Főoldal > Hungarikumok

Hungarikumok

Miért nem lehet hungarikum a Rubik kocka és a szegedi halászlé?

Miért nem lehet hungarikum a Rubik kocka és a szegedi halászlé?

És hogy lehet, hogy a Kürt adatmentés előbb volt hungarikum, mint Neumann János életműve? A hungarikumokért is felelős helyettes államtitkár válaszolt nekünk. Talán minden magyar állampolgárnak van valami fogalma arról mik is azok a hungarikumok. Számtalan felületen találkozhatunk ezzel a szóval és a termékekkel,értékekkel, amik mögötte állnak, és abban is biztos vagyok, hogy egy óvodás is fel tud sorolni legalább ...

Tovább »

Végre megkapta elismerését az alföldi gulyás – HÍR-es lett!

Végre megkapta elismerését az alföldi gulyás - HÍR-es lett!

Az ünnepek alatt elsikkadt a hír, hogy HÍR-es lett a magyar gulyásunk. Egészen pontosan kiérdemelte a Hagyományok, Ízek, Régiók Védjegyet a csipetkés alföldi marhagulyás. A Földművelésügyi Minisztérium 1998-ban az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéshez csatlakozva „Hagyományok-Ízek-Régiók” (HÍR) elnevezéssel programot indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. Az így összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők – jelentette a ...

Tovább »

Hungarikum lett a kürtős kalács

Hungarikum lett a kürtős kalács

Forrás: MTI A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtős kalácsot – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten. A Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtős kalács jogi védelméhez – tette hozzá a miniszter, aki az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezte ezt az édességet. Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtős ...

Tovább »

Hungarikum: az alföldi kamillavirág

Alföldi kamillavirág gyógyereje

Hungarikummá nyilvánították az alföldi kamillavirágot, melyet már korábban megírtunk itt. 2004-ben alakult meg a Herbária vezetésével az Alföldi Vadon Termő Kamillavirág Gyűjtők és Feldolgozók csoportosulása. A megalakulás célja, hogy a kamillavirág minőségét és hírnevét öregbítse. Arról a kamillavirágról van szó, amelyet kézi erővel, kamillafésűvel gyűjtenek be, majd szárítják, gondosan válogatják.  A termesztett fajtájához képest az alföldi kamillavirág erősebb, zamatosabb, kellemesebb ...

Tovább »

Hungarikum: Bajai halászlé

Bajai halászlé gyufaszál tésztával

Hungarikum lett a bajai halászlé, amelyről már korábban írtunk itt. Bajai halászlé az nem csak halászlé, hanem a bajai halászlé.  Nagyon jól készül még Baja környékén, Nagybaracskán, Hercegszántón, Dávodon, Dunaszekcsőn, Szeremlén is. A bajai halászlének két nagyon jellegzetes tulajdonsága van, nem alaplével készül, gyufaszál metélt illik hozzá. Halászlé bajai módra recept Hozzávalók 6 személyre: (Személyenként fél kg. halat számítunk, ha ...

Tovább »

Hungarikum: Fröccs

fröccs bor és szódavíz keveréséből alkotott ital.

Hungarikum lett a fröccs! A hungarikummá nyilvánításártól itt írtunk. Mit nevezünk fröccsnek? A fröccs bor és szódavíz keveréséből alkotott ital. 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is. A fröccs kb. 200 éves és 50-60 fajtája létezik,  azzal, hogy bekerült a hungarikumok ...

Tovább »

Hungarikum: Debreceni páros kolbász

Hungarikum lett a debreceni

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról hogy bővült a hungarikumok listája. A debreceni páros kolbász elnyerte méltó helyét. Ezt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Debrecenben a Hungarikum Bizottság kihelyezett ülését követően. Papp László polgármester szerint a döntés nemcsak érzelmi-, hanem nagyon fontos gazdasági kérdés is a város életében. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig arról beszélt a tájékoztatón, hogy a ...

Tovább »

Vörös áfonya

hirmagazin 2015 06 05 101023

A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: havasi meggy, kövi málna. A fekete áfonyához hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják. Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint ...

Tovább »

Akác

hirmagazin 2015 06 05 100647

Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában meghonosította a növényt. A fajok száma szerzőnként változó, a minimális négytől mintegy húszig terjedhet. Több természetes hibrid is előfordul. Származása, elterjedése Fajai ...

Tovább »

Erdei ibolya

hirmagazin 2015 06 04 092250

Az erdei ibolya (Viola reichenbachiana) a Malpighiales rendjébe, ezen belül az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó faj. Specifikus nevét Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach német botanikusról kapta. Elterjedése Az erdei ibolya Dél- és Közép-Európa területén található meg. Megjelenése Az erdei ibolya 5 – 20 centiméter magas, évelő növény. Szára ritkán heverő, többnyire felemelkedő vagy felálló. Tő- és szárlevelei mélyen szíves, vállból széles ...

Tovább »

Közönséges boróka

hirmagazin 2015 06 04 091937

A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény. Népies neve: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék. Előfordulása Cirkumpoláris faj, tehát az északi féltekén az Óvilágban és Észak-Amerikában is közönséges; az északi féltékén valószínűleg ez a legelterjedtebb ciprusféle. Elterjedési területe észak és dél felé ...

Tovább »

Kuvasz

hirmagazin 2015 06 04 085146

A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete ...

Tovább »

Drótszőrű magyar vizsla

hirmagazin 2015 06 04 084726

Veszélyeztetett és védett magyar vadászkutya-fajta. A rövidszőrű magyar vizsla átlagtól eltérő erősebb szőrzetű egyedei és a drótszőrű német vizsla kereszteződéséből alakult ki. Tenyésztése az 1940-es években kezdődött el és 1966-ban lett hivatalosan elismerve a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által. A drótszőrű magyar vizsla a VII. vizslák fajtacsoportba, az 1.1 kontinentális típusú vizslákhoz tartozik. Még ma sem olyan elterjedt, mint rövidszőrű ...

Tovább »

Mezei árvácska

hirmagazin 2015 05 29 140358

A mezei árvácska (Viola arvensis) az ibolyafélék családjába tartozó, a vetésekben gyakori gyomnövényfaj.Termőhelye A dombvidékektől egészen az alhavasi övbe felhatol. Egyaránt megterem a kertekben, a szőlőkben, a szántókon, az utak mentén. Leginkább a kötött, mérsékelten száraz, sok ásványi tápanyagot és kevés humusz tartalmazó, nem savanyú vályog- és agyagtalajokon érzi jól magát.Jellemzői Alsó szárlevelei nyelesek, elliptikusak, a csúcsuk sokszor lekerekített, széleik ...

Tovább »

Erdélyi kopó

hirmagazin 2015 05 29 135809

Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Matolcsi János, Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a “tatár” kopó[kereszteződéséből ered. Bár a kinológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, lengyel és osztrák kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi ...

Tovább »

Rövidszőrű magyar vizsla

hirmagazin 2015 05 29 135028

A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Története Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a ...

Tovább »

Hollókő ófalu és táji környezete (1987)

hirmagazin 2015 05 24 091558

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett – és tesz – eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi ...

Tovább »

Fekete bodza

hirmagazin 2015 05 24 085825

A fekete bodza, vagy festőbodza (Sambucus nigra) a bodza (Sambucus) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Elterjedése, élőhelye Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. Kedveli a ...

Tovább »

Mudi

hirmagazin 2015 05 24 084800

A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, ma már csak ritkán látható a nyájak, csordák mellett. Latin neve: Canis familiaris ovilis Fényesi, magyarul Fényes juhász kutyája. Első fajtaleírása, mely hivatalosnak tekinthető, 1936-ból származik, Anghi Csaba Geyza “A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták” című könyvében jelent meg. Története Már 1773-ban Buffon is ...

Tovább »

Őrségi Nemzeti Park

hirmagazin 2015 05 24 090616

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett. Története A 2002-ben ...

Tovább »

Fekete galagonya

hirmagazin 2015 05 24 085331

A fekete galagonya (Crataegus nigra) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó Crataegus nemzetség Kárpát-medencében is őshonos faja. Védett. Elterjedése Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Albániában és Szerbiában fordul elő. Magyarországon csak a Duna mentén, a Csepel-szigettől a Mohácsi-szigetig él ártéri füzesekben. Jellemzők Kis fa, vagy cserje, amely legfeljebb 5 m magasságot ér el. A hajtások, a virágzati tengely és a vacok molyhosak, az ...

Tovább »

Magyar lúd

hirmagazin 2015 05 24 084146

A magyar lúd a házilúd (Anser anser domestica) egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés. Története Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. ...

Tovább »

Pumi

hirmagazin 2015 05 23 162450

A pumi ma már a puli mellett az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya. Története A pumi őshonos kutyafajtánk, hazánk területén, a 17-18. század folyamán alakították ki a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő terrier jellegű pásztorkutyák kereszteződéséből. Így jött létre a pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű terelőkutya, amely gyorsan népszerű lett a pásztorok között, ...

Tovább »

Magyar racka juh

hirmagazin 2015 05 23 162150

A magyar racka juh (Ovis aries strepsiceros hungaricus) – régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis – régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk. A Kárpát-medencében élő különböző ...

Tovább »

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP)

hirmagazin 2015 05 23 161304

Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom. Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.Földrajzi tájegységei A nemzeti ...

Tovább »

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

hirmagazin 2015 05 23 161048

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életrehívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól külön álló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer. Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget – kiemelkedő geológiai értékei és a ...

Tovább »

Kecskeméti barackpálinka

hirmagazin 2015 05 19 175648

A kecskeméti barackpálinka eredetvédett magyar pálinka. A „kecskeméti” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a Kecskemét környékén, környezetbarát termesztési technológiával termesztett és származási bizonyítvánnyal ellátott kajszibarack. A gyümölcsfeldolgozás eredményeként napjainkra hungarikum lett a kecskeméti barackpálinka A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, ...

Tovább »

Körös- Maros Nemzeti Park- 1997.

hirmagazin 2015 05 19 175013

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. Igazgatóságának működési területe magába foglalja Békés megye területét, Csongrád megye Tiszától keletre eső területeit, valamint a Dévaványai-Ecsegi puszták és a Körös-ártér Jász-Nagykun-Szolnok megyébe eső részeit. A terület két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre és a Békés-Csanádi löszhátra. Igazgatósága Szarvason van. A nemzeti ...

Tovább »
WordPress Lightbox

A webhely Google-cookie-k segítségével nyújtja a szolgáltatásokat, szabja személyre a hirdetéseket és elemzi a forgalmat. Emellett a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet. A webhely használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információk

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás