Főoldal > Tartalom > Falvak, városok Magyarországon

Falvak, városok Magyarországon

Kunszentmiklós bemutatása

A település református hagyományairól, fejlődő termálfürdőjéről nevezetes. Határa Magyarország második legnagyobb szikes pusztájához tartozik, amelynek sajátos növény- és állatvilága, valamint az itt legelésző őshonos háziállatok jelentik legfontosabb természeti értékeit.A kőkortól lakott vidék templomos hely volt, erre utal a neve is. A kunokat, Kötöny király szilaj népét IV. Béla idején, a XIII. században telepítették le a tatárdúlás perzselte vidékre.A török igája ...

Tovább »

Hollókő bemutatása

Hollókő Észak-Magyarországon, Nógrád megyében, a Cserhát lankái közt található, kb. 100 km-re északra Budapesttől. Ez a gyönyörű kis falu Magyarország egyik legnépszerűbb látogatóhelye. A “Palócföld” szívében húzódik meg és több száz éves múltra tekint vissza, még a 17-18. században alapították. Legnagyobb értéke az ófalu, amely 58 védett épületet és egy templomot foglal magába. Hollókő a régióra jellemző egy utcás falucska. ...

Tovább »

Bicske bemutatása

A település története Az ismert és bizonyítható adatok szerint Bicske – korabeli változatok alapján Bykche, Biccke, Bykcze, Biczke, Bitske – már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre. A Bykchei család adataival viszont már 1258-ból is találkozhatunk: ennek több generációja több uralkodó alatt gyarapította a család birtokait. A székesfehérvári István Király Múzeum kutatásai ...

Tovább »

Besnyő bemutatása

Közlekedés A településtől két kilométerre található a Budapest – Pusztaszabolcs vasútvonalon lévő Iváncsa vasútállomás, ahova a fővárosból sűrűn járnak elővárosi szerelvények. A település az M6-os autópályán (besnyői lehajtó), valamint közúton Pusztaszabolcs és Iváncsa felől közelíthetjük meg. Betonút köti össze a települést Felsőbesnyő külterületi résszel, ahonnan földúton lehet Kápolnásnyék felé továbbmenni. Autóbuszok elsősorban Iváncsa vasútállomással, kisebb számban Dunaújvárossal kötik össze. Története ...

Tovább »

Bak bemutatása

Bak: község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérség-ben. Egyike a négy magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (1988 óta). Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja. Fekvése Bak a 75-ös (Keszthely – Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa – Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával ...

Tovább »

Bagod bemutatása

Településtörténet A település neve legkorábban 1247-ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven.Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt “parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a “d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző. A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későrománstílusú körtemplom melyet Szent Pál tiszteletére emeltek, papját Mártonnak hívták. Egy 1492-es záloglevél a helyiséget Szentpálfalvának nevezi. ...

Tovább »

Baglad bemutatása

Baglad: község Zala megyében, a Lenti kistérségben. Fekvése Az Őrségben, Csesztregtől 6, Rédicstől 9 kilométerre, egy köztük futó mellékút egyik kis települése. A község a Nagy-völgyi patak melletti sík területen fekszik. Habár hétköznap viszonylag sűrűn közlekednek a település és Lenti között autóbusz járatok, hétvégén mindössze egy járat érinti a települést. Története Az első a településsel egyeztethető említés 1715-ből való, a ...

Tovább »

Babosdöbréte bemutatása

TÖRTÉNELEM Első említése már 1128-ban ismert. Ekkor, 1229-ban és 1468 Debrete, 1470 Babosdebrethe. A szláv bob = bab közszóból -s képzővel alkotott személynév került előtagként az eredetileg Döbrete helynév elé, amely a szláv Debreta személynévnek az orrhang nélküli átvétele. Eszerint a XI. század utáni átvétel. A zalai vár földje volt, amelyet 1274-ben cserélt el IV. László, egy Kebele nevű földért. ...

Tovább »

Alsószenterzsébet bemutatása

Alsószenterzsébet Zala megye Lenti kistérségében található apró település, a magyar-szlovén határ közelében. Fekvése Alsószenterzsébet a Göcsej egy apró, elzárt falva. A település a Kerka folyó mellett fekszik két kilométerre a Csesztreg és Őriszentpéter között húzódó mellékúttól. Gépjárművel csak ebből az irányból, illetve az út végén elhelyezkedő Felsőszenterzsébet felől közelíthető meg. Napi öt autóbusz járat köti össze Lentivel. Önkormányzata Csesztregen működik. ...

Tovább »

Alsópáhok bemutatása

Történet A község neve feltehetően a “páhol” igéből származtatható. Dr. Szántó Imre, a falu monográfusa szerint a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr “páho­lására” utalt, annak a -k többes szám jelével ellátott változata. ( Kép: A bőrpáholás, kikészítés eszközei) Ugyanis e környéken az évszázadok folyamán több település is léte­zett, mely hasonló tevékenységgel foglalko­zott a közelben feltörő meleg vízre alapozva. Az ...

Tovább »

Alsórajk bemutatása

Alsórajk: község Zala megyében, a Pacsai kistérségben. Fekvése Közepes átmenő forgalmú település a Principális-csatorna völgyében, északról Pacsa, délről Nagykanizsa felől közelíthető meg. Autóbusszal Nagykanizsáról elérhető. A településtől nem messze található Felsőrajk vasútállomása. Története Alsórajk a 9. század környékén alakulhatott. Régészeti leletek alapján a mosaburgi fejedelemség idején egy kisebb szláv település állhatott a mai falu helyén. A településen 1239-ben alapult egy ...

Tovább »

Alsónemesapáti bemutatása

Alsónemesapáti község Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben. Fekvése A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 6 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé. Története Alsónemesapáti a valaha létező három falu (Alsó-, Közép- és Felsőnemesapáti) egyike. Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven. A ...

Tovább »

Almásháza bemutatása

Almásháza egykor tipikus egyutcás zalai törpefalu volt egy kicsiny templommal. Ma kelet felé terjeszkedve már kétutcás település. Polgármesteri hivatala Zalacsányban működik. Fekvése A Zalai-dombságban fekszik, a Principális-csatorna és Zala folyó között. A településre ritkán jár menetrend szerinti volán busz. A falutól egy kilométerre lévő 76-os számú főúton az Almásházi elágazó megállónál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő – menetrend szerinti ...

Tovább »

Alibánfa bemutatása

Alibánfa : település Zala megyében, a Zalaegerszegi kistérségben. Fekvése Zalaegerszegtől 11 kilométerre északnyugatra, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül. A községtől nem messze található Zalaszentiván vasútállomása. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel. Története Első írásos említése 1414-ből való. A 16. században a törökök többször pusztítottak a településen. A század végére már lakatlan ...

Tovább »

Badacsonytördemic bemutatása

A falu története A Címerpajzs hosszában osztott, alapszíne kék – piros. A kék mezőt ezüst csík szeli ketté, felette arany korona. Ez a kompozíció Zala megye címeréből származik, mivel a falu korábban e megyéhez tartozott. Alul az ezüst hal mint kiegészítés szimbolikus, a Balatont illetve az itteni halászatot jelképezi. A piros mező felső ábrája Tördemic régi pecsétjéből származik. A három ...

Tovább »

Badacsonytomaj bemutatása

Fekvése A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot.Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Nemesgulács, Salföld. Nevének eredete Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet. Története Területe már az ókorban ...

Tovább »

Badacsony bemutatása

A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. A csaknem kerek hegy kerülete 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből. A hegyről ...

Tovább »

Aszófő bemutatása

Helytörténet Aszófő a Balaton északi partján, a tihanyi félsziget lábánál fekszik, ott ahol a balatoni 71-es út, elhagyva a félszigetet, egyenesen északnak tart. Tihany felől közelítve a domboldalra felkúszó község a középen magasodó templomtornyával már messziről felkelti a figyelmet. A falu felett elterülő Vásárhegy és a domboktól körülvett település már a rómaiak idején is lakott volt.. A falu déli oldalán ...

Tovább »

Szolnok az őskorban

A falu határában található a Subalyuk-sziklabarlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye, ahol megtalálták a világ által Neander-völgyinek ismert ősember hazai nyomait. A falu határában található a Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is ...

Tovább »

Apácatorna bemutatása

Fekvése A 8-as főút mentén Ajkától 23 kilométerre nyugatra található.Szomszédos települések: Karakószörcsök, Kisberzseny, Somlójenő, Szentimrefalva, Tüskevár, Veszprémgalsa Településünk rövid története A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt.A község ...

Tovább »

Alsóörs bemutatása

Alsóörs a Somlyó-hegy lábára épült Árpádkori településAlmáditól Badacsonyig terül el Balaton északi részén az a szemgyönyörködtető, lelket emelő partszakasz, amit “Balatoni Riviérának” nevezünk. Mediterrán klíma, fénygazdag tavaszi, nyári, őszi napok, szőlőt érlelő lankák, gyümölcsöskertek, partokra néző dombhátak, íme, ezek vidékünk jellemzői. Pannon derű, történelmi hangulat lengi be a tájat.Fejlett mezőgazdaság, gazdag fürdőkultúra formálta mai képére a vidéket. Fő csábító ereje ...

Tovább »

Adásztevel bemutatása

Tevel ősrégi magyar személynév, 950 előtt hívtak így egy Árpád-házi herceget. A név előtagja, az adász, eredetileg falucsúfoló jelző volt, ma már nem tartják annak. Egészen a rendi társadalom megszűnéséig a falu tiszta nemesi. Ezért gyakran nemes jelzővel emlegették, ez különböztette meg a XVIII. században a német lakosságú Nagyteveltől. Már a korai középkorban a falu népessége kettévált nemesekre és jobbágyokra. ...

Tovább »

Ajka bemutatása

Ajka és vidéke kevés dokumentumot szolgáltatott a honfoglalás eseménytörténetéhez, mégis minden lényeges momentumhoz kapcsolódunk: átviharzott rajtunk ezeregyszáz év minden fontos történése. A honfoglalás előzményeiben kiemelkedő szerepe volt az avaroknak és a szlávoknak. Az avarok 568-ban érkeztek a Dunántúlra, második hullámuk pedig 670 körül jött a Kárpát-medencébe. A honfoglalás előtt szláv alapnépesség színezi a Kárpát-medence etnikumi képét, amelyhez Árpád népével keleti ...

Tovább »

Ábrahámhegy bemutatása

Ábrahámhegy fekvése: A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található Ábrahámhegy. 2,8 km-es tóparti szakasz, 7 km2 terület és 5 km2 vízfelület tartozik a településhez. Ábrahámhegy a Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, mert egyrészt hegyei félkör alakban nyugatról és északról elzárják, védik a szelektől, másrészt egy völgykatlanban húzódik és így klímája melegebb a ...

Tovább »

Ősi bemutatása

Fekvése A falu északról Várpalota, keletről Nádasdladánnyal határos. Határainak északi harmadát a hajdani Sárrét tőzeges része alkotja, dél felé enyhén dombos, foltokban szőlő, szántóföld és ligetes erdő borítja. A falu északi részén a Séd folyó, délen pedig a Buhin patak folyik át. A település déli részének nagy részét a Buhin völgy teszi ki, mely enyhén dombos, illetve erdővel borított, helyenként ...

Tovább »

Balogunyom bemutatása

A Szombathely szomszédságában elhelyezkedő településünk Nagyunyom, Balogfa és Héraháza egyesüléséből keletkezett. Balogfa és Nagyunyom 1949. január 1-tól egyesült.Unyom első okleveles említése 1318-ból származik.A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az 1. világháborúban 16-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a 2. világháborúba ...

Tovább »

Bő bemutatása

Népesség, infrastruktúra, gazdaság A Répce-sík déli peremén, a Répce partján fekszik Bő község, amelyet mind a négy szomszédjával műút köt össze. Jóllehet Sárvár és Szombathely viszonylag messze vannak (21, illetve 34 km-re), és a legközelebbi város, Csepreg is 10 km távolságban található, a falu fekvése mégis kedvezőnek mondható, hiszen csak négy kilométerre van Bükfürdőtől, ami talán fontosabb a lakosság megélhetése ...

Tovább »

Apátistvánfalva bemutatása

A település bemutatása Apátistvánfalva kis község Vas megyében, az osztrák-magyar-szlovén határ találkozásánál lévő szentgotthárdi kistérségben helyezkedik el, az osztrák határátkelőhelytől 10 km-re, a szlovén határátkelőhelytől 3 km-re. A község egész területe az Alpok-aljai dombságon helyezkedik el, 270-, és 340m közötti tengerszint feletti magasságban. Közvetlen társközségei Orfalu és Kétvölgy községek, mely települések többnyire magukon hordozzák községünk kapcsán leírt földrajzi, építészeti és ...

Tovább »