Négy civil szervezet tiltakozik az információszabadságról szóló törvény módosítása ellen, szerintük a közérdekű adatigénylés „fizetőssé tételével” az adatkezelők leküzdhetetlen akadályt gördíthetnek a közérdekű adatok megismerésének útjába. A tervezet elfogadása ráadásul sürgős lett a kormánynak, még a nyár elején véget érő tavaszi ülésszakban át akarják vinni.

Az igazságügyi miniszter múlt héten beterjesztett javaslata szerint:

• megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége.

• Nemcsak az adatszolgáltatás technikai, hanem munkaköltségeit is állnia kell az adatigénylőnek, mégpedig előre.

• A szerzői joggal védett adatok, dokumentumok esetében nem lesz mód másolásra, csak betekintésre.

A Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub által jegyzett közleményben a szervezetek levélben fordultak Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez és a parlamenti képviselőkhöz, hogy megakadályozzák a közérdekű adatok megismerhetőségének „újabb korlátozását”.

Ismertetésük szerint a törvénymódosítással a kormány lehetővé tenné, hogy a közérdekű adatokat kezelő szervek az adatigénylőkkel fizettessék meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét. Erre akkor lenne lehetőség, ha az adatigénylés teljesítése a közérdekű adatot kezelő szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

A közleményben úgy értékelték: ezen határozatlan tartalmú korlátozó rendelkezések önkényes alkalmazásával az adatkezelők leküzdhetetlen akadályt gördíthetnének a közérdekű adatok megismerésének útjába. Ezáltal a javaslat az információszabadság ombudsmani védelmének felszámolását és a számlaszintű adatigénylés bevezetését követően újabb súlyos csapást mérne a közérdekű adatok hozzáférhetőségére – tették hozzá.
Érintett témák lehetnek
Földbérlet: Az LMP június végén közölte, hogy közérdekű adatigényléssel kívánja kideríteni, miként működik jelenleg az első Orbán-kormány utolsó évében, 2002-ben privatizált tizenkét állami gazdaság. Lengyel Szilvia, az LMP vidékfejlesztési szakszóvivője szerint a szóban forgó vállalatok az akkori jogszabályokkal ellentétes módon nem tíz, hanem ötven évre kaptak földbérletet, a szerződések pedig annak ellenére nem nyilvánosak, hogy azokban köztulajdonról van szó.

Századvég-tanulmányok, vizes vb, olimpiai pályázat: Az LMP társelnök-frakcióvezetője, Schiffer András szerint az előterjesztés a vizes VB és az olimpiai pályázattal kapcsolatban rosszhiszeműséget vált ki, „élünk a gyanúperrel, hogy a legnemesebb olimpiarendezési szándékok mögött is puszta lopási igény áll”. Az előterjesztés „biankó csekket” adna a hivatalok kezébe egy döntéshez felhasznált adat kiadásának visszautasítására. A 2024-es olimpiáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt az Együtt is szerette volna megszerezni, de mivel szerintük sehol sem található meg, ezért közérdekű adatkéréssel próbáltak betekinteni a dokumentumokba.

Schiffer, utalva a Századvég által készített tanulmányokkal kapcsolatos perek kimenetelére, közölte: aki állami szervnek készít tudományos művet, nincs abban a helyzetben, hogy rendelkezzen annak nyilvánosságra hozataláról.

Paksi bővítés: Miután Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének blogjára részletek kerültek ki a paksi bővítés korábban eltitkolt előkészítő anyagaiból, Jávor közölte: a PM közérdekű adatigénylés keretében kikéri a a bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatát.

Forrás: metropol; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu