Főoldal > Tartalom > Csaták, ütközetek

Csaták, ütközetek

Szentgotthárdi csata 1664

Konfliktus: Habsburg–török háború (1663–64) Időpont: 1664. augusztus 1.Második szakasz: augusztus 5. Helyszín: Magyar Királyság, nyugati országrész, Vas vármegye: Nagyfalva (ma Mogersdorf, Ausztria), Rábatótfalu (ma Szentgotthárd része), Alsószölnök és Szakonyfalu községek területén, közvetlenül a Rába folyó mellett. A második szakaszban Csákánydoroszló és Csörötnek melletti Rába szakasz közelében (ezek csak szórványos összecsapások) Eredmény: keresztény győzelem az oszmán-törökök felett A Szentgotthárdi csata (1664) ...

Tovább »

Bábolnai ütközet

A bábolnai ütközet az 1848–1849-es szabadságharc téli hadjáratának egy ütközete volt, melynek során 1848. december 28-án egy Ottinger Ferenc parancsnoksága alatt álló császári különítmény Bábolnánál megtámadta Görgei Artúr visszavonuló feldunai hadseregének Görgey Kornél által vezetett utóvédjét. A magyar csapatok jelentős veszteséget szenvedtek. 1848 decemberében a császári seregek egyszerre számos ponton indítottak támadást a magyar honvédsereg ellen. A támadó erők közül ...

Tovább »

Szolnoki csata

1849. március első napjaiban a császáriak tartották megszállva Szolnokot. A magyar csapatok Törökszentmiklóson táboroztak. A magyar lakosság rendszeresen hírt adott a császári csapatok tevékenységéről. Így arról is, hogy a Szent János kápolna környékén ágyúkat helyeztek el Szanda felé irányítva. Damjanich tábornok haditerve szerint Vécsey Szanda felől színlelt támadással magára vonja a császáriak figyelmét, ezalatt a fősereg Cibakházánál átkel a Tiszán, ...

Tovább »

Komáromi csata

Konfliktus: 1848–49-es forradalom és szabadságharc Időpont: 1849. február 26. – február 27. Helyszín: Komárom Eredmény: Magyar győzelem majd kétszer császári győzelem Komáromi csatáknak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi várat védő magyar haderők és az ostromló osztrák hadsereg közötti három csatát nevezzük. Az osztrákok által 1848 decembere óta ostromlott Komáromot 1849. április 22-én mentette fel a Damjanich János ...

Tovább »

Buda bevétele: 1849. május 4-21.

Előzmények: 1848. december 30-án Perczel Mór vezérőrnagy hadteste súlyos vereséget szenvedett Mórnál Josip Jellasic altábornagy hadtestétől. Ezzel lehetetlenné vált Görgeynek az a szándéka, hogy még a főváros előtt próbálja meg feltartóztatni a támadó császári királyi fősereget. Ebben a helyzetben az országgyűlés és a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) Kossuth Lajosnak, a testület elnökének javaslatára elhatározta, hogy székhelyét átteszi ...

Tovább »

Mezőkeresztesi csata

Konfliktus: Tizenöt éves háború Időpont: 1596. október 25.–október 26. Helyszín: Magyar Királyság, Borsod vármegye, Mezőkeresztes falu mellett Eredmény: Döntő oszmán-török győzelem Bevezetés: Az 1596. október 26-án lezajlott csata kétségtelenül a török elleni 15 éves háború (1591-1606) egyik legnagyobb összecsapása volt. Fontosságát azonban nem elsősorban méretének, hanem az utókor által ráaggatott szimbolikus jelentések egész sorának köszönheti. Ezek szerint Mezőkeresztesnél nem egyszerűen ...

Tovább »

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalását 1686. szeptember 2-án vitte végbe egy nagy többnemzetiségű keresztény sereg, ezzel véget ért a 145 éves török uralom. A Lotharingiai Károly által vezetett keresztények a mindent eldöntő, harmadik általános rohamra délután három órakor indultak, a jel hat ágyú háromszori elsütése volt. A vár északi falát, Lotharingiai Károly herceg vezetésével, hatezren rohamozták meg, ugyanakkor a déli oldalon Miksa Emánuel ...

Tovább »

Mohácsi csata

Konfliktus: Magyar–török háború (1521–26) Időpont: 1526. augusztus 29. Helyszín: Dél-Magyarország, a Dunántúl alsó vidékén, Mohácsnál, a Duna mellett, Baranya vármegyében Eredmény: Döntő oszmán-török győzelem a magyarok felett A mohácsi csata (törökül: Mohaç Savaºı vagy Mohaç Meydan Savaºı) 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. Előzményei 1520-ban meghalt I. Szelim török szultán. ...

Tovább »

Muhi csata

A muhi csata a magyar történelem egyik jelentős csatája, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása volt. 1241. április 11–12-én Muhi mellett (ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. A csata lefolyása Miután a magyar hadsereg legnagyobb része összegyűlt, a király Ugrin érsek ösztönzésére elhagyta Pestet és a tatárok ellen indult. E hírre Batu kán magához rendelte ...

Tovább »

Pákozdi csata

Konfliktus: 1848–49-es forradalom és szabadságharc Időpont: 1848. szeptember 29. Helyszín: Fejér vármegye, Pákozd, Sukoró és Pátka között Eredmény: Magyar győzelem a császári erők felett A pákozdi csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős csatája volt. Az 1848. szeptember 29-én a Velencei-tótól északra, a Pákozd-Sukoró-Pátka háromszögben, vívott csatában Móga altábornagy seregei vereséget mértek a Jellasics horvát bán által vezetett seregre. Előzmények ...

Tovább »

Győri csata

Konfliktus: Napóleoni háborúk Időpont: 1809. június 14. Helyszín: Győr közelében, a mai Kismegyernél Eredmény: Francia győzelem Szembenálló felek: Magyar Királyság,Habsburg Birodalom -I. Francia Császárság, Itáliai Királyság A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A létszámbeli és ...

Tovább »

Isaszegi csata

Isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. 1849. április 6-án a tét mind a két hadsereg számára nagy volt. Ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse, a magyar fél kénytelen visszavonulni, s ...

Tovább »

Körmendi csata

A körmendi csata a török és keresztény erők összecsapása volt 1664. július 26-27-én Körmend melletti Rába parton. A Szentgotthárdnál augusztus elején lezajlott ütközet előkészítője. Komoly jelentősséget a hadtörténelem nem tulajdonít neki, az összecsapás nem volt olyan nagy méretű, s mindkét fél számára csekély veszteséget hozott. Ellenben a török sereget továbbra is a Rába folyó másik partján tartották. A törökök célja ...

Tovább »
WordPress Lightbox