Főoldal > Tartalom

Tartalom

Budapest csodálatos épületei; a HIRMAGAZIN.EU online média listája – II. rész

Budapesten számos csodálatra érdemes épület, építmény akad. Éppen ezért nehéz a kedvencekről képlistát készíteni, azonban valamilyen módon szelektálni kell. Így került csupán 40 épület, építmény az alábbi, meglehetősen szubjektív listára. Aki bővítené a listát, kérjük, a [email protected] e-mail címre küldje el javaslatait. A beküldők munkáit, gyűjtéseit, amennyiben kérik, nevüknek közlésével, megjelenítjük. Íme, a mi listánk, amelyből a mai napon hét épületet, építményt ...

Tovább »

Bemutatjuk sorozat: Magyarország – Városok; Budapest 40 legszebb, leghíresebb épülete, építménye, I. rész

Budapesten számos csodálatra érdemes épület, építmény akad. Éppen ezért nehéz a kedvencekről képlistát készíteni, azonban valamilyen módon szelektálni kell. Így került csupán 40 épület, építmény az alábbi, meglehetősen szubjektív listára. Aki bővítené a listát, kérjük, a [email protected] e-mail címre küldje el javaslatait. A beküldők munkáit, gyűjtéseit, amennyiben kérik, nevüknek közlésével, megjelenítjük.   Íme, a mi listánk, amelyből a mai napon hét épületet, ...

Tovább »

*Herczeg András Vadászpuskaműves

F77W0956

Ha PROFIN elkészített EGYEDI fegyverre vágysz, FONTOS, hogy fegyvered SZAKSZERŰ javításban részesüljön, akkor keress minket bizalommal! Herczeg András vadászpuskaműves, puskaműves, fegyverjavító és fegyvergyártó vagyok. 44 éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezem a vadászpuskaműves szakmában. EGYEDILEG GYÁRTOTT DUPLAGOLYÓS vadászfegyver készítése a specialitásunk, azonban teljes körű szolgáltatásokkal is állunk Ügyfeleink rendelkezésére. Mint például: Duplagolyós vadászfegyver készítés Fegyver csőcsere Váltócső készítés Betétcső készítés Céltávcső szerelés ...

Tovább »

Almásháza a 19. sz.-tól napjainkig

1867-ben a falu teljesen leégett. 1908-ban szentelték fel a település első egyházi intézményét, egy kápolnát. Az 1950-es években az életszínvonal látványosan megugrott, 1950-ben bevezették az áramot, majd 1954-ben művelődési központ is épült. Az 1959-ben alakult termelőszövetkezet is látványosan fejlődést produkált, így valamelyest meggátolva az elvándorlást. Az 1990-es években Almásháza viszonylag hamar ráált a falusi turizmus adta lehetőségekre, s a német ...

Tovább »

Czencz János Festőművész Emlékmúzeu

Huszákné Czencz Marietta vagyok, Czencz János európai hírű festőművész egyetlen leánya, hagyatékának gondozója. Sok éve azon munkálkodunk férjemmel együtt, hogy Édesapám hagyatékát Emlékmúzeum formájában a nagyközönség számára bemutassuk. Nemcsak a mi érdekünk, hanem nemzeti érdek is, hogy a meglévő értékeket a ma és az utókor számára megőrizzük és közkinccsé tegyük. Az Emlékmúzeum megnyitására 2002. július 19-én – sokévnyi fáradozás után ...

Tovább »

Halászház

Báta a Sárköz legdélibb települése. A sárközi táj “sárközivé” tételében elsősorban a Duna, másodsorban a Sárvíz és a Báta folyó, valamint a dombvidékről eredő patakok játszottak szerepet. A Duna évszázadok során az egész területet bebarangolta, amely még most is tele van régi medrekkel, holtágakkal, tavakkal. Az igazi sárközi folyó a jelenleg Szekszárd felett folyó Sárvíz volt, amely Bátánál torkollott a ...

Tovább »

Báta a 19. századtól napjainkig

Az 1848-as szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekül és újjáépíti a falut. A felszegi régebbi iskolát egy tanteremmel és tanítói lakással 1879-ben, az újabbat szintén egy tanteremmel és tanítói lakással 1891-ben építik fel. A felszegi állami óvoda 1909-ben nyílt meg, az alszegi egy évvel később. A falun végighaladó mintegy 4 km ...

Tovább »

Báta a 16-18. században

A tizenötéves háború elhúzódó harcai hadszíntérré változtatták a környéket. Ez végleg gátat vetett a falu fejlődésének, sőt a kereskedelem elakadása, a szállítás bizonytalansága megpecsételte a sorsát. Aki tehette elmenekült, sokan Révkomáromban települtek át és csak a 18. század elején költöztek vissza. Akik itt maradtak, a Duna árterében kerestek menedéket, hogy a harcok megszűntével visszaköltözzenek elhagyott hajlékaiba.. A hagyományok szerint 6 ...

Tovább »

Báta az ókorban

Báta középkori eredetű falu, de már az őskorban, Krisztus születése előtt több évezreddel lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska. A ...

Tovább »

Báta a 1526.-ig

A honfoglalás után környékünk nagyfejedelmi törzs szállásterülete, később királyi birtok volt. A honfoglaló magyarokat kísérő török nyelvű nomád nép – besenyők – telepedtek meg itt. A település neve nagy valószínűséggel víznévből ered. A báta a maga’ mocsár, sár’ jelentésével nem más , mint török megfelelője a magyar Sár, Sárvíz elnevezésnek, azaz a Fejér-Tolna megyei Sár vagy Sárvíz alsó folyását a ...

Tovább »

Attala napjainkban

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően több szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez. A század ...

Tovább »

Attala a 19 sz. végéig

A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török hódoltság alatt rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, ...

Tovább »

Attala az ókorban

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a ...

Tovább »

Aparhant a kezdetektől napjainkig

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa. A prépostsággal ...

Tovább »

Alsónyék a 19. század végéig

Határában bronzkori régészeti leletek kerültek elő. A honfoglalás idején a Nyék törzs szálláshelye volt. Első írásos említése 1138-ból való (Neku). A török hódoltság idején elpusztult, lakói gyakran a környező mocsarak közé menekültek. A 17. századtól újra benépesült. A falu fejlődésének új lendületet adott a Sárköz vízrendezése (1851), a korábbi halászó életmódot felváltotta a jó minőségű föld művelése. Lakói általában reformátusok. ...

Tovább »

Alsónána a kezdetektől napjainkig

Alsónána határában volt a vámos helyként gyakran emlegetett Kesztölc, e teljesen elpusztult sárközi mezőváros. Alsónána történetének utolsó három évszázada jellemző példája a környék többszöri lakosságcseréjének. A török időkben délről felhúzódó szerbeket – vagy ahogy ezen a tájon is nevezték őket, rácokat – birtokáról összegyűjtve 1700 körül telepítette ide Jany apát. A XVIII. század végén már többségében evangélikus németek lakták. A ...

Tovább »

Őcsény az újkorban

1864-ben Pesti számára írt jelentésben Őcsény területe 11 364 hold (kat. holdban), lakóinak száma 2178, „kik az árvizes évek elmultával mindig több és rétet alakítanak művelő földdé . . .” (Pesty). Ebben az időben a Sárköz kiszárítása rohamosan haladt előre. 1784-ben Pataki József számításai szerint a Sárköz területének 2I%-a volt vizenyős, 21%-a erdő; 23%-a rét és legelő és csak 25%-a ...

Tovább »

Őcsény a koraújkorban

Őcsény a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban. 1572-ben Őcsényben csak 55 ház volt. 1690 körül Őcsény a „Bat vize mellett” 95 lakost számlál, van három háromkerekes malma. A felszabadító háborúk során Őcsényt ismét minden oldalról sarcolták: „Az fel s alá járó Budai és Egyebünnen lévő sajkásoknak, Felséges Császári Tiszteknek adtunk kenyeret… bort ...

Tovább »

Őcsény a középkorban

Őcsény középkori társadalmáról, gazdasági és kulturális viszonyairól nagyon keveset tudunk. A korai századokban a társadalom rendkívül tagozott volt: legfelül a királynak adózó szabad magyarok; a katonai szolgálattal tartozó várjobbágyok, az egyháznak adományozott szabad fegyveresek és a lovas kísérők voltak. Ez a több-kevesebb szabadságot élvező réteg a középkor derekán már félszabad libertinusokból és praediális (egyházi) nemesekből állott, akikből még később a ...

Tovább »

A kezdetektől a honfoglalásig

Az Őcsény melletti római castellum alapjai is láthatóak voltak, feltöltött útját a nép Ördögvettetésnek nevezi. Az i. sz. V. századtól kezdve rövid időközökben különféle nomád népek követték egymást: a sárközi mocsárvilágban legeltettek és halásztak, és a Sárközre nyíló völgyekben temették el halottaikat. A temetkezési helyekről került elő néhány hun kori sírlelet, többek között egy mesterségesen torzított koponya, és találtak néhány ...

Tovább »

Vármúzeum

A gótikus Csonka-toronyban ma állandó helytörténeti, és régészeti kiállítás látható. Hat börtöncellájának nevezetessége a betyárfreskó, amely egy halálraítélt elfogatásának történetét ábrázolja. A Duna fölé magasodó erődöt az egykori Eszék-Budai hadút mentén a dunai átkelőhely védelmére emelték. Felújítása és restaurálása, 1976 óta működik múzeumként. Az ásatások során előkerült leletek mellett a II. emeleten Dunaföldvár mezőváros a mesterségek tükrében címmel helytörténeti anyagot ...

Tovább »

Halastó

Madarászok és természetbúvárok kedvelt helye a mesterségesen kialakított halastó, melyet 1975-ben nyilvánították védetté. Törpegém, kis vöcsök, az énekesmadarak közül pedig többek között a csengettyűszavú barkóscinege, a nádi sármány, a foltos és a cserregő nádiposzáta, a nádirigó, a nádi tücsökmadár, a vízityúk és a guvat fészkel itt.A vonulási időszakban sokkal népesebb a vízi madárvilág: nagy csapatokban éjszakáznak a vad- és a ...

Tovább »

Dunaföldvár a kezdetektől napjainki

Dunaföldvár műemlékekben gazdag város, amely régies hangulatát máig őrzi. A vidékére jellemző kézműves hagyományokat több, ma is működő műhelyben ismerheti meg az érdeklődő. A település melletti Halastó a madarászok és természetbúvárok kedvelt helye. A Dunaföldvárt kettészelő – a mai közúti hídnál lévő – mély bevágástól délre találhatók az Alsó-Öreghegy dombjai. A leszakadt domboldalban a XVIII. század végén készült Kálvária keresztjei ...

Tovább »

Decs az újkorban

1848-ban Kossuth lelkes hívei a decsiek.1855- és 72 között épül a dunai védtöltés, de 1867-ben még óriási árvíz dúl. Jóformán csak maga a falu és szőlőhegye marad szárazon. Az 1872-ben befejezett védgáti munkák során az évről-évre eltűnő nádasok, vadvizek helyén nagy rétek, legelők támadtak. Ezeket a korábbi vízállás miatt kiváló termőképességű területeket később feltörték és művelés alá vonták. Egyszerre jómódú, ...

Tovább »

Decs a kezdetektől a 15. század vég

A község a letelepülő fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott, nevét Gyécsa-Geicsa-Géza névtől származtatták, lakóinak hosszú évszázadokig kiváltságai voltak. ősi lakossága egyesek szerint fajilag, de szokásaiban, ruházatában, életmódjában is határozott törökös jelleget mutat. Feltevések szerint az Aldunán érkező honfoglalók, vagy rokon törzsek, /besenyők/ népesítették be. A láp, a mocsárvilág őrizte meg számunkra ezt az ősi települést. Decs a felszínre került leletek alapján ...

Tovább »

Decsk a 16. sz.-tól a 18.sz. végéig

A reformáció kora élénk mozgalmasságot hozott Decsre és Sárközre. Decs lakói 1540-ben befogadják a reformáció tanait, minden valószínűség szerint a Tolnáról kiinduló prédikátorok révén. Tolnai lelkipásztorkodásuk alatt megfordulnak Decsen Sztárai Mihály és Szegedi Kiss István neves egyházi férfiak, sőt Szegedinek leányát Bélyei Tamás a decsi iskola első tanítója veszi feleségül 1561-ben. Detsi Kristóf az első református pap, aki hivatalosan is ...

Tovább »

Gyönk a 19. századtól napjainkig

1848-ig úrbéres község volt. A Magyari-Kossa valamint a Sulkowski családok uradalmi székhelye. 1848-ra már gazdaságilag jelentős község volt, s ekkor kapott vásártartási jogot is. Nagyközség rangot 1871 után kapott. 3371 lakossal büszkélkedhetett 1891-ben, s ekkor kinevezték a simontornyai önálló jegyzőséggel működő járás székhelyének. Az ezzel járó intézmények és közhivatalok ittléte jó hatással volt a fejlődésre, a szellemiségre, s jelentős közalkalmazotti ...

Tovább »

Gyönk a 16. századtól a 18. század

“1543 után Tolna vármegye területén már nem volt magyar őrség. A hajdan virágzó falvakra és a közeli mezővárosokra a félhold árnyéka borult. A falut és környékét 1545 nyarán szállták meg. A török térhódításával vége szakadt a békés időszaknak, a lakosság nagy része kénytelen volt elhagyni lakóhelyét, tartós háborús időszak következett. A hódítók viszonylag nagy lakott települést értek itt: ezt bizonyítják ...

Tovább »