Várak

Egy kevéssé ismert Árpád-kori várat találunk a Fejér megyei Csabdi községtől északra, Vasztélypuszta határában. A falutól 100-150 m-re délnyugatra fekvő Várdombra utak és ösvények híjján nem kis feladat felmászni, különösen nyáridőben a sűrű bozótoson keresztül. A Várdomb egy északi nyúlványán, egy kis kiugró platón volt a vár feltárt két kis épülete. Fából készült, tapasztott boronafalú épületek voltak ezek, döngölt agyagpadlóval. ...

Csikling vár, középkori rom Isztimér határában, Bakonycsernyétől délre, egy vízmosás felett hegytetőn lévő vár csekély maradványai.A megközelítően négyszög alaprajzú területet 4-5 m mély és 5-7 m széles árok vette kerül, melynek északi részén kb. 1 m széles, szabálytalanul rakott, mészhabarcsos alapfal-maradvány található. Ez a vár még romnak is romos. Leginkább egy szalonnasütő helyre emlékeztet, amit a helyszínen talált ágakból faragott ...

A vár Baktüttöstõl délkeletre 1,5 km-re, a Tómelléki patak folyásirány szerinti jobb oldalán található. A várdomb mérõje kb 50 x 30 m, relatív magassága 12-14 m. A platón egy nagyobb – kb 10 m átmérõjû – és egy kisebb, 6 m átmérõjû kráterszerû bemélyedés található. Ezek talán épületek maradványait rejtik. Sajnos a várról egyéb történeti anyag nem található.Vándor László említi ...

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. A vár legkorábbi részei a négyzet alaprajzú öregtorony és a város felőli rövidebb oldalon lévő palota, melyeket feltehetően az itt birtokos Losonczi család épített a XIV. század végén. Ezek védelmét árok, palánk és az övező mocsaras terület szolgáltaA XV század első felében ...

A gönci vár valószínűleg 1271 és 1288 között épült.A várat 1288-ban említi először IV. László király oklevele egy birtokadományozással kapcsolatban. Ebben az oklevélben a király megemlíti, hogy híve Leszteméri Péter Gönc vára alatt esett el. Mivel az oklevél az ostrommal kapcsolatban nem említ pontos adatokat, a történészek azt különböző időpontokra teszik 1281-és 1288 közé azzal az eseménnyel kapcsolatban, hogy Aba ...

Ódorvár romjai a Bükk hegység déli részén, az Odor hegytől dél-keletre, az 546 m magas Odorvár hegyen, a Hór patak völgye felé kinyúló sziklagerincen találhatóak. (A Bükki Nemzeti Park területén, ill. közigazgatásilag Cserépfaluhoz tartozik) Nevét a várhegyen található szikla üregekről kaphatta (az odor jelentése sziklaüreg). A hegység ezen része is változatos karszt képződményekben bővelkedik. Az Odorvári cseppkőbarlang már régen ismert ...

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért a XV. sz. első felében keletkezett források határozottan falak nélküli városként említik Pestet.1493 : a városfal legkorábbi okleveles említése, amikor úgy írnak róla, mint nem sokkal korábban épült falról.A munkálatok zöme a XV. sz. második ...

A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető 37-es út mentén fekvő Szerencs belvárosában található a helyreállított Rákóczi-vár, melyben a Zempléni Múzeum, a Városi Kulturális Központ, valamint szálloda működik. A vár – a magyarországi erősségek többségétől eltérően – nem a tatárjárás utáni “várépítési láz” idején létesült, helyén eredetileg egy bencés apátság állt egészen a XVI. század közepéig. A Mohács utáni belharcok során a ...

Tarcal vezér építette azt a földvárat, melyet sövénnyel font kerítéssel vettek körűl és amelyben feltehetően néhány fából ácsolt épület állhatott. Ezt a földvárat 1241-ben a tatárok elpusztították. A vár újraépítése 1283-1290 között történhetett. IV. László uralkodásának végén e vidék az Aba nembeli Amadé nádor birtoka volt, aki 1290 elején ellenállást szervezett a király ellen, ezért László a hozzá hű Mizsét ...

A Bakonytól északnyugatra, a környező sík területből kiemelkedve magányos tanúhegy – Somló – tör az égbolt felé. Míg déli lankáin a szőlőtőkék terméséből világhíres bort préselnek a szorgos gazdák, addig erdővel sűrűn benőtt északi peremén a középkori kővár falai állják a szelek ostromát A somlói vár nem tartozik a tatárjárás utáni újabb mongol veszedelemtől tartván sietve emelt kőváraink közé, nagy ...

Miskolctól északra, a Sajószentpéterről Tornanádaskára vezető 27-es út mentén több történelmi nevezetességgel rendelkező település mellett haladhat el az utazó. Ezek egyike Szendrő, mely felett a 224 méter magas Várhegy területén jelenleg is folynak a viszonylag rövid ideig fennállt, és az idők folyamán szinte teljesen eltűnt Felsővár feltárási munkálatai. A Bódva folyó völgyében, Szendrő városának területén a középkorban több várat is ...

Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait. Radnai Lóránt leírása szerint: ,,a kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt. A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthető, állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ...

A földvár Verpelét templomától 3 km-re ÉNy-ra található, egy – erődítésre nem túl alkalmas – széles, lapos hegyháton. Tszf. feletti magassága mindössze 214 m, mivel a hegység szélén helyezkedik el. Ennek ellenére nagy területre nyújt kitűnő rálátást. A tarnaszentmáriai Várhegytől alig 1 km választja el.Típusát tekintve földhalomvár /motte/. Mint ilyen, egyetlen a Mátrában. A nagyjából kör alakban húzódó, ma már ...

A kettős-patak mellett, a Meleghegy déli oldalán széles árokkal körülvett vár nyomai figyelhető meg. A várról Giulio Turco készített felvételei rajzot 1569-ben. Eszerint a kb. 34×54 m alapterületű, palánkból készült vár három sarkán egy-egy 6 m átmérőjű rondella, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögű bástya helyezkedett el. A bástya mellett vezetett be az út a várba, az árkon átvezető cölöpökön ...

Egyesek szerint a törökök által a XVI. században épített őrtorony Székesfehérvár elővára volt. Van olyan forrás ahol Kerekszenttamás, máshol Kerekszentandrás néven említik a tornyot. A Fejér megye művészeti emlékei című könyv (Székesfehérvár, 1998, szerk: Entz Géza Antal és Sisa József) szerint az építmény nem katonai, hanem egyházi épület volt. Kerny Terézia cikkszerző az alábbiakat írja:“Kerekszenttamás A templomáról elnevezett falu, első ...

A hasonló nevű községből nyugatra a a Zala folyó mocsaras területén, egy alig kiemelkedő dombon állt Zalavár vára. Alaprajzát Giulio Turco 1569.évi felméréséből ismerjük, amely szerint a víztől körülvett szigeten épült téglalap alaprajzú belső vár szélesebbik oldala mintegy 22 m, a keskenyebbik pedig 18 m volt. Turco rajza a mocsaras, árokszerű területen túl még 9 rondellával ellátott palánkfalat is feltüntet.A ...

Míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették.” A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta. A bővítést a Sennyey család kezdte el. A XVI. században Sennyey Ferenc idején kisebb kúria lehetett. A törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet. Ekkor igényesebb (1550-es években) kastéllyá bővítették, amelyben megszállt Kanizsai Orsolya és ...

A római uralom alatt már fontos település, a honfoglalás után királyi adományként a híres Dombai család kapta meg, akik századokon át birtokolták. E család egyik tagja építette fel várát, melynek várnagyát az 1313-ban kelt oklevél említi, amikor István veszprémi püspök, a püspökség Zyl nevû birtokát Henrik bán fia János mester fiának, István mester dombói várnagynak és tárnokmesternek évi egy márkáért ...

A dédesi várat a király 1525-ben építette újjá. 1325 és 1383 között sűrűn váltják egymást a várnagyok. 1356-tól Cudar Péter a vár ura, aki birtokolta Diósgyőrt is. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal 1438-ig a két erődítést ugyanaz a személy felügyelte. Később a vár a királyné kezébe került, aki Cseréppel és Diósgyőrrel az 1420-as évek végén (más vélemény szerint 1431-ben), elzálogosította azt ...

A korabeli források szerint a jobbágyfalut 1525-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő Batthyány főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári váruradalomhoz. Mivel a Dunántúl déli tájait tartósan meghódító törökök rablóportyái egyre inkább fenyegették a Rába folyó mentén élő lakosságot, szükségessé vált egy kisebb „castellum” kialakítása. Az itt állomásozó fegyveres katonaság feladatát a folyón átívelő híd ...

Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A szó eredete: a citadella olasz szó, fellegvárat jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, ...

Pest első középkori városfalát az Árpád-korban, legkésőbb a XIII. század első felében építették.1241 : a tatárjárás idején leégett és nem is építették újjá erődítményszerűen. Ezért a XV. sz. első felében keletkezett források határozottan falak nélküli városként említik Pestet.1493 : a városfal legkorábbi okleveles említése, amikor úgy írnak róla, mint nem sokkal korábban épült falról.A munkálatok zöme a XV. sz. második ...

A Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő Bozsok község első okleveles említése 1277-ből származik. A község és a környék műemlékeinek története szorosan összefügg a Sibrik és a Batthyány családok történetével. Bozsok két kastélya: az alsó kastélyA Sibrikeknek két kastélyuk is volt Bozsokon, amelyből a község déli határában lévő kastély 1616-ban átkerült Batthány Ferenc, majd később Batthyány Ádám birtokába. A fénykorában négy saroktornyos impozáns ...

Középkori eredetű épület. 1630-ban Sennyei István püspök szentelte fel. 1743-ban renoválták, majd 1772-ben bővítették. Ettől kezdve egyhajós. Szentélye a hajónál keskenyebb, egyenes záródású. Tornya a hajó északi oldalán áll, aránya alapján középkori. A hajó torony mögötti része mind a déli, mind az északi oldalon egy a mai periódusnál korábbi korból való. A jelenlegi lizéniák mellett a belső szentély felőli oldalon ...

Az elpusztult Szentmihály falu földvárát Gönczi Ferenc említi, a szomszédos Szentliszló, illetve Várfölde községekkel kapcsolatban. Nováki Gyula 1982 júliusában mérte fel a vár területét, majd 1983-84-ben ásatást is végzett a kis földvárban. A középkori Szentmihály falu Bánokszentgyörgy határában, a falutól 3 km-re északnyugatra feküdt. Legkönnyebb megközelíteni Várfölde község felől, a községtől északra tartó Szilágyi-patak völgyében. Ahol a patakot halastavakká duzzasztották, ...

A község határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszÍrt nyugati végén találjuk a vár romjai.A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60×70 m nagyságú vár első körfalai, a várudvart övező, a védőfalhoz támaszkodó fából készült lakó- és egyéb épületek a XIII. században épülhettek, melyeket feltehetően a XIV. században építettek át kőépületekre, mindenekelőtt az északi oldalon állt kápolnát. A XV. században készültek el ...

2002-2003-ban, a dél – somogyi Barcs városközpontjában épülő lakótömb beruházásához kapcsolódóan egyedülálló, és valószínűleg utolsó lehetőség nyílt arra, hogy nagy felületen tudjuk megkutatni Barcs törökkori palánkvárának maradványait.Ennek előzményeként 1989 – 1994 között négy alkalommal, szerény körülmények között már végeztünk ezen a területen kisebb volumenű, szondázó jellegű feltárásokat, melyeket Kovács Gyöngyi irányított. A 2003. évi megelőző feltárást Barcs Város Önkormányzata a ...

honfoglalás során Árpád vezér a bányavidékek meghódítására Zoárd és Kadosa vezéreket küldte, akik a nógrádi vár elfoglalását követően Gyarmat vidékét is birtokukba vették. Gyarmat, mint királyi birtok és puszta 1244-ben Hont vár tartozéka, melyet 1246-ban IV. Béla király a Kacsis nemzetségből származó Detre fia Miklósnak, a Balassa család ősének adományozott. Miklós 1257 körül meghalt, a birtokot osztály útján fia, a ...