Főoldal > Tartalom > Várak

Várak

Vasztilvár

Egy kevéssé ismert Árpád-kori várat találunk a Fejér megyei Csabdi községtől északra, Vasztélypuszta határában. A falutól 100-150 m-re délnyugatra fekvő Várdombra utak és ösvények híjján nem kis feladat felmászni, különösen nyáridőben a sűrű bozótoson keresztül. A Várdomb egy északi nyúlványán, egy kis kiugró platón volt a vár feltárt két kis épülete. Fából készült, tapasztott boronafalú épületek voltak ezek, döngölt agyagpadlóval. ...

Tovább »

Csikling vár

Csikling vár, középkori rom Isztimér határában, Bakonycsernyétől délre, egy vízmosás felett hegytetőn lévő vár csekély maradványai.A megközelítően négyszög alaprajzú területet 4-5 m mély és 5-7 m széles árok vette kerül, melynek északi részén kb. 1 m széles, szabálytalanul rakott, mészhabarcsos alapfal-maradvány található. Ez a vár még romnak is romos. Leginkább egy szalonnasütő helyre emlékeztet, amit a helyszínen talált ágakból faragott ...

Tovább »

Ördög Gyurkó vára

A vár Baktüttöstõl délkeletre 1,5 km-re, a Tómelléki patak folyásirány szerinti jobb oldalán található. A várdomb mérõje kb 50 x 30 m, relatív magassága 12-14 m. A platón egy nagyobb – kb 10 m átmérõjû – és egy kisebb, 6 m átmérõjû kráterszerû bemélyedés található. Ezek talán épületek maradványait rejtik. Sajnos a várról egyéb történeti anyag nem található.Vándor László említi ...

Tovább »

Gyulai vár

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. A vár legkorábbi részei a négyzet alaprajzú öregtorony és a város felőli rövidebb oldalon lévő palota, melyeket feltehetően az itt birtokos Losonczi család épített a XIV. század végén. Ezek védelmét árok, palánk és az övező mocsaras terület szolgáltaA XV század első felében ...

Tovább »

Amadé-vár romjai

A gönci vár valószínűleg 1271 és 1288 között épült.A várat 1288-ban említi először IV. László király oklevele egy birtokadományozással kapcsolatban. Ebben az oklevélben a király megemlíti, hogy híve Leszteméri Péter Gönc vára alatt esett el. Mivel az oklevél az ostrommal kapcsolatban nem említ pontos adatokat, a történészek azt különböző időpontokra teszik 1281-és 1288 közé azzal az eseménnyel kapcsolatban, hogy Aba ...

Tovább »

Odor-vár

Ódorvár romjai a Bükk hegység déli részén, az Odor hegytől dél-keletre, az 546 m magas Odorvár hegyen, a Hór patak völgye felé kinyúló sziklagerincen találhatóak. (A Bükki Nemzeti Park területén, ill. közigazgatásilag Cserépfaluhoz tartozik) Nevét a várhegyen található szikla üregekről kaphatta (az odor jelentése sziklaüreg). A hegység ezen része is változatos karszt képződményekben bővelkedik. Az Odorvári cseppkőbarlang már régen ismert ...

Tovább »

Pest városfala

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért a XV. sz. első felében keletkezett források határozottan falak nélküli városként említik Pestet.1493 : a városfal legkorábbi okleveles említése, amikor úgy írnak róla, mint nem sokkal korábban épült falról.A munkálatok zöme a XV. sz. második ...

Tovább »

Szerencsi vár

A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető 37-es út mentén fekvő Szerencs belvárosában található a helyreállított Rákóczi-vár, melyben a Zempléni Múzeum, a Városi Kulturális Központ, valamint szálloda működik. A vár – a magyarországi erősségek többségétől eltérően – nem a tatárjárás utáni “várépítési láz” idején létesült, helyén eredetileg egy bencés apátság állt egészen a XVI. század közepéig. A Mohács utáni belharcok során a ...

Tovább »

Rákóczy vár

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították. A vár újraépítése 1283-1290 között történhetett. IV. László uralkodásának végén e vidék az Aba nembeli Amadé nádor birtoka volt, aki 1290 elején ellenállást szervezett a király ellen, ezért László a hozzá hű Mizsét ...

Tovább »

Somló vára

A Bakonytól északnyugatra, a környező sík területből kiemelkedve magányos tanúhegy – Somló – tör az égbolt felé. Míg déli lankáin a szőlőtőkék terméséből világhíres bort préselnek a szorgos gazdák, addig erdővel sűrűn benőtt északi peremén a középkori kővár falai állják a szelek ostromát A somlói vár nem tartozik a tatárjárás utáni újabb mongol veszedelemtől tartván sietve emelt kőváraink közé, nagy ...

Tovább »

Szendrői vár

Miskolctól északra, a Sajószentpéterről Tornanádaskára vezető 27-es út mentén több történelmi nevezetességgel rendelkező település mellett haladhat el az utazó. Ezek egyike Szendrő, mely felett a 224 méter magas Várhegy területén jelenleg is folynak a viszonylag rövid ideig fennállt, és az idők folyamán szinte teljesen eltűnt Felsővár feltárási munkálatai. A Bódva folyó völgyében, Szendrő városának területén a középkorban több várat is ...

Tovább »

TÉS, PUSZTAPALOTA-BÁTORKŐ

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait. Radnai Lóránt leírása szerint: ,,a kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt. A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthető, állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ...

Tovább »

Verpeléti földvár

A földvár Verpelét templomától 3 km-re ÉNy-ra található, egy – erődítésre nem túl alkalmas – széles, lapos hegyháton. Tszf. feletti magassága mindössze 214 m, mivel a hegység szélén helyezkedik el. Ennek ellenére nagy területre nyújt kitűnő rálátást. A tarnaszentmáriai Várhegytől alig 1 km választja el.Típusát tekintve földhalomvár /motte/. Mint ilyen, egyetlen a Mátrában. A nagyjából kör alakban húzódó, ma már ...

Tovább »

Törökvár

A kettős-patak mellett, a Meleghegy déli oldalán széles árokkal körülvett vár nyomai figyelhető meg. A várról Giulio Turco készített felvételei rajzot 1569-ben. Eszerint a kb. 34×54 m alapterületű, palánkból készült vár három sarkán egy-egy 6 m átmérőjű rondella, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögű bástya helyezkedett el. A bástya mellett vezetett be az út a várba, az árkon átvezető cölöpökön ...

Tovább »

Török őrtorony vagy rotunda

Egyesek szerint a törökök által a XVI. században épített őrtorony Székesfehérvár elővára volt. Van olyan forrás ahol Kerekszenttamás, máshol Kerekszentandrás néven említik a tornyot. A Fejér megye művészeti emlékei című könyv (Székesfehérvár, 1998, szerk: Entz Géza Antal és Sisa József) szerint az építmény nem katonai, hanem egyházi épület volt. Kerny Terézia cikkszerző az alábbiakat írja:“Kerekszenttamás A templomáról elnevezett falu, első ...

Tovább »

Zalavár

A hasonló nevű községből nyugatra a a Zala folyó mocsaras területén, egy alig kiemelkedő dombon állt Zalavár vára. Alaprajzát Giulio Turco 1569.évi felméréséből ismerjük, amely szerint a víztől körülvett szigeten épült téglalap alaprajzú belső vár szélesebbik oldala mintegy 22 m, a keskenyebbik pedig 18 m volt. Turco rajza a mocsaras, árokszerű területen túl még 9 rondellával ellátott palánkfalat is feltüntet.A ...

Tovább »

Sennyey, Bezerédj, Békássy kastély

Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették.” A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta. A bővítést a Sennyey család kezdte el. A XVI. században Sennyey Ferenc idején kisebb kúria lehetett. A törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet. Ekkor igényesebb (1550-es években) kastéllyá bővítették, amelyben megszállt Kanizsai Orsolya és ...

Tovább »

Gólyavár

A római uralom alatt már fontos település, a honfoglalás után királyi adományként a híres Dombai család kapta meg, akik századokon át birtokolták. E család egyik tagja építette fel várát, melynek várnagyát az 1313-ban kelt oklevél említi, amikor István veszprémi püspök, a püspökség Zyl nevû birtokát Henrik bán fia János mester fiának, István mester dombói várnagynak és tárnokmesternek évi egy márkáért ...

Tovább »

DÉDES VÁRA

A dédesi várat a király 1525-ben építette újjá. 1325 és 1383 között sűrűn váltják egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter a vár ura, aki birtokolta Diósgyőrt is. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1438-ig a két erődítést ugyanaz a személy felügyelte. Később a vár a királyné kezébe került, aki Cseréppel és Diósgyőrrel az 1420-as évek végén (más vélemény szerint 1431-ben), elzálogosította azt ...

Tovább »

Batthyány várkastély

A korabeli források szerint a jobbágyfalut 1525-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő Batthyány főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári váruradalomhoz. Mivel a Dunántúl déli tájait tartósan meghódító törökök rablóportyái egyre inkább fenyegették a Rába folyó mentén élő lakosságot, szükségessé vált egy kisebb „castellum” kialakítása. Az itt állomásozó fegyveres katonaság feladatát a folyón átívelő híd ...

Tovább »

Citadella

Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A szó eredete: a citadella olasz szó, fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, ...

Tovább »

Pesti városfal

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért a XV. sz. első felében keletkezett források határozottan falak nélküli városként említik Pestet.1493 : a városfal legkorábbi okleveles említése, amikor úgy írnak róla, mint nem sokkal korábban épült falról.A munkálatok zöme a XV. sz. második ...

Tovább »

Sibrik kastély

A Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő Bozsok község első okleveles említése 1277-ből származik. A község és a környék műemlékeinek története szorosan összefügg a Sibrik és a Batthyány családok történetével. Bozsok két kastélya: az alsó kastélyA Sibrikeknek két kastélyuk is volt Bozsokon, amelyből a község déli határában lévő kastély 1616-ban átkerült Batthány Ferenc, majd később Batthyány Ádám birtokába. A fénykorában négy saroktornyos impozáns ...

Tovább »

Batthyány kastély

Középkori eredetű épület. 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a hajó északi oldalán áll, aránya alapján középkori. A hajó torony mögötti része mind a déli, mind az északi oldalon egy a mai periódusnál korábbi korból való. A jelenlegi lizéniák mellett a belső szentély felőli oldalon ...

Tovább »

az elpusztult Szentmihály falu vára

Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi, a szomszédos Szentliszló, illetve Várfölde községekkel kapcsolatban. Nováki Gyula 1982 júliusában mérte fel a vár területét, majd 1983-84-ben ásatást is végzett a kis földvárban. A középkori Szentmihály falu Bánokszentgyörgy határában, a falutól 3 km-re északnyugatra feküdt. Legkönnyebb megközelíteni Várfölde község felől, a községtől északra tartó Szilágyi-patak völgyében. Ahol a patakot halastavakká duzzasztották, ...

Tovább »

Essegvár

A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszÍrt nyugati végén találjuk a vár romjai.A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60×70 m nagyságú vár első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII. században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el ...

Tovább »

Török palánkvár

2002-2003-ban, a dél – somogyi Barcs városközpontjában épülő lakótömb beruházásához kapcsolódóan egyedülálló, és valószínűleg utolsó lehetőség nyílt arra, hogy nagy felületen tudjuk megkutatni Barcs törökkori palánkvárának maradványait.Ennek előzményeként 1989 – 1994 között négy alkalommal, szerény körülmények között már végeztünk ezen a területen kisebb volumenű, szondázó jellegű feltárásokat, melyeket Kovács Gyöngyi irányított. A 2003. évi megelőző feltárást Barcs Város Önkormányzata a ...

Tovább »

Balassagyarmati vár

honfoglalás során Árpád vezér a bányavidékek meghódítására Zoárd és Kadosa vezéreket küldte, akik a nógrádi vár elfoglalását követően Gyarmat vidékét is birtokukba vették. Gyarmat, mint királyi birtok és puszta 1244-ben Hont vár tartozéka, melyet 1246-ban IV. Béla király a Kacsis nemzetségből származó Detre fia Miklósnak, a Balassa család ősének adományozott. Miklós 1257 körül meghalt, a birtokot osztály útján fia, a ...

Tovább »
WordPress Lightbox