A csehországi kétnapos szavazás pénteken kezdődött, a szavazóhelyiségek pedig szombat délután zártak. Az urnazárás után nyilvánosságra hozott adatok az egyes régiókból, illetve a nagyobb városokból azt jelzik, hogy a részvételi arány az EP-választáson körülbelül 25 százalék körül mozgott.

A legtöbben Prágában szavaztak,

néhány kerületben meghaladta a részvételi arány a 35 százalékot is. A 21 európai parlamenti mandátumért az idén 39 párt és koalíció több mint 800 jelöltje versenyzett.

Szombaton is több országban szavaztak

Máltán, Lettországban és Szlovákiában is szombaton volt a szavazás. Szlovákiából 13, Lettországból nyolc, Máltáról hat képviselő jut majd be az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 tagú testületbe.

Lettországban és Szlovákiában a bekerüléshez 5 százalékos küszöböt kell átlépni,

Máltán ezzel szemben nincs bejutási küszöb.

Szlovákiában is alacsony volt a részvételi arány. A pontos adatokat azonban még nem lehet tudni, vasárnap késő este derül ki, mennyire voltak aktívak a választásra jogosult polgárok az országban. Az M1 helyszíni tudósítója szerint a déli régióban és a nagyobb városokban körülbelül 20 százalékos részvételi arány  ehet. Hasonló a helyzet a fővárosban, Pozsonyban is.

Az előzetes felmérések szerint csak akkor van esélye Szlovákiából újra magyar nemzetiségű képviselőknek bejutniuk az Európai Parlamentbe,

ha a magyarlakta járásokban magas a részvétel.

Az öt évvel ezelőtti 13 százalékos részvétel miatt az 5 százalékos küszöbhöz elég volt harmincezer magyar szavazat – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója az M1 Európa nemzetei választanak című műsorában. Hozzátette, az idei kicsivel magasabb részvétel miatt így most több szavazatra lesz szükség, ha a szlovákiai magyar közösség ismét szeretne magyar képviselőket az EP-ben.

A választások után összeül a miniszterelnökök tanácsa

A visegrádi országoknak összesen 106 mandátumuk van az Európai Parlamentben. Jót tehet a V4-es közös ügyeknek, ha négy erős kormányfő küzdhet majd a brüsszeli tárgyalásokon, mint például a következő uniós költségvetésről szóló vitában. Mráz arról is beszélt, hogy a választások után két nappal összeül az Európai Tanács, az uniós országok állam- és kormányfői először személyi kérdésekről (az Európai Bizottság elnökének személyéről) döntenek, és a nyár folyamán tárgyalják a költségvetést.

Hangsúlyozta, nem mindegy, mekkora választói felhatalmazás lesz egy-egy miniszterelnök mögött. A választási eredmények függvényében dől majd el, ki mennyire lesz erős, és milyen mértékű lesz az érdekérvényesítő képessége.

A 2020 utáni új uniós költségvetéssel szemben a visegrádi országok néhány tagja megfogalmazta kifogását.

Magyarországon gazdapetíció is indult,

amelyet csaknem kétszázezren írtak alá. A petíciót azért indították, hogy az uniós agrárforrásokat ne lehessen átcsoportosítani a migráció kezelésére.

Andrij Babis cseh kormányfő is kemény kritikát fogalmazott meg az uniós költségvetéssel kapcsolatban. Azt mondta, botrányos az unió terve, amely kényszerítené a tagállamokat, hogy olyan dologra költsenek pénzt, amire nem akarnak.

A szakértő szerint az új Európai Parlament felállása után a részletszabályokat már nem kell újraírni az uniós költségvetésben, csak az elveket kell eldönteni, hogy migránsokra vagy az agrártámogatásokra kíván költeni az Európai Unió.

Az ENSZ szerint a bevándorlás pozitív dolog

A bevándorlási paktumot 2018 decemberében fogadta el az ENSZ közgyűlése. A fő konfliktust pedig az okozza, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres szerint a bevándorlás pozitív dolog, a magyar kormány és több más ország vezetése szerint ugyanakkor veszélyes.

A tárgyalások közben, majd az elfogadás előtti hetekben az EU vezetői azt hangsúlyozták, hogy az ENSZ-csomag nem kötelező, tehát nyugodtan bárki aláírhatja. Ennek ellenkezőjéről árulkodik azonban az a dokumentum, amely tavasszal került az M1 birtokába.

Férfi voksol egy prágai kocsmában kialakított szavazóhelyiségben (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

A magyar és a brüsszeli álláspont a migránskártyák ügyében is összecsapott. Az Európai Bizottság szóvivője korábban azt állította, nem léteznek ilyen kártyák. Később

Magyarországon elfogták a terrorizmussal gyanúsított szír migránst, Hasszán F.-et,

akinek ügyvédje beismerte, hogy a férfinak is volt ilyen kártyája.

Pár nappal később az Európai Bizottság is kénytelen volt beismerni, hogy vannak ilyen kártyák. A kormánypártok ezek után azt követelték az Európai Bizottságtól, hogy állítsa le a kártyaprogramot. A bizottság azonban azt válaszolta, hogy elégedettek a migránsoknak biztosított bankkártya-programmal. Mráz elmondta, a választáson kiderül, hogy bevándorlásellenes vagy bevándorláspárti többség lesz-e az EP-ben.

A Fidesz–KDNP listájára idén ismét felkerültek Délvidék és Kárpátalja képviselői, így ha elég mandátumot szereznek a kormánypártok, akkor ezeknek a határon túli területeknek is lehet képviselőjük Strasbourgban és Brüsszelben. A tizedik helyen van Bocskor Andrea Kárpátalja, mögötte pedig Deli Andor a Vajdaság képviseletében.

Mráz Ágoston Sámuel elmondta, a két térség azért is fontos, mert idén a nem uniós országban élő, magyar lakcímmel nem rendelkező magyarok is leadhatják voksukat levélszavazat formájában. Mint kiderült, összesen 115 ezer levélcsomagot küldött ki az előre regisztrált szavazóknak a választási iroda. A levelek 90 százalékát Szerbiába postázta.

Magyarországon öt évvel ezelőtt 28–29 százalékos volt a részvétel, az idei előrejelzések ugyanakkor ennél magasabb, 35 és 40 százalék körüli részvételt jósolnak – mondta Mráz, és hozzátette, az illegális bevándorlás okozta válság óta most először szavazhatnak a választók, és dönthetnek Európa jövőjéről. Az azonban látható már most is, hogy a magyar társadalom 80–90 százaléka egyértelműen a kormánypártok álláspontját támogatja.

Kap megerősítést a kormány?

Hazánk szempontjából tét az is, hogy megerősítést kap-e a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök – hívta fel a figyelmet a szakértő. Orbán Viktor maga is azt hangsúlyozta korábban, „a tét, hogy Európa megmarad-e Európának, és az európaiaké marad-e: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői lesznek-e az Európai Uniónak”.

Az Európai Néppárt helyzetéről a szakértő elmondta,

népszerűsége megfogyatkozott,

a párt egysége megbomlott. Mráz felidézte, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy „Európa ellenségei a nacionalisták, ellenük kell harcolni”. A szakértő szerint Weber esélyei azonban az utóbbi időkben jelentősen csökkentek, kampánya is kezdett ellaposodni.

Mráz Ágoston Sámuel beszélt a hazai pártok esélyeiről is. Az LMP-t említette meg, a párt 2014-ben még elérte az 5 százalékos bejutási küszöböt, azonban több előrejelzés is azt mutatta, idén ez nem biztos, hogy megvalósul. A párt ugyanis jelentősen meggyengült, többen elhagyták a pártot, és az egyre kisebb párt, több részre szakadt – tette hozzá.

hirado, m1