Főoldal > Tartalom > Csaták

Csaták

Zweigelt

Szinonim név: Zweigeltrebe blau. Származása: Zweigelt osztrák szőlész állította elő a Kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták keresztezésével, morfológiai bélyegei átmenetet képeznek a c. orientalis s a c. pontica között. Termesztési értéke: közepes érésü,bőtermő, termésátlaga 12-15 t/ha, középerös növekedésű, államilag elismert ( 1981) vörös borszölötajta. Talajban nem válogat, de tápanyagigényes, fagytűrése közepes, rothadásra közepesen érzékeny, túlterhelésre kifejezetten érzékeny, kevésbé zöldmunka ...

Tovább »

Kékfrankos

Kékfrankos A kékfrankos szőlőfajta, amelyből tipikusan tanninban gazdag, főszeres karakterű száraz vörösborokat készítenek. Hason nevei: többek közt Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka. Magyarország legelterjedtebb vörös borszőlőfajtája. A német név (Lemberger) Lemberg hercegségre utal a mai Szlovéniában, ami valamikor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A kékfrankosnak Kelet- és Közép-Európában egy felmérés szerint több mint negyven ...

Tovább »

Cserszegi fűszeres

Cserszegi fűszeres A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a Piros Tramini szőlőfajtákból. A Cserszegi Fűszerest előállító kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: egy – jól bírja a téli hideget, kettő hamar érik. Ezekből már következik is, hogy ...

Tovább »

Ottonel muskotály

Ottonel muskotály 1552-ben Moreau Robert angers-i kertész állította elő valószínűleg a saszla és a saumuri muskotály (Muscat de Saumur) fajták keresztezésével. Leginkább Európában, a szőlőtermesztés északi határához közel terjedt el, mert a többi muskotálynál sokkal jobban tőri a hideget. Korábban is érik, így az északi területeken kiváló reduktív borok alapja. Borainak fajtajellege az előző három fajtáénál diszkrétebb; általában a szüret ...

Tovább »

Szürkebarát

Szürkebarát Szinonim név: Pinot gris, Burgunder blauer, Rulander, Pinot franc gris, Pinot grigio, Burgunske sede, Burgundac sivi. Származása: franciafajta, morfológiai bélyegei alapján c. occidentalis. Termesztési értéke: korai érésű, közepesen termő, termésátlaga 8-11 t/ha (klónjai ennél többet teremnek), középerős növekedésű, államilag elismert (1956) fehér borszőlőfajta. Fekvés és talaj iránt mérsékelten igényes, fagytűrése jó közepes, szárazságtűrő, rothadásra közepesen érzékeny, zöld munka igénye ...

Tovább »

Sauvignon blanc

Sauvignon blanc Szinonim név: Gros Sauvignon, Sauvignon blanc, Weisser sauvignon, Sauvignon bijeli, Sauvignon bianco Származása: francia fajta, morfológiai bélyegei alapján c. occidentalis. Termesztési értéke: középérésű, erős növekedésű, közepesen termő, termésátlaga 8-1 1 t/ha, államilag elismert ( 1982) fehér borszőlőfajta. Fekvés iránt igényes, talajban nem válogatós, mérsékelten fagytűrő, szárazságtűrő, rothadásra közepesen érzékeny, kifejezetten zöld munka igényes. Bora különleges illatú és zamatú, ...

Tovább »

Zöld veltelini

A zöld veltelini a soproni borvidék fő fehérszőlő fajtája. Valószínűleg osztrák eredetű, Ausztria területének egynegyedén termesztik ezt a fajtát. Szinonim név: Grüneő Muskateller, Grüner Veltliner, Valtelin blanc, Ranfol blanc, Ranfol weisser, Ranfol bianco, Veltelinske zelene, Veltelinski zelenij. Származása: feltehetően osztrák fajta, morfológiai bélyegei alapján c. occidentalis. Termesztési értéke: középérésű, bőtermő, termésátlaga 10-15 t!ha középerös növekedésű, államilag elismert ( 1956) fehér ...

Tovább »

Kék oportó

Kék oportó A kék oportó portugál, más vélemények szerint osztrák származású, Magyarországon elterjedt szőlőfajta. Az Európai Unió szabályai szerint a kék oportó nevet a borospalackok címkéjén Magyarországnak ki kell vezetnie a piacról (mert helyre utal, akár a tokaji); a külföldön elterjedt portugieser név helyettesítheti. Borát a hétköznapok vörösborjának tartják és sokáig azt gondolták, hogy az oportó semmiképpen sem veheti fel ...

Tovább »

Cabernet franc

Cabernet franc A cabernet franc vagy cabernet frank világfajtának tekinthető vörösborszőlő, nemzetközi besorolás szerint a “nagy” kék szőlő fajták egyike. Ma a bordeaux-i borvidék hat legkiterjedtebb termőterülettel bíró vörösborszőlő-fajtáinak egyike (a további öt a cabernet sauvignon, merlot, carmenère, malbec és a petit verdot) és a híres francia cuvée borok meghatározó szőlőfajtája. (Gyakran kevert ültetvényekben található a cabernet sauvignon-nal.) Bora kiváló, ...

Tovább »

Tramini

A tramini borszőlőfajta, amelyet Magyarországon főleg a pannonhalma-sokoróaljai, a mátraaljai, az egri és a móri borvidékeken termesztenek. Magyarországon általában a piros tramini és a fűszeres tramini ismert, de az alacsony terméshozam miatt nem igazán elterjedt. A muscat fajta rokonának tartják. Viszonylag hűvös éghajlaton érzi jól magát. Termesztik Németországban, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államokban (főleg Kaliforniában), Ausztriában és Romániában is. Nevét ...

Tovább »

Muskotály

Muskotály A muskotály a legősibb fehér szőlőfajták egyike. Számos borszőlő változata mellett csemegeszőlőként is igen kedvelt, gyakran használják mazsolának vagy készítenek belőle szőlőlét. A hosszú idő alatt több mint kétszáz változatát nemesítették ki, minőségi bor termelésére azonban ezek közül mindössze négy-öt alkalmas. A szőlő cukortartalma viszonylag nagy, így melegebb éghajlatú vidéken viszonylag könnyű belőle édes bort készíteni. Népszerűségének fő oka, ...

Tovább »

Shiraz

Shiraz A Shiraz (syrah) perzsa eredetű, Európába Franciaország közvetítésével került nemes szőlőfajta, amelyből a jellegzetesen ribiszke és keserű csokoládé illatú vörösbor készül, amely világszerte leginkább Kalifornia, Dél-Afrika és Ausztrália bortermelői révén vált ismerté. A Borászportálok ajánlása szerint viszonylag bőven termő fajta. Nagy mennyiségben tartalmaz színező- és cserzőanyagokat, ezért alkalmas tölgyfahordóban való érlelésre, de csak a legjobb minőséget ajánlatos új barrique-ba ...

Tovább »

Saszla

Saszla A saszla, vagy chasselas a legelterjedtebb és legjobb ízű csemegeszőlő-fajta. Több más fajtához hasonlóan fajtacsoportot képez, melyek közül legfontosabbak a fehér saszla (chasselas blanc) és a piros saszla (chasselas rouge), valamint a fehéres sárga bogyójú, muskotályos ízű változata a passatutti. A természetes fajtarendszerezés szerint a keleti változatcsoportba sorolják. A világ szinte valamennyi szőlőtermesztő országában ismerik és termesztik. Legkiemelkedőbb termőterületeit ...

Tovább »

Noah

Noah A Noah a leggyengébb minőséget adó, erős labruska (róka) mellékízű, direkt termő szőlőfajta. Az Amerikában honos Vitis labrusca és Vitis riparia ősöktől származó Hartford és Taylor fajtákból 1896-ban Otto Wasserzicher állította elő. Jelentős nemzetközi termőterületei USA, Franciaország, Románia, Horvátország, Olaszország és Ausztria szőlő- és bortermelő vidékein fekszenek, de az európai termőterületekről fokozatosan kiszorul. Magyarországon régebben a Nyugat-Dunántúlon és Heves ...

Tovább »

Delavári

Delavári A Delavári, delaware vagy piros delaware egy világos piros színű, enyhe labruska mellékízű, direkt termő szőlőfajta, Vitis labrusca × Vitis aestivális × Vitis vinifera természetes hibridje. Feltételezetten a delavári fajta első tőkéi az amerikai Frenchtownban (New Jersey) nevelkedtek. A fajtát bemutató első írásos anyagot 1849-ben Abraham Thompson, az Ohioi kiadású Delaware Press tulajdonosa jelentette meg. A cikk szerzője, George ...

Tovább »

Zeus

A Zeus egy az Ezerjó és Bouvier keresztezéséből származó fehérborszőlő-fajta. 1951-ben Pécsett Király Ferenc nemesítette. A Badacsony sorozat egyik jellegzetes fajtája. Hajlamos a rothadásra. Bőtermő, későn érő fajta. Borának savtartalma magas, minőségét a szakma közepesnek ismeri, viszont késői szürettel rendkívüli minőséget tud adni. A bor általában markáns savaival kellemesen kíséri a gyümölcsös desszerteket, illetve a különféle réteseket, joghurtos ill. túrós ...

Tovább »

Kövidinka

Kövidinka A kövidinka tömegborszőlő-fajták közül hazánkban a legelterjedtebb, őshonos, késői érésű fehér szőlőfajta. A természetes fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba tartozik. Az Alföld szőlőtermesztésének meghatározó szőlője. További nagyobb ültetvényeit Közép-Európában Szlovénia, Románia és a Balkán-félsziget bortermelő területein találjuk. Kiváló termelési biztonságú szőlőfajta. Levele kerek, alig tagolt. Fürtje tömött, a bogyók zöldes pirosak, alacsony savtartalmúak. Késői érésű, rendszerint október második felében ...

Tovább »

Irsai Olivér

Irsai Olivér Az Irsai Olivér hibrid csemege- és borszőlőfajta. 1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csaba gyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Tramini keresztezésével alkotta a Cserszegi főszeres szőlőfajtát. Magyarországon nagyobb mennyiségben a Pannonhalma-Sókóróaljai, Balatonboglári, Mátra aljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik. Számos európai országban, kiemelten Szlovákia, Csehország és Ausztria (főként Burgenland) bortermelő ...

Tovább »

Zalagyöngye

A Zala gyöngye egy hibrid szőlőfajta. Szinoním neve: Egri csillagok 24. Csizmazia József és Bereznai László állította elő a az Eger 2 (Seyve-Villard 12375) és a Csabagyöngye fajták keresztezésével. 1970-ben nyert állami elismerést. Levele: szürkészöld kiterült, alig tagolt, aszimmetrikus felépítésű. Fürtje formás, vállas, ágas, laza. Bogyói sárgászöldek, napos oldalukon rozsdás bevonattal. Bőtermő, viszonylag fagytűrő, de a szárazságot nem bírja. A ...

Tovább »

Királyleányka

Királyleányka A Királyleányka egy magyar, államilag elismert (1973) fehérborszőlő-fajta. Erdélyből származik, hungarikum. A Kövér szőlő és a Leányka természetes hibridje. Szinonim nevei Feteasca regale, Feteasca muscatnaia, Danosi. Németh és Kriszten 1963-ban jelentette be honosításra. Tőkéje erős növekedésű, sűrű vesszőzetű. Levele sötétzöld, közepesen nagy, vese alakú, széles, hullámos, sima, szövete fényes, zsíros, nehezen szakadó, tagolatlan-karéjozott. Fürtje kicsi, vállas, tömött, kúpos, átlagtömege ...

Tovább »

Kadarka

Kadarka A kadarka Magyarországon gyakori vörös szőlőfajta, melyből a hasonló nevű bor készül. Származása bizonytalan; egyesek kis-ázsiai eredetűnek tartják, mások pedig Albániát jelölik meg származási helyéül. A neve az albániai Shkodra város szerbhorvát \\\”Skadar\\\” nevéből ered. Magyarországra a Balkán-félszigetről került, valószínűleg szerb közvetítéssel, a török kiűzését követően, a 18. században. Hazánkban gyorsan elterjedt és a reformkorban már szinte minden borvidékünkön ...

Tovább »

Juhfark

Juhfark A Juhfark egy magyar fehérborszőlő-fajta. Nevét, a juhfarkra emlékeztető hosszú, hengeres fürtje miatt kapta. Gyakran összetévesztik a Csomorika nevű fajtával. Származása: Ausztria vagy Magyarország, sokan Stájer országból valónak tartják (német neve: Lämmerschwantz). Középerős növekedésű a tőkéje, lapított, vesszői világosbarnák. Levele világoszöld, sima felületű, vékony szövető, nyílt vállöblű. Fürtje: közép nagy, hengeres, tömött. Szeptember végén – október közepén érik. Rothadásra ...

Tovább »

Leányka

Leányka A Leányka egy magyar minőségi fehérborszőlő-fajta. Erdélyből vagy Moldáviából származik. Az elterjedtségi sorrendben a tizedik helyen áll. Elsősorban Közép- és Kelet-Európában termesztik. A nagyüzemi termesztéstechnológia, a gépi szüretelés nem felelt meg a fajta igényeinek és ezért a 80-as évektől jelentősége csökkent. A korábban telepített ültetvényekből még ma is sokat művelnek, mert a Leányka tűrőképessége sokoldalú, tőkéi hosszú életűek. Tőkéje ...

Tovább »

Furmint

Furmint A furmint, vagy furmin fehér borok készítésére alkalmas szőlőfajta, a Vitis vinifera Pontian Balcanica ága, jellegzetes magyarfajta, a legjobban aszúsodó magyar szőlő. Eredete nem pontosan ismert, vannak, akik szerint Dél-Itália, mások szerint a mai Horvátország és Szerbia területén elterülő Szerémség, de lehet a mai Magyarország is. A nyelvészek szerint a furmint név francia jövevényszó, ami végső soron a latin ...

Tovább »

Ezerjó

Ezerjó Az ezerjó egy magyar történelmi fehérbor szőlőfajta, hungarikum. Nógrád- és Hont vármegyékből származik, de az egész országban elterjedt. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt. Szinonim nevei: zátoki, korponai, budai fehér, Korponai vagy Kolmreifler, Erdélyben fehér bakator. 1884-ig a soproni borvidék egyik fő fajtája volt, napjainkban pedig a móri, a kunsági és ászár-neszmélyi borvidékek kedvelt szőlője. ...

Tovább »

Chardonnay

A chardonnay világszerte ismert (ún. világfajta) szőlőfajta, a világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik. Bogyói kicsik, gömbölyű formájúak, fehéres zöldek, alig hamvasak, feketén pointozottak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak. Fürtje szintén kicsi, 90-100 g körüli, hengeres, kissé vállas, közepesen tömött. Korán fakad és virágzik, szeptember első felében, közepén érik. Növekedési erélye közepes. Megbízhatóan, de nem bőven terem, másodtermést ...

Tovább »

Olaszrizling

Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe gyakran ültették. Közepes, vagy gyenge tőkéjű, sűrű, vékony vesszőjű. Fürtje kicsi, tömött, hengeres és gyakran van rajta mellékfürt. Bogyója kicsi, borának íze gyakran a keserű mandulára emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek ...

Tovább »