Főoldal > Tartalom > Emlékművek

Emlékművek

Radnóti-emlékmű

A költő munkaszolgálatos társaival együtt történt kivégzésének színhelyén áll a nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, kerítéssel körülvett síremlék. A síremlék több elemből áll első eleme az 1960-as években a megyei KISZ Bizottság által elhelyezett vörösmárvány emléktábla, amelyet mementoként meghagytunk és az új emlékmű együttesbe beépítettünk. A márványtábla mögött egy vöröses gránit oszlopon áll Radnói Miklós költő mellszobra (Alexovics László alkotása). ...

Tovább »

Rákóczi-emlékmű

1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta a vízbe. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.Megtalálható: Abda előtt (Győr felől érkezve az M1-es úton) a rábcai közúti híd bal parti hídfőjénél az ...

Tovább »

1848-as emlékmű

Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték és izgulták végig a csernyeiek,melynek emlékére készült az 1848.-as emlékmű. Az emlékművet Nagy Benedek készítette. NAGY Benedekszobrász(Illésháza, 1941. március 15.–) 1961-63: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szabó Iván. 1995: Mór, Pro Urbe-díj. 1970 óta Móron él, tanít és alkot. Kisplasztikákat, érmeket, megrendelésre köztéri kompozíciókat: emlékműveket, emlékszobrokat, portrékat, domborműveket készít. Megmunkál ...

Tovább »

Mátyás-templom

Az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházá”-nak nevezik. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom ...

Tovább »

Astoria Szálló

Az Astoria Szálló (jelenleg a Danubius Hotels szállodalánc tagja, hivatalos neve: Danubius Hotel Astoria, a szálloda a Classic Collection tagja) Budapest egyik patinás szállodája a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, az V. kerület határán, a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán. A jelenleg hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálló 1914. március 14-én nyitott. Az Astoria nevet a ...

Tovább »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A Szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított rend. Az alapítók Franciaországból, a Trois Fontaines-ből érkezett Magyarországra, a mai Vas megyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték.A ciszterciek a korban eléggé fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig ...

Tovább »

Mohács

Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Augusztus 29-én tehát a Mohácstól 7 km-re délre elterülő síkon szembetalálkozott a ...

Tovább »

Tác

Székesfehérvártól 12 km-re dél-délnyugati irányban található. Az M7-es autópálya 4 km-re fekszik a településtől. Hírnevét az ország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeumának, Gorsiumnak köszönheti. A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrzi. Határában 46 régészeti lelőhelyet regisztrálnak. A legjelentősebb ezek közül a belterülettől keletre eső római kori Gorsium. A rómaiak a Dunántúl keleti felének meghódításakor, Kr. u. 46-49. ...

Tovább »

Gödöllő

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült. A 18. században földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, majd rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként. ...

Tovább »

Világos

Világos (románul Şiria, németül Wilagosch, Hellburg ‘Magyarvilágos’ és Schiria ‘Románvilágos’): község Romániában, Arad megyében, amely különösen a világosi fegyverletételről közismert. Az 1848-as pesti forradalom előtt pár nappal Bohus János eltörölte a füstadót, a robotot és a dézsmát. Ennek kihirdetésekor Pop jegyző kifüggesztette Kossuth Lajos arcképét. A németek közül sokan léptek be a nemzetőrségbe, majd a honvédseregbe. Július 17-én Grigoriu Fabian ...

Tovább »

Esztergom

István atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Géza azért, hogy fia számára biztosítsa a trónt halála után, megeskette a főurakat, hogy fiát támogatják. Azonban mikor Géza meghalt, Koppány bejelentette igényét a fejedelmi trónra. Koppány az apja, Tar Szerénd és Géza által kötött szerződés értelmében a Balatontól délre eső ...

Tovább »

Pákozd

Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstatti urnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s ...

Tovább »

Régi római kereskedelmi út

Szokták volt mondani, hogy az a bizonyos Fehérvárra menő hadi út (Tihanyi apátság alapító oklevele, 1055) lehetett régen a mai 8-as főút alatt. Nos, ez az információ téves. Az a hadi út valószínűsíthetően a mai 7-es főút lehetett. De volt út nálunk is, mégpedig igen régóta. Ha nem is töltött be a kezdetek kezdetén hadászati feladatokat, attól még jelentősége nem ...

Tovább »

Eszterházy kastély

A török kiűzése után az ország leggazdagabb főúri családjai közé emelkedett Esterházyak 1720-66 között építtették át a XVII. századi kastélyt a “magyar Versailles”-já. Az épület 1959-től működik múzeumként. Az építkezést Esterházy József kezdte meg, amikor 1720-ban megbízást adott Anton Erhardt Martinelli építőmesternek egy kétszintes, 20 szobás vadászlak tervezésére és építésére. Az elkészült épület a kastély magja, amit a XVIII. század ...

Tovább »

Károlyi kastély

Parádsasvár, Parád és Parádfürdő múltja szervesen összekapcsolódik, érdekes módon azonban csak 1549-ben tűnik fel a települések neve az írott forrásokban. Ekkor a terület Országh Kristóf tulajdona. 1575-ben Ungnád Kristóf egri várkapitány vette zálogba, 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s birtokolta mintegy száz évig. 1676-ban Erdődy Györgyné Rákóczi Erzsébet a falu egy részének ura, a másik rész ...

Tovább »