Image default
Csillagászat, űrkutatás

Chilei sivatagban találtak rá a marsi élet nyomaira

A NASA egyik kísérleti rovere nem mindennapi felfedezést tett a marsi környezetre erősen hasonlító Atacama-sivatagban: a felszín alatt elszórtan olyan különös, sótűrő mikroorganizmusok élnek, amelyek képesek lennének megmaradni akár a vörös bolygón is.

Az apró robotot az amerikai űrügynökség kutatói bolygónk egyik legszárazabb régiójában vetették be. A talajfelszín alól nyert ki mintákat abból a célból, hogy a Földön kívüli viszonyok eltűrésére leginkább alkalmas élőlényekre akadjon. A próbálkozást siker koronázta: a mintákban erősen specializált, a mostoha körülményekhez kiválóan alkalmazkodó, foltszerűen előforduló mikrobákat mutattak ki.Egyedi elhelyezkedésük a kevés vízre, a tápanyagforrások szűkösségére, valamint nem utolsósorban a talaj kémiai tulajdonságaira vezethető vissza.

A Frontiers in Microbiology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerzői szerint az eredmények útmutatóul fognak szolgálni az élet nyomait kereső jövőbeli Mars-missziók során.

A tesztrover. FORRÁS: PROF STEPHEN B. POINTING

A leginkább Mars-szerű vidék a Földön

„Megmutattuk, hogy a Föld leginkább Marsra hajazó sivatagában a roverünk képes a talajfelszín alól mintát szerezni” – mondta Stephen Pointing, a szingapúri Yale-NUS College mikrobiológusa, a tanulmány vezető szerzője –Ez azért lényeges, mert a legtöbb kutató egyetért abban, hogy bármilyen marsi életnek csak úgy van esélye a fennmaradásra, ha a mélyben ver tanyát, elszeparálva ezzel magát az olyan végzetes környezeti tényezőktől, mint az erős sugárzás, az alacsony hőmérséklet, vagy éppen a víz hiánya.

Pointing hozzátette: az általuk felfedezett organizmusok a magas sótartalomhoz adaptálódtak, márpedig a Mars felszíne alatt a tudósok pont ilyen környezetre számítanak. „Ezek a mikrobák nagyban különböznek azoktól a parányi organizmusoktól, amik a sivatagokban a felszínen élnek” – mondta a mikrobiológus.

A tesztroverFORRÁS: PROF STEPHEN B. POINTING

Európa és Amerika is a marsi életet kutatja

2020-ban a NASA és az Európai Űrügynökség, az ESA is marsjárókat akar küldeni a vörös bolygóra. Ezek a kutatóeszközök első ízben vizsgálnák a múltbéli és az esetleges jelenkori élet nyomait úgy, hogy fúróikkal a felszín alól szereznének mintákat. Ha élnek mikrobák a planétán, ezeken az eldugott helyeken a tudósok megtalálhatják őket.

A kutatómunka elvégzéséhez szükséges eszközöket természetesen még itt a Földön ki kell próbálni, hogy messze bolygónktól ne valljanak kudarcot. Ehhez tökéletes kísérleti helyszínt kínál az Atacama-sivatag.

„A chilei Atacama-sivatag belseje extrém száraz, több évtized is eltelhet úgy, hogy egyetlen cseppnyi eső sem esik. Mindezek mellett a rendkívül sós talajfelszínt nagyon erős UV-sugárzás éri.Nincs még egy olyan hely a Földön, ami ennyire emlékeztetne a Marsra, így értelemszerűen itt készülünk fel a misszióra– fejtette ki Pointing.

Mélyre kell fúrni, ha eredményeket akarunk

A sivatagban bevetett tesztroverre egy autonóm módon működő fúrót, valamint egy mintavevő eszközt is szereltek, majd ezek segítségével 80 centiméteres mélységbe lefúrva mintát vettek a föld alól. A munkafolyamatot kézileg is megismételték, végül a kétféle módon kinyert mintákat összehasonlították. A DNS-szekvenálást követően – függetlenül a mintanyerés technikájától – mindkét esetben baktériumok jelenlétét mutatták ki a földben, ezek elhelyezkedése azonban a kevés víz és tápanyag, plusz a geokémiai viszonyok miatt foltszerű volt.

A tesztroverre egy autonóm módon működő fúrót, valamint egy mintavevő eszközt is szereltekFORRÁS: PROF STEPHEN B. POINTING

A fenti eredmények megerősítik azt az alapvető ökológiai szabályt, hogy a Föld legszélsőségesebb élőhelyein az organizmusok foltokban élnek, e megfigyelés pedig igaz lehet más bolygók egykori vagy jelenlegi élőlényeire is– nyilatkozta a SETI Intézet két munkatársa Nathalie Cabrol és Kim Warren-Rhodes, akik társszerzőként vettek részt a tanulmány elkészítésében. A szakértők rámutattak arra, hogy ez igencsak megnehezítheti az idegen életformák keresését, de megfelelő mintavételezési stratégiával és a robotok keresőmunkájának tudatos tervezésével kiküszöbölhetőek az akadályok.

Pointing kiemelte, a következő lépés az lesz, hogy még mélyebbre fognak fúrni a robottal. A cél, hogy kiderítsék, milyen mélységig fordulnak elő még felszínre hozható mikrobák.

A Mars-küldetések során legalább két méter mélyre fognak a kutatóeszközök lefúrni, így a potenciális problémák azonosításához, illetve az eredmények értelmezéséhez szükség van a földi mintákra, mint összehasonlítási alapra– összegezte a kutatómunka jelentőségét Pointing.

(Eurekalert)

Hasonló hírek

Hamarosan a Földbe csapódik az elszabadult kínai űrállomás

Mazsi

Ami ma történik, azt csak egyszer láthatja az életben, úgy hogy elő a telefonokat, fényképezőgépeket! Oszd meg!

Géza

A tűzhasználat hiánya hozzájárulhatott a Neander-völgyi eltűnéséhez

info