A D-vitamin jelentőségéről sokat és sokfelé olvashattunk már, de mivel egyre többen kértek bennünket, hogy közöljünk róla bővebb információt, így nem várakoztathattunk titeket tovább! Hiánypótló írás, a D-vitamin jelentőségéről és szerepéről az élő szervezetben!
D-vitamin – egészségünk legfontosabb alapköve!

Mi a D-vitamin és mik a hatásai?

A D-vitamin elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, és a csontok ásványosítása.

a 1,25-dihidroxi-D-vitamin a vérben szabályozza a kalcium (Ca) mennyiségét
befolyásolja a csontosodási folyamatot
blokkolja a sejtburjánzást a rákbetegség egyes formáinál (vastagbélrák, emlőrák, prosztatarák)
erősíti az immunrendszert (a monociták előállításához szükséges)

Egy erőteljes rákellenes gyógyszer, a tamoxifen, amit széles körben alkalmaznak petefészek-rák, hólyagrák, emlőrák esetén, jobban kifejti hatását D-vitamin jelenlétében. Vannak arra utaló jelek, hogy a leukémia és a nyirokcsomó-megnagyobbodás kezelésében is hasznos a D-vitamin szedése, de ennek igazolásához még további vizsgálatok szükségesek.

Hogyan fejti ki a hatását?

A megfelelő D-vitamin-szint javíthatja a termékenységet, védelmet nyújthat a terhesség alatt, csökkentheti a gyulladásokat, segíthet a helyes testsúly elérésében és megtartásában, védhet a fertőző betegségek – például az influenza és tuberkulózis – ellen, megelőzheti a szélütést, erősítheti az immunrendszert, serkentheti az emlékezetet és növelheti az izmok erejét. Vagyis könnyen lehet, hogy a D-vitamin a legkevésbé ismert és leginkább félreismert öregedés elleni „titkos szer”. A hormonok a vitaminoknál bonyolultabb molekulák, amelyek kétféle módon fejthetik ki hatásukat: vagy egyszerűen behatolnak a sejtekbe és a sejtplazmán áthaladva eljutnak a sejtmaghoz – a sejt „agyához” – hogy befolyásolják annak működését, vagy pedig a sejthártyán lévő egyik receptorhoz kapcsolódva adnak jelzést a sejtnek, aminek következtében annak működésében különféle változások állnak be. Az aktivált D-vitamin főként úgy hat, hogy a sejt magjában lévő receptorhoz kapcsolódik.

Nyáron elegendő csak a napfény?

A D-vitamin fontossága mára már köztudottá vált, mostanra leginkább csak a mennyiséggel kapcsolatos viták és a napfény szerepe okoz fennakadásokat. Számtalan tudományosnak tűnő állítással találkozhatunk nap, mint nap. Most Prof. Dr. Ősapay György szakértő ezekről rántja le a leplet! A köztudatban elterjedt, hogy a nyári időszakban elég csupán a napfénnyel biztosítanunk a D-vitamin bevitelt. „Ehhez azonban elsődleges feltétel elegendő D2-vitamin fogyasztása étrendünkben. Másrészt gyakran nem elég a napozás a D-vitamin-hiány megelőzéséhez, hiszen olyan helyeken is kialakul a hiány, mint Bogota, Brazília, Kalifornia vagy Costa-Rica. Sok esetben a napsugárzás azért nem elegendő, mert ruhában tartózkodunk a szabadban, vagy mert napolajat használunk a strandon, amely nem engedi a bőrünkbe a D3-vitaminképződéshez szükséges UV-fényt”- mondta Ősapay professzor.

Mit okozhat a hiánya?

Gyermekekben angolkór („csontlágyulás”) lép fel, ami abból ered, hogy a csontokba nem épül be megfelelő mennyiségű kalcium. Súlyosabb esetben a csontváz deformálódik, ami csontfájdalommal és izomgyengeséggel jár. Felnőttekben a betegség orvosi neve:Osteomalacia. Csonttöréssel is járhat. Állandóan zárt helyen tartózkodó felnőttek, vagy azok, akik a szabadban a testüket teljesen elfedik (például a muszlim nők, lásd: csador) ki vannak téve D-vitamin hiánynak, illetve az abból eredő következményeknek. Az üvegnem ereszti át az UV-fényt, így az azon keresztül érkező fény nem termel a bőrben D-vitamint. Alkalmatlan a D-vitamin pótlására a szolárium, mivel ott nagyrészt UV-A sugárzást alkalmaznak.

A szervezetben jelenlévő D-vitamin alacsony szintje kedvezőtlenül befolyásol(hat)ja több betegség lefolyását, pl.: reumás ízületi gyulladás, cukorbetegség, sclerosis multiplex, emlőrák és vastagbéldaganat.

Újabban vizsgálatok sugallják, hogy az elégtelen D-vitamin szint a bőr daganatos betegségei kialakulásának vagy kiújulásának kialakulását növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is).

D-vitamin hiányra lehet számítani az alábbi esetekben: idős kor (a bőrben kevesebb D-vitamin jön létre napfény hatására); kevés napfény; vese- vagy májproblémák; koleszterinszint csökkentő gyógyszer szedése; kortikoszteroid tartalmú gyógyszer szedése (asztma, allergia, ízületi gyulladás); rohamoldó gyógyszer szedése (pl. phenytoin); szigorú vegetarianizmus (a növényekben kevés a D-vitamin); alkohol túlfogyasztása.

Melyik a legjobb D-vitamin forrás?

tőkehal-máj olaj
olajos halak (lazac, makréla, stb)
tojás sárgája
máj
margarin (csak ha hozzáadott D-vitamint tartalmaz) – /bár nagyon figyelni kell rá, hogy ne hidrogénnel “szőkített” margarint vegyünk!!/

A vitaminokat nem lehet túladagolni… Vagy mégis? Mik a túladagolás jelei?

Túlzott bevitele hiperkalcémiát okoz, ez szájszárazsággal, szédüléssel, hányással, izomgyengeséggel, ízületi fájdalmakkal és étvágytalansággal jár (anorexia), továbbá vesekő alakulhat ki. Napfénynek való túlzott kitettség nem okoz D-vitamin mérgezést, mert a szervezet számára fölös D3-vitamin mennyiség közömbös anyaggá alakul.

Túladagolása azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalcium-szintje, emiatt túl sok kalcium épül be a csontokba, az érfalakba, a tüdőbe, a szívbe, a vesékbe; ez növeli az érelmeszesedés kockázatát, vagy növekedési zavarokat okozhat.

De akkor mégis mennyi a nap, ajánlott mennyiség?

Európában, Magyarország földrajzi szélességén nyáron elegendő napi 15 perc, szabadban töltött idő a szükséges D-vitamin mennyiség kialakulásához. Ősztől tavaszig felnőtteknek napi 2000 NE bevitele ajánlott.

A pontos mennyiség függ az étkezéssel szervezetbe jutó kalcium és foszfor mennyiségétől, a fiziológiai fejlettségtől, a biológiai nemtől, az életkortól, a napfénynek való kitettségtől és a bőr pigmentációjától.

Forrás: tudnodkell; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu