A daganatok egy jelentős része sebészeti úton nem, vagy csak részben távolítható el, ezért a szervezetben maradó és esetlegesen áttétet képző rákos sejteket az osztódásukban és továbbterjedésükben gátolni kell. Napjainkban erre a célra a legelterjedtebben a kemoterápiát és a sugárterápiát alkalmazzák. Sok esetben ezekkel a kezelésekkel teljes gyógyulás vagy hosszú túlélés érhető el, azonban jelentős mellékhatásaik is lehetnek, mivel a daganatsejtek mellett az ép testi sejteket is elpusztítják. Az elmúlt évtizedekben ezt felismerve átfogó kutatások indultak, olyan speciális gyógyszerek kifejlesztésére, amelyek csak a rákos sejteket gátolják és minél kisebb hatással vannak az egészséges sejtműködésre.

Napjainkban már százas nagyságrendű azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyeket az Amerikai és az Európai Gyógyszerügynökségek (FDA, EMA) célzott rákterápiaként engedélyeztek. Ezek jellemzője, hogy nagyon hatékonyan képesek a daganatot támadni, azonban gyakran csak akkor hatásosak, ha a tumorban megtalálható egy speciális, a gyógyszer célpontjául szolgáló génmutáció. A precíziós rákgyógyászat fejlődését jól mutatja, hogy jelenleg ezernél is több új hatóanyagot vizsgálnak klinikai kísérletekben. Így biztosan lehet arra számítani, hogy a jövőben dinamikusan tovább fognak bővülni a rákbetegek számára elérhető célzott terápiás lehetőségek.

A célzott terápiák közül külön kiemelendők az immunrendszer ellenőrző pontjait gátló kezelések, amelyeknek nagy előnye, hogy gyakorlatilag bármely daganat esetén alkalmazhatók és nem kötöttek egyedi mutáció meglétéhez. Az ilyen típusú immunterápia alkalmazásának feltétele, hogy a tumor DNS-ben egyszerre nagyon sok mutáció halmozódjon fel, amely úgynevezett neoantigének (a szervezet számára idegen antigének) megjelenését eredményezheti. Ezek az újonnan megjelent fehérjék a rákos sejtek felszínén nagyon jó célpontot szolgáltatnak az immunsejtek számára, így az immunválaszt stimulálva hatékonyan küzdhetünk a rák ellen.

A személyre szabott terápiák alkalmazhatóságának alapfeltétele tehát a daganatszövet minél pontosabb megismerése molekuláris genetikai szinten. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum új átfogó SENTIS™ Cancer+Discovery tumordiagnosztikai tesztje, 636 gén vizsgálatával, mikroszatellita instabilitás (MSI) és tumor mutációs teher (TMB) analízissel részletes képet ad a daganat genetikai hátteréről, így gyorsan és hatékonyan segít eldönteni, hogy a daganat valamilyen célzott vagy immunterápiás módszerrel kezelhető-e. Az elemzés emellett a beteg vérmintája alapján további információkkal szolgál az estleges örökletes rákhajlammal kapcsolatba hozható génekről.

A tumordiagnosztikai vizsgálatot megelőzően előzetes onkológiai konzultációra van szükség.

Az onkológus szakorvos tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy ez a tumordiagnosztika adhat-e plusz információt a betegség kezeléséhez, így a vizsgálat elindításához előzetes onkológiai konzultációra van szükség. A konzultációt Prof. Dr. Láng István, hazánk egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező onkológus szakembere vezeti. Közel 40 éves klinikai betegellátó gyakorlata garantálja, hogy a beteg szakmailag megalapozott véleményt, illetve másodvéleményt kap rákbetegségével és a célzott kezelések feltárására végzett tumordiagnosztikával kapcsolatban.

Bővebb információ: itt!

Forrás: Blikk.hu

Fotó: Northfoto