Falvak, városok múltja

1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az áramot, majd 1954-ben művelődési központ is épült. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is látványosan fejlődést produkált, így valamelyest meggátolva az elvándorlást. Az 1990-es években Almásháza viszonylag hamar ráált a falusi turizmus adta lehetőségekre, s a német ...

Az 1848-as szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekül és újjáépíti a falut. A felszegi régebbi iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással 1879-ben, az újabbat szintén egy tanteremmel és tanítói lakással 1891-ben építik fel. A felszegi állami óvoda 1909-ben nyílt meg, az alszegi egy évvel később. A falun végighaladó mintegy 4 km ...

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően több szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez. A század ...

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa. A prépostsággal ...

Alsónána határában volt a vámos helyként gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult sárközi mezőváros. Alsónána történetének utolsó három évszázada jellemző példája a környék többszöri lakosságcseréjének. A török időkben délről felhúzódó szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon is nevezték őket, rácokat – birtokáról összegyűjtve 1700 körül telepítette ide Jany apát. A XVIII. század végén már többségében evangélikus németek lakták. A ...

1864-ben Pesti számára írt jelentésben Őcsény területe 11 364 hold (kat. holdban), lakóinak száma 2178, „kik az árvizes évek elmultával mindig több és rétet alakítanak művelő földdé . . .” (Pesty). Ebben az időben a Sárköz kiszárítása rohamosan haladt előre. 1784-ben Pataki József számításai szerint a Sárköz területének 2I%-a volt vizenyős, 21%-a erdő; 23%-a rét és legelő és csak 25%-a ...

1848-ban Kossuth lelkes hívei a decsiek.1855- és 72 között épül a dunai védtöltés, de 1867-ben még óriási árvíz dúl. Jóformán csak maga a falu és szőlőhegye marad szárazon. Az 1872-ben befejezett védgáti munkák során az évről-évre eltűnő nádasok, vadvizek helyén nagy rétek, legelők támadtak. Ezeket a korábbi vízállás miatt kiváló termőképességű területeket később feltörték és művelés alá vonták. Egyszerre jómódú, ...

1848-ig úrbéres község volt. A Magyari-Kossa valamint a Sulkowski családok uradalmi székhelye. 1848-ra már gazdaságilag jelentős község volt, s ekkor kapott vásártartási jogot is. Nagyközség rangot 1871 után kapott. 3371 lakossal büszkélkedhetett 1891-ben, s ekkor kinevezték a simontornyai önálló jegyzőséggel működő járás székhelyének. Az ezzel járó intézmények és közhivatalok ittléte jó hatással volt a fejlődésre, a szellemiségre, s jelentős közalkalmazotti ...

A jelentős megyei tisztséget betöltő családok közül Csefalvai Ferenc alispán házánál joggyakornokoskodott 1822-1823 között Vörösmarty Mihály. A hagyomány még azt is tudni véli, hogy a költő itt írta a A Zalán futásának előszavát. Helyet kér és kap magának Pincehely az 1848-49-es, forradalom és szabadságharcban is. 1848 őszén, az ozorai fegyverletételt megelőző napokban Róth generális áthaladt a falun, és a pincehelyiek ...

A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált. A 18. század során a település gyorsan fejlődött. 1753-ban új templom, 1777-ben iskola nyitotta meg kapuit Alsónemesapátin. A 19. században több zsidó család is a településre költözött, ahol a domináns földművelés mellett egy szerény iparos réteg is megjelent. A Nagykanizsa-Sopron vasútvonal megnyitása nagyban elősegítette Nemesapáti további fejlődését. Alsónemesapáti ...

Alsószölnök gazdasági helyzetére 1989-ig nagy hatással volt periférikus, osztrák határ melletti fekvése is. Az 1960-as évekig az itt élők szinte kizárólag földműveléssel, állattenyésztéssel és kézművesiparral foglalkoztak. Jövedelmüket idénymunkán egészítették ki. Az 1950-es évekig jelentős volt az almatermesztés. Alsószölnökön a környékbeli termést is felvásárolták. Már az 1900-as évek elején volt a faluban uradalmi faiskola. A Szent-Gotthárd című újság 1900. március 4-én ...

A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 120-an vettek részt, közülük 37-en haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a 2. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 15 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk ...

Alsórajk a 9. század környékén alakulhatott. Régészeti leletek alapján a mosaburgi fejedelemség idején egy kisebb szláv település állhatott a mai falu helyén. A településen 1239-ben alapult egy premontrei kolostor, azonban a falu első írásos említése csak 1247-ből való. Jelentősebb település minden bizonnyal azonban csak a 15. századra fejlődött Alsórajkból, amely ekkor már saját templommal is rendelkezett. A 16. században a ...

A XIX sz. elején a település lakossága 396 fő. Az 1848-as forradalomban az alsópáhoki lakosság is harcolt, 10 főt említenek. Emléküket őrzi az általános iskola falán, a centenáriumra készíttetett, márványtábla. Az 1857-es népszámlálás idejére la­kosainak száma, több mint duplájára emelkedett, 879 főt számlált. XIX. század második felében a település gazdasága fejlődött, állatállományuk megnövekedett. A falu területének 57%-át a veszprémi püspökség ...

Dombóvár város Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben. A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. A várban szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját. 1913 és 1914 közt itt végezte a gimnázium első osztályát Illyés Gyula.A köralakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa.A köralakú földsánc, amely a központi ...

XIX. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő időszak a polgári városiasodás korszaka. 1864-ben korszerű mezőgazdasági gyártelep épült, 1887-től kiépültek a vasútvonalak, bankokat, patikákat nyitottak, 1888-ban az országban elsőként itt használták közvilágításra a villanyt. 1890-ben megjelent az első napilap. A Piac utca (ma Kossuth utca) zártsorú beépítése, az egyre gyarapodó üzletek virágzó forgalma is ezt a fejlődést tükrözi. Mátészalka lakossága a háromszorosára ...

1543,után a török hódoltság idején a település néptelenné vált. 1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon. 1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra. A Rákóczi szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt. A XVIII. század közepén a Hochburg családé, majd a Lamberg családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb ...

Az 1860-as évek elején megnyílt a község határához közel elhaladó Székesfehérvár – Újszőnyi vasútvonal, amelynek később lett egy Csókakő nevű megállója. 1913-ban megalakul az első egyesület, a Csókakői Hitelszövetkezet. 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején megalakult direktóriumnak 3 csókakői tagja volt: Fűrész Mihály, Flédervics István és Csóka Imre. A megélhetés fő forrása még ekkor is a mezőgazdaság, az iparból élő lakosság ...

A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa. A későbbi Habsburg uralkodók a törvénykezési napot a hozzájuk közelebb eső Pozsonyba helyezték át, és ott is koronázták magyar királlyá őket, királyi székhelyük ...

Megváltást jelent a falu számára, amikor 1926-ban megnyílt a bauxitbánya jó kereseti lehetőséget teremtve az itt élők számára. A parasztok ugyanis arra kényszerültek, hogy a szomszédos községben földet vásároljanak. Sokan nagyobb városokba költöztek annak reményében, hogy gyári munkásként munkához jutnak. Sokan bérfuvarozást vállaltak. Az első bauxitbányát Balás Jenő székely származású, gyergyóremetei bányamérnök fedezete fel. Balázs 1919-ben bánya és kohómérnöki irodát ...

1781. június 29-én szentelte fel Selyei Nagy Ignác, Székesfehérvár első püspöke. Vele egy időben épült a plébánia földszintes és magas hódfarkú cserepekkel borított tetejű épülete. Az 1780-as években kétezer körül mozgó népességszám a századfordulótól fokozatosan emelkedett, és 1830 körül meghaladta a négyezret. Szapáry Péter lányát Juliannát br. Lilien József osztrák lovaskapitány vette feleségül, és jutott az ercsi uradalmi birtokhoz. Nevéhez ...

Az 1831. évi kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett – ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt –, ám közben 1830-ban a község jogot szerez évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott „jóságos” V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot adott Pentelének. Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe ...

1849 után a Bach korszak idején a települést a székesfehérvári járáshoz sorolták. 1862-ben szolgabírói járási székhely, 1868-tól pedig főszolgabírói kerületi székhely lett.1878-tól a Móri járás, 1950-től a Bicskei járás nagyközsége volt, napjainkban nagyközség.Csákvár több esetben is a politikai érdeklődés homlokterébe került. 1848-ban népképviseleti, majd 1910-ig az országgyűlési választókerület központja volt. A török megszállás idején elnéptelenedett a település, de 1566-ban már ...

Dég már közel ezer év óta lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a XVIII. sz. második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics család. A vidék 1769-ben került a horvát származású Festeticsek kezébe, akik jó házasságokkal, szívós munkával, a Habsburgok iránti hűségükkel komoly vagyonra tettek szert. Elsőként a felvilágosult szellemű Festetics ...

A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A család tagja volt Meszlényi Teréz, Kossuth Lajos felesége, és Meszlényi Rudolf, Kossuth Zsuzsanna férje. 1815-ben bukkant fel Cecén a Somogy megyei Madarász család. A hosszabb ideig Cecén élt Madarász család férfitagjai közül Józsefre és Lászlóra mint közéleti személyiségekre és az 1848-as szabadságharc jeles alakjaira emlékezhetünk. Csók István (1865-1960) Kossuth-díjas festőművész ...

Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába. A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el. A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút ...

Apathi”-t, ,a középkori “monostori föld”-et 1903 óta nevezik Bátaapátinak. A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri család németországi evangélikus jobbágyokat telepített ide. A falu az 1780-as években már ezernél több lakost számlált. Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte számukra egyházközség szervezését és templom építését. A kőből és téglából készült későbarokk evangélikus ...

Bajánsenye: község Vas megyében, az Őriszentpéteri kistérségben. Az őrségi település a Kerka völgyében, Vas megye délnyugati sarkában, Őriszentpétertől 7, a megyeszékhely Szombathelytől 63 kilométerre található. Határátkelőhely. Az Őrségi Nemzeti Park része. Szomszédos települések: Kercaszomor, Kerkáskáplolna, Magyarföld. A tájegység második legfontosabb települése, gazdasági és kulturális központ. 4 falu, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány 1939-es, illetve 1950-es összevonásával jött létre, melyek az ...