Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 7 ciráki harcolt. 1854-ben megtörtént a földosztás. A jobbágytelkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek. A földkiosztást illetve kataszteri térképet Mészöly Ignác földmérnök készítette. A jobbágytelkeket a gyengébb talajokból mérette ki az uraság, a jobb földeket megtartotta magának. (Például a Répce jobb oldalán a Szigeti földeket) A lakos-ság ebben az időszakban földművelésből és állattenyésztésből élt. Megélhetésüket csak szűkösen tudták biztosítani, ezért a családok egyes tagjai, a könnyebb megélhetés miatt más-más úton próbáltak segíteni. A leányok a városokba mentek háztartási alkalmazottnak (cselédnek), férfiak közül néhányan Amerikába mentek szerencsét próbálni. Hazatértük után a falu módosabb polgárai lettek. Házat építettek, állatokat és gazdasági felszereléseket vásároltak. Mások úgy próbáltak megélhetéshez jutni, hogy vásárokba jártak és kereskedéssel foglalkoztak. Az adás-vétellel járó huncutságok „veszett” hírét keltették a falunak. A szomszédos megyékben is ismerték a ”ciráki kupecokat”.

A község 1933-ban artézi kutat fúratott. Az I. világháborúban 24 fő, a II. világháborúban 27 ciráki vesztette életét.

A községházaAz 1948-ban államosított iskola elődje, a két tantermes, két nevelőt foglakoztató egyházi iskola volt. Az államosítás után a következő évben kezdődött meg a szakrendszerű oktatás három tanítóval. A szomszédos Gyóró és Dénesfa községek kis tanulólétszáma miatt, akik Cirákra jártak. 1952-ben az iskolát négy tantermesre bővítették.

A község villamosítása 1950-re befejeződött. Kilenc taggal 1951-ben megalakult a „Jobblét” termelőszövetkezeti csoport. Egyénileg művelték a földjeiket, a termelt javakat közösen értékesítették. A kezdetlegessége, és az a tény, hogy tagjai nem érezték a magukévá 1956-ban megszűnését eredményezte. A község vezetői és lakossága úgy határozott, hogy művelődési otthont kell építeni. Erre 1959-ben került sor. Mivel a községből tömegközlekedéssel, csak autóbusszal lehet kijutni, 1963-ban fedett autóbusz megállót építettek társadalmi munkában. Majd a községi járdák betonozása következett. Elődeiktől nem sok mindent örököltek, ezért orvosi rendelőt és posta épületét is meg kellett építeni. Az ÁFÉSZ 1967-ben presszót létesített a községben, átalakíttatta a vegyesboltot majd a vendéglőt.

A település lakosságának száma ma fogyó tendenciát mutat. A jelenlegi létszámhoz képest 15 évvel ezelőtt még 714 főt számlált. A valaha Gyóróval és Dénesfával egy körjegyzőséget alkotó falu az elmúlt évtizedekben Beled nagyközségi közös tanács egyik társközsége volt. Az egykori körzeti iskola is Beled tagiskolája lett. A körzetesítések az itt élő emberekben kellemetlen emlékként hatnak még ma is. Az önálló önkormányzat az infrastrukturális lemaradások lefaragását célozta meg. Kiépült a közös közigazgatás idején elkezdett ivóvíz hálózat. Megépült a vezetékes gázhálózat. Kibővült a telefonhálózat, s a lakások 3/4-e a távhívó hálózatba bekapcsolást nyert.

Cím: Cirák Fő u. 6.
Tel: +36 (96) 256-108
E-mail: [email protected]
Web: www.cirak.hu