága kitűnik a legkorszerűbb agrotechnikán alapuló nagy termelékenységével és külföldön is jól értékesíthető termékeivel. Az ország területének 61% mezőgazdasági terület (világviszonylatban kiemelkedő), 5% rét és legelő, 11% erdő, 23% beépített vagy terméketlen. A földek többsége 10-50 hektáros családi gazdaságok kezében van. A növénytermesztés szinte teljes egészében az állattenyésztés igényeit szolgálja. Legfontosabb termesztett növények: árpa, burgonya, rozs, valamint főként a déli területeken a búza és cukorrépa. A belterjes, gépesített istállózó állattenyésztés vezető ága, a szarvasmarha-tenyésztés tejgazdálkodással párosul. Az iparszerű baromfinevelésből származó hús és tojás is fontos exportcikk.

Ipar

Szénhidrogén-bányászat, kőolaj finomítás, gépipar, hajógyártás, vegyipar, cementgyártás, porcelángyártás, élelmiszeripar. A gépiparhoz a kevés nyersanyagot, de jelentős tőkeberuházást és szakképzettséget kívánó gyártmányok egész sora csatlakozott (pl. műszerek, háztartási gépek, számítógépek, elektrotechnikai, elektronikai és híradástechnikai termékek).
Kereskedelem

Külkereskedelme többletet mutat.

Exporttermékek: gépek és járművek, élelmiszer, vegyipari termékek, nyersanyagok
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, energia, nyersanyag, vasérc, acél
Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Norvégia

Infrastruktúra
Közlekedés

A legnagyobb vasúti szolgáltatók a személyszállításban a Danske Statsbaner (Dán Államvasutak), a teherszállításban a Railion. A 2644 km hosszú pályahálózatot (melyből 636 km villamosított) a Banedanmark kezeli. Koppenhága egy kisebb metróhálózattal és egy kiterjedt S-tog (elővárosi vasút) hálózattal rendelkezik.

Dánia (és egyben Svédország és Norvégia) nemzeti légitársasága a Scandinavian Airlines System (SAS). Az ország legnagyobb repülőtere a Koppenhágai repülőtér, amely egyben Észak-Európa legforgalmasabb légi csomópontja is. Az országban összesen 92 repülőtér található, ebből 28 rendelkezik burkolt kifutópályával.[4]

A feröeri kompjáratot a Smyril Line üzemelteti, a többi kompot nagyrészt a DFDS (az Egyesült Királyság és Norvégia felé) és a Scandlines (Svédország és Németország irányába). A belvízi hajózóutak hossza 400 km. Kikötők száma 12.

A közúthálózat hossza 72 363 km, ami magában foglal 1032 km gyorsforgalmi utat is. A magas regisztrációs adó (180%) és hozzáadott érték-adó (25%), továbbá a világ legnagyobb jövedelemadó rátája következtében az új autók rendkívül drágák. Az adó célja az autók számának korlátozása.

2007-ben a kormány a környezetbarátabb autózás érdekében enyhén csökkentette a magas futásteljesítményű autók adóját. Ennek kis hatása volt, ráadásul 2008-ban megnőtt az öreg, kevéssé üzemanyag takarékos németországi autók importja.

Az utóbbi évtizedekben hatalmas befektetéssel közúti és vasúti összeköttetést teremtettek Fyn és Sjælland (Nagy-Bælt híd), valamint Sjælland és a svédországi Malmö között (Øresund híd). A Koppenhága Malmö Kikötő a két nemzet két városának közös kikötői hatósága.

Forrás: Wikipedia; Képek: Google
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Dánia
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu

Hasonló hírek

Vatikán

info

Izland

info

Lengyelország

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------