Az allergia előfordulása gyakoribb, mint hinnénk, a magyar lakosság 25 százaléka érintett kisebb-nagyobb mértékben. Közülük minden negyedik kap csak valamilyen tüneti kezelést a panaszaira, holott az asztma komoly szövődményekkel is járhat.

Még szomorúbb a kép, ha azt is figyelembe vesszük, hogy allergiavizsgálat a gyógyszeres kezelésben részesülők döntő többségénél nem is történik!

Állandó tüsszögés, orrfolyás és égő, gyulladt érzés a szemek körül – ezen tünetek általánosnak mondhatók számos megbetegedés esetén, de ha a panaszok tartósan fennállnak, esetleg időszakosa vissza-visszatérnek, allergiára is gyanakodhatunk. Szervezetünk érzékenyen reagálhat bizonyos növények virágzására, a macskaszőrre, a poratkára vagy a tojásfehérjére is. Ezt korábban csupán laboratóriumi vizsgálatokkal tudták megállapítani, napjaink gyorstesztjei azonban lehetővé teszik, hogy otthon, saját magunk teszteljük, mivel nem tudunk egy légtérben tartózkodni.

Nem csak a betegnek segít, az orvosnak is

Ezek az allergia tesztek valóban hiánypótlóak, ha arra gondolunk, hogy eddig milyen szűrővizsgálatokat lehetett otthon elvégezni.

A szűrővizsgálatoknak köszönhetően a betegek a lehető legegyszerűbb módon információhoz juthatnak azzal kapcsolatban, hogy mi is a kiváltó oka allergiás reakcióiknak. A tesztek megbízhatóan megerősítik vagy kizárják az allergia gyanúját, így elkerülhető az is, hogy a beteg feleslegesen diétázzon, kerülve azokat az allergéneket, amelyek valójában nem is jelentenek veszélyt az egészségére. Amennyiben bizonyított az allergia megléte, akkor már a további vizsgálatok előtt odafigyelhet a beteg az allergiamentes környezete kialakításáért. A tesztek eredményei nem csak a pácienseknek, az orvosoknak is ugyanolyan hasznosak lehetnek, hiszen a beteg által helyesen értelmezett tünetek nagy segítséget jelenthetnek a további orvosi vizsgálatokban is – tette hozzá a szakember.

Nem mennek el orvoshoz

Az allergia rendkívül gyakori, általában minden negyedik embert érint valamilyen szinten. Felmérések szerint ugyanakkor csak a betegek negyede kap valamilyen kezelést a panaszaira, sokan azonban inkább “kihordják lábon” a tüneteket, és nem fordulnak vele orvoshoz. Ez hosszú távon semmiképp sem kifizetődő: komoly szövődmények, például asztma kialakulásához is vezethet.

Mivel az allergia többféle betegség gyűjtőneve, annak meghatározására is több módszert alkalmaznak. Leggyakrabban Prick teszteket használtak, karcolásos teszteknek is hívják ezt a módszert, mellyel bizonyos ekcémák, csalánkiütés, duzzanatok okát lehet tisztázni. A vizsgálni kívánt anyagokat az alkar bőrére cseppentik, majd egy kis tűvel felületes szúrt, vagy karcolt sebet ejtenek. Amennyiben a szervezetben allergiás reakciót vált ki az anyag, az érintett bőrfelületen körülbelül negyed óra múlva duzzanat és bőrpír alakul ki. Ezek a tesztek megbízhatatlanságuk, illetve jelentősen korlátozott használati feltételeik miatt már elavultak, Európa számos országában a szakmai szervezetek már nem is támogatják használatukat.

Egyre több gyorsteszt jelenik meg ugyanakkor a patikák polcain, amelyekkel otthonunkban, szakember segítsége nélkül is kideríthetjük, hogy mire vagyunk allergiásak. Ezek a vérünk IgE-színtjének vizsgálatával állapítják meg az allergia típusát, ha az adott allergénkor ez a szint megemelkedik, úgy a vele szembeni érzékenységre lehet gyanakodni. Ezeknek a vény nélkül kapható teszteknek a segítségével egyre több allergén (jelenleg a kiváltó okok 90 %-át lefedő választék) kimutatására van lehetőség.

A leggyakoribb allergének mutathatók ki

A légúti allergiatesztek a leggyakoribb, levegőben lévő allergén kimutatására szolgálnak. Ezekkel szűrhető ki többek között a macskahám, illetve macskaszőr allergia, valamint a poratkára és a főpollenre kialakult érzékenység. Mivel a házi kedvencek közül legnagyobb eséllyel a macskára lehetünk allergiásak, így erre külön teszt is kapható, ezek a macskára specifikus allergia antitestek (IgE) szintjét vizsgálja. Előfordulhat a tejjel, illetve tojással szembeni érzékenység is, az ezekre specifikált gyorstesztek nagyjából 30 perces vizsgálattal kiderítik az allergiát. Bizonyos ételallergiák esetén szigorú diétát kell tartani, amely mellőzi a reakciókat kiváltó összetevőket.

Az egyik legkomolyabb gondot a poratkával szembeni allergia jelenti, hiszen ezek a 0,2-0,3 mm hosszúságú lények otthonunkban élnek, és “belőlünk”, illetve az elhalt hámsejtjeinkből táplálkoznak. A poratkák ott halmozódnak fel, ahol a legtöbb hámsejtet elhullajtjuk, például a szőnyegben, párnákon. Elszáradt, levegőbe került széklete váltja ki az allergiás tüneteket, amelyek köhög,s légzési nehézségek, viszketés, kiütések formájában is jelentkezhet. Ugyan a gyorstesztek viszonylag nagy pontossággal beazonosítják az allergia típusát, teljes bizonyosságot csak a laboratóriumi vizsgálatok jelentenek, pozitív eredmény esetén tanácsos szakember segítségét kérni.

Feltétlenül a gyógyszerek szedése a megoldás?

A gyógyszeres terápia, az allergiaellenes gyógyszerek használata „csak” az allergiás panaszok tüneti kezelésére szolgál, és az idő múlásával egyre nagyobb dózisokra van szükség. Az allergiás megbetegedések kezelésének ideális módja – a panaszok több-kevesebb sikerrel való enyhítése helyett – az oki kezelés lenne. Ez utóbbi az allergia megelőzését jelenti, amiben lényeges szerepe van az allergén-kerülésnek, azaz az allergiát kiváltó ágensek beteg környezetéből való kiiktatásának. Folyamatosan születnek újabb és újabb innovációk, amik hatásos és kíméletes módszert kínálnak a különféle légúti (levegőben szálló, a kárpitokon és ruházaton megtapadt, vagy a kisállat testén található) allergénektől – legyen az pollen, poratka, penészgomba vagy kisállat -, való megszabadulásra. Ezekről az új módszereket a következő cikkeinkben folyamatosan megismertetjük.

Forrás: Csomor Flórián