Category : Falvak, városok múltja

1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az

Az 1848-as szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekül és újjáépíti a falut. A felszegi régebbi iskolát

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően több szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el

Alsónána határában volt a vámos helyként gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult sárközi mezőváros. Alsónána történetének utolsó három évszázada jellemző példája a környék többszöri lakosságcseréjének.

1864-ben Pesti számára írt jelentésben Őcsény területe 11 364 hold (kat. holdban), lakóinak száma 2178, „kik az árvizes évek elmultával mindig több és rétet alakítanak

1848-ban Kossuth lelkes hívei a decsiek.1855- és 72 között épül a dunai védtöltés, de 1867-ben még óriási árvíz dúl. Jóformán csak maga a falu és

1848-ig úrbéres község volt. A Magyari-Kossa valamint a Sulkowski családok uradalmi székhelye. 1848-ra már gazdaságilag jelentős község volt, s ekkor kapott vásártartási jogot is. Nagyközség

A jelentős megyei tisztséget betöltő családok közül Csefalvai Ferenc alispán házánál joggyakornokoskodott 1822-1823 között Vörösmarty Mihály. A hagyomány még azt is tudni véli, hogy a

A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált. A 18. század során a település gyorsan fejlődött. 1753-ban új templom, 1777-ben iskola

Alsószölnök gazdasági helyzetére 1989-ig nagy hatással volt periférikus, osztrák határ melletti fekvése is. Az 1960-as évekig az itt élők szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és kézművesiparral

A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 120-an vettek részt, közülük 37-en haltak hősi halált. A trianoni

Alsórajk a 9. század környékén alakulhatott. Régészeti leletek alapján a mosaburgi fejedelemség idején egy kisebb szláv település állhatott a mai falu helyén. A településen 1239-ben

A XIX sz. elején a település lakossága 396 fő. Az 1848-as forradalomban az alsópáhoki lakosság is harcolt, 10 főt említenek. Emléküket őrzi az általános iskola

Dombóvár város Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben. A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. A várban szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját.

XIX. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő időszak a polgári városiasodás korszaka. 1864-ben korszerű mezőgazdasági gyártelep épült, 1887-től kiépültek a vasútvonalak, bankokat, patikákat nyitottak, 1888-ban az

1543,után a török hódoltság idején a település néptelenné vált. 1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon. 1583 után azonban református lakói újból

Az 1860-as évek elején megnyílt a község határához közel elhaladó Székesfehérvár – Újszőnyi vasútvonal, amelynek később lett egy Csókakő nevű megállója. 1913-ban megalakul az első

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város

Megváltást jelent a falu számára, amikor 1926-ban megnyílt a bauxitbánya jó kereseti lehetőséget teremtve az itt élők számára. A parasztok ugyanis arra kényszerültek, hogy a

1781. június 29-én szentelte fel Selyei Nagy Ignác, Székesfehérvár első püspöke. Vele egy időben épült a plébánia földszintes és magas hódfarkú cserepekkel borított tetejű épülete.

Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben 1830-ban a község

1849 után a Bach korszak idején a települést a székesfehérvári járáshoz sorolták. 1862-ben szolgabírói járási székhely, 1868-tól pedig főszolgabírói kerületi székhely lett.1878-tól a Móri járás,

Dég már közel ezer év óta lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a XVIII. sz. második felében

A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A család tagja volt Meszlényi Teréz, Kossuth Lajos felesége, és Meszlényi Rudolf, Kossuth Zsuzsanna férje. 1815-ben

Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely

Apathi”-t, ,a középkori “monostori föld”-et 1903 óta nevezik Bátaapátinak. A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri

Bajánsenye: község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben. Az őrségi település a Kerka völgyében, Vas megye délnyugati sarkában, Őriszentpétertől 7, a megyeszékhely Szombathelytől 63 kilométerre található.