Category : Várak

Egy kevéssé ismert Árpád-kori várat találunk a Fejér megyei Csabdi községtől északra, Vasztélypuszta határában. A falutól 100-150 m-re délnyugatra fekvő Várdombra utak és ösvények híjján

Csikling vár, középkori rom Isztimér határában, Bakonycsernyétől délre, egy vízmosás felett hegytetőn lévő vár csekély maradványai.A megközelítően négyszög alaprajzú területet 4-5 m mély és 5-7

A vár Baktüttöstõl délkeletre 1,5 km-re, a Tómelléki patak folyásirány szerinti jobb oldalán található. A várdomb mérõje kb 50 x 30 m, relatív magassága 12-14

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. A vár legkorábbi részei a négyzet alaprajzú

A gönci vár valószínűleg 1271 és 1288 között épült.A várat 1288-ban említi először IV. László király oklevele egy birtokadományozással kapcsolatban. Ebben az oklevélben a király

Ódorvár romjai a Bükk hegység déli részén, az Odor hegytől dél-keletre, az 546 m magas Odorvár hegyen, a Hór patak völgye felé kinyúló sziklagerincen találhatóak.

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért

A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető 37-es út mentén fekvő Szerencs belvárosában található a helyreállított Rákóczi-vár, melyben a Zempléni Múzeum, a Városi Kulturális Központ, valamint szálloda

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a

A Bakonytól északnyugatra, a környező sík területből kiemelkedve magányos tanúhegy – Somló – tör az égbolt felé. Míg déli lankáin a szőlőtőkék terméséből világhíres bort

Miskolctól északra, a Sajószentpéterről Tornanádaskára vezető 27-es út mentén több történelmi nevezetességgel rendelkező település mellett haladhat el az utazó. Ezek egyike Szendrő, mely felett a

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait. Radnai Lóránt leírása

A földvár Verpelét templomától 3 km-re ÉNy-ra található, egy – erődítésre nem túl alkalmas – széles, lapos hegyháton. Tszf. feletti magassága mindössze 214 m, mivel

A kettős-patak mellett, a Meleghegy déli oldalán széles árokkal körülvett vár nyomai figyelhető meg. A várról Giulio Turco készített felvételei rajzot 1569-ben. Eszerint a kb.

Egyesek szerint a törökök által a XVI. században épített őrtorony Székesfehérvár elővára volt. Van olyan forrás ahol Kerekszenttamás, máshol Kerekszentandrás néven említik a tornyot. A

A hasonló nevű községből nyugatra a a Zala folyó mocsaras területén, egy alig kiemelkedő dombon állt Zalavár vára. Alaprajzát Giulio Turco 1569.évi felméréséből ismerjük, amely

Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették.” A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta. A bővítést

A római uralom alatt már fontos település, a honfoglalás után királyi adományként a híres Dombai család kapta meg, akik századokon át birtokolták. E család egyik

A dédesi várat a király 1525-ben építette újjá. 1325 és 1383 között sűrűn váltják egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter a vár ura, aki birtokolta

A korabeli források szerint a jobbágyfalut 1525-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő Batthyány főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári

Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért

A Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő Bozsok község első okleveles említése 1277-ből származik. A község és a környék műemlékeinek története szorosan összefügg a Sibrik és a Batthyány

Középkori eredetű épület. 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a

Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi, a szomszédos Szentliszló, illetve Várfölde községekkel kapcsolatban. Nováki Gyula 1982 júliusában mérte fel a vár területét, majd

A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszÍrt nyugati végén találjuk a vár romjai.A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60×70 m nagyságú vár első körfalai,

2002-2003-ban, a dél – somogyi Barcs városközpontjában épülő lakótömb beruházásához kapcsolódóan egyedülálló, és valószínűleg utolsó lehetőség nyílt arra, hogy nagy felületen tudjuk megkutatni Barcs törökkori

honfoglalás során Árpád vezér a bányavidékek meghódítására Zoárd és Kadosa vezéreket küldte, akik a nógrádi vár elfoglalását követően Gyarmat vidékét is birtokukba vették. Gyarmat, mint