Oroszország csak az általa önkényesen elcsatolt Krím félszigetről kezdte el kivonni csapatait, Ukrajna határának közeléből viszont nem – közölte Szerhij Dejneko, az ukrán határőrszolgálat parancsnoka egy szerdán megjelent interjúban.

„Azóta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette az orosz csapatok kivonását április 23-tól, a hírszerzésünk megfigyelése alapján valóban megkezdődött ez a folyamat, de csak a megszállt Krím félsziget területén” – mondta a tisztségviselő az RBK-Ukrajina hírportálnak.

Kiemelte, hogy

Szavai szerint továbbra is „ellenséges erők és haditechnika van nagy számban jelen” a Voronyezshez közeli katonai táborokban és a voronyezsi területen lévő Bogucsar városban. Hangsúlyozta, hogy utóbbi alig néhány tíz kilométerre van az ukrán határtól.

„Ami a voronyezsi terület táborait illeti, ott még semmiféle mozgást nem észlelünk” – szögezte le Dejneko. Hozzátette, hogy az ukrán határőrség folyamatosan figyelemmel követi a helyzetet.

Ami az orosz katonák létszámát illeti, a határőrség parancsnoka számokat nem említett. Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még továbbiak érkezése várható.

Julija Mendel, Zelenszkij sajtótitkára április 11-én egy tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén és ugyanennyit a Krím félszigeten.

Később, két nappal a krími orosz csapatkivonás bejelentése előtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország akár 120 ezer fölé is növelheti az ukrán határ mentén és a Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát.

Közben ukrán hírportálok szerdán idézték Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki a La Repubblica című olasz napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy kész lenne Vlagyimir Putyin orosz államfővel a Vatikánban találkozni.

„A Vatikán valóban ideális hely a békéről folytatott párbeszédhez. A Szentszék világszintű erkölcsi tekintély, mindig hatékonyan tölti be közvetítő szerepét, mivel pártatlan és a konfliktusban részt vevő valamennyi félben bizalmat kelt” – fogalmazott Zelenszkij, aki a római pápát a „béke prófétájának” nevezte.

Hangsúlyozta, hogy a Vatikán különbözik a világ többi szereplőjétől, mert katonai, politikai vagy gazdasági érdekek nélkül cselekszik. Szerinte egy ilyen tekintéllyel rendelkező közvetítő biztosíthat bizalmat mindkét félben, és a találkozón végre a lényegről beszélhetnek.