Megdöbbentő, hogy az európai polgárok mindennapi életét érintő problémák helyett Magyarország helyzetéről tárgyal kedden az Európai Parlament – jelentette ki a Civil Összefogás Fórum alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke hétfőn Budapesten.

Csizmadia László közölte, hogy az ülés tervezett témája miatt nyílt levélben fordultak Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez, amelyben úgy vélekednek, hogy az ülés csupán zöld, liberális és szocialista pártpropagandát szolgál, illetve valódi célja a figyelem elterelése a megoldandó problémákról.

Egyben azt kérik az EP elnökétől, hogy amennyiben mindenképpen Magyarország helyzete lesz a keddi ülés témája, essék szó az ország sikereiről, a csökkenő adósságról, a gazdasági növekedésről és a bővülő foglalkoztatásról is – tette hozzá.

A levélben hangsúlyozzák, hogy a kialakult helyzetben sürgetővé vált az „unió berozsdásodott gépezetének generálozása”, vagyis az alapszerződés és az elavult jogszabályrendszer reformja. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy Magyarország és a többi ország polgárainak is joguk van az új gondolatokhoz, joguk van ahhoz, hogy azokat kimondják és jogukban áll érvényesíteni a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás elvét – tartalmazza a levél.

Ugyanakkor arra kérik Martin Schulzot, hogy az ülésen olvassa fel a CÖF-CÖKA levelét. Az EP-képviselőket pedig arra szólítják fel, hogy ne pazarolják erejüket „a magyarországi kis pártok belpolitikai érdekeinek szolgálatára” – ismertette a dokumentumot az elnök. Hozzáfűzte: hogyha az EP továbbra sem veszi figyelembe az európai civil társadalom követeléseit, kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni az uniós intézményrendszerre.

Hasznos a vita a halálbüntetésről

Kérdésre válaszolva Csizmadia László azt mondta: keresztény emberként, a tízparancsolat alapján nem támogatja a halálbüntetést, ám a vita hasznos, hiszen már annak is lehet a bűnözőket visszatartó ereje.

Javaslat az igazságügyi tárcának

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője közölte: javasolják az igazságügyi tárcának egy olyan „átláthatósági etikai kódex” megalkotását, amelyhez önkéntesen csatlakozhatnak a külföldről támogatott civil szervezetek. Ennek alapján a csatlakozóknak a honlapjukon közzé kellene tenni az őket támogató szervezetek nevét, illetve a támogatások összegét. Amelyik civil szervezet nem csatlakozik a kódexhez, az nem részesülhetne az állampolgárok 1 százalékos felajánlásaiból – ismertette elképzelésüket a szóvivő.

Erre azért volna szükség – folytatta, mert szerintük nemzetbiztonsági kockázattal járhat, hogy külföldről támogatott civil szervezetek betekintést követelhetnek állami gazdasági ügyekbe. Ugyancsak szükségesnek tartják a külföldről támogatott civil szervezetek adóhatósági vizsgálatát.

Magyarországról tárgyalnak

Az EP sajtószolgálata a múlt szerdán közölte, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, kedd este vitát folytat a magyarországi helyzetről. Az erről szóló döntés az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán, az úgynevezett elnökök brüsszeli értekezletén született.