Főoldal > Hungarikumok

Hungarikumok

Az Egri Bikavér bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe

A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült - a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Egerben a bizottság ülése után. Az egri várban, borászok részvételével tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált a világszerte ismert vörösbor, az Egri Bikavér. A tárcavezető felidézte, hogy 81 éve ugyanezen a napon jött létre az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Ignác földművelésügyi miniszter döntése alapján. Egy borlovag Egri Bikavért tölt a Hungarikum Bizottság döntését követően az egri várban 2017. március 21-én. Újabb értékekkel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét. MTI Fotó: Komka Péter Egy borlovag Egri Bikavért tölt a Hungarikum Bizottság döntését követően az egri várban. MTI Fotó: Komka Péter Hungarikum lett a Kodály-módszer és a tiszai halászlé is Fazekas Sándor ismertette a bizottság további döntéseit is. Kedden a Hungarikumok Gyűjteményébe került a Kodály-módszer, Kodály Zoltán népzenei hagyományokat megőrző, továbbadó, dokumentáló és oktató zenepedagógiai rendszere. Gazdagítják a gyűjteményt immár a hazai tájhoz tartozó, évszázados tenyésztői munka eredményei, a magyar pásztor- és vadászkutya fajták. Új hungarikum a jellegzetes Tisza-menti étel, az alapanyagok tekintetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is. Magyar Huszár, Kós Károly életműve és magyar gulyásleves A Magyar Értéktárba vette fel a bizottság az erdélyi polihisztor, építész, kultúrpolitikus Kós Károly életművét, továbbá a magyar gulyáslevest, mint világszerte ismert népi eredetű ételünket, és a történelmünket végigkísérő ősi magyar fegyvernemet, a Magyar Huszárt. Az értéktárba került a magyarság hősies helytállását, az 1848/49-es hagyományokat megjelenítő aradi Szabadság-szobor és a honfoglalásra emlékeztető egyedi műalkotás, a Feszty-Körkép. A Magyar Értéktár részévé vált továbbá a modern magyar festészetet elindító nagybányai művésztelep és festőiskola, a Csabai Kolbászfesztivál, mint az ország meghatározó gasztronómiai rendezvénye, és Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő életműve, mivel az általa nemesített fajták előreviszik a szőlészek, borászok munkáját. Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is Az értéktárat gazdagítja Torockó épített öröksége is. Fazekas Sándor elmondta: az erdélyi kisváros, Torockó világörökség várományos, és a Földművelésügyi Minisztérium, mint a hungarikumok gondozója, közbenjár azért, hogy az UNESCO világörökségi listáján is megfelelő elismerésben részesüljön. A miniszter úgy fogalmazott: a régi és a mostani értékek harmóniáját jelentik ezek a döntések, mutatják, hogy a régmúlt és a közelmúlt magyarsága egyaránt csúcsteljesítményekre képes. A Hungarikumok Gyűjteményébe így már 64 érték tartozik, a Magyar Értéktár pedig 152 tagúra bővült. Nyitrai Zsolt, Eger és térsége fideszes országgyűlési képviselője, miniszterelnöki megbízott, az Egri Bikavér hungarikummá válásának kezdeményezője azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a siker az Egri borvidék szőlészeinek, borászainak köszönhető. 81 éve alakult az Egri Borvidék A képviselő szólt arról, sokan dolgoztak azért is, hogy 81 éve, pont ezen a napon megalakult az Egri borvidék, mint jogilag önálló bortermő terület Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter döntése alapján. Közülük kiemelte Petró Kálmán egri szőlőtermelőt, országgyűlési képviselőt, és Braun Károlyt, aki 1936-ban polgármestere volt Egernek, és egyben az egyik legnagyobb szőlőtermelő. Nyitrai Zsolt elmondta: az Egri borvidéken több mint tízezren élnek szőlészetből és borászatból. A borvidék zászlóshajója az Egri Bikavér, azért pedig, hogy védett márka lett, nagyon sokat tett Gröber Jenő, Knézich Károly ’48-as tábornok unokája. A Tokaji aszú mellett az Egri Bikavér az egyetlen borfajta, amelyik a hungarikumok közé emelkedett, ezért a képviselő azt kezdeményezi, hogy készüljön el egy nívós, az Egri Bikavér történetét, múltját, jelenét bemutató, magyar, angol és lengyel nyelvű kiadvány, amely itthon és külföldön is öregbíti a borvidék és az új hungarikum jó hírét.

forrás: MTI A Hungarikum Bizottság a hungarikumok sorába emelte az Egri Bikavért, a Kodály-módszert, a magyar pásztor- és vadászkutya fajtákat, valamint a tiszai halászlét; a Magyar Értéktár újabb kilenc értékkel bővült – a döntést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Egerben a bizottság ülése után. Az egri várban, borászok részvételével tartott sajtótájékoztatón taps fogadta, amikor Fazekas Sándor bejelentette: hungarikummá vált ...

Tovább »

Miért nem lehet hungarikum a Rubik kocka és a szegedi halászlé?

Miért nem lehet hungarikum a Rubik kocka és a szegedi halászlé?

És hogy lehet, hogy a Kürt adatmentés előbb volt hungarikum, mint Neumann János életműve? A hungarikumokért is felelős helyettes államtitkár válaszolt nekünk. Talán minden magyar állampolgárnak van valami fogalma arról mik is azok a hungarikumok. Számtalan felületen találkozhatunk ezzel a szóval és a termékekkel,értékekkel, amik mögötte állnak, és abban is biztos vagyok, hogy egy óvodás is fel tud sorolni legalább ...

Tovább »

Végre megkapta elismerését az alföldi gulyás – HÍR-es lett!

Végre megkapta elismerését az alföldi gulyás - HÍR-es lett!

Az ünnepek alatt elsikkadt a hír, hogy HÍR-es lett a magyar gulyásunk. Egészen pontosan kiérdemelte a Hagyományok, Ízek, Régiók Védjegyet a csipetkés alföldi marhagulyás. A Földművelésügyi Minisztérium 1998-ban az Európai Unió Euroterroirs kezdeményezéshez csatlakozva „Hagyományok-Ízek-Régiók” (HÍR) elnevezéssel programot indított azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. Az így összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők – jelentette a ...

Tovább »

Hungarikum lett a kürtős kalács

Hungarikum lett a kürtős kalács

Forrás: MTI A Hungarikum Bizottság egyhangú döntéssel hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a kürtős kalácsot – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatón Budapesten. A Hungarikum Bizottság minden segítséget megad a kürtős kalács jogi védelméhez – tette hozzá a miniszter, aki az erdélyi, a székely és a magyar hagyomány részének nevezte ezt az édességet. Erdélyben a magyar identitás kifejezője a kürtős ...

Tovább »

Hungarikum: az alföldi kamillavirág

Alföldi kamillavirág gyógyereje

Hungarikummá nyilvánították az alföldi kamillavirágot, melyet már korábban megírtunk itt. 2004-ben alakult meg a Herbária vezetésével az Alföldi Vadon Termő Kamillavirág Gyűjtők és Feldolgozók csoportosulása. A megalakulás célja, hogy a kamillavirág minőségét és hírnevét öregbítse. Arról a kamillavirágról van szó, amelyet kézi erővel, kamillafésűvel gyűjtenek be, majd szárítják, gondosan válogatják.  A termesztett fajtájához képest az alföldi kamillavirág erősebb, zamatosabb, kellemesebb ...

Tovább »

Hungarikum: Bajai halászlé

Bajai halászlé gyufaszál tésztával

Hungarikum lett a bajai halászlé, amelyről már korábban írtunk itt. Bajai halászlé az nem csak halászlé, hanem a bajai halászlé.  Nagyon jól készül még Baja környékén, Nagybaracskán, Hercegszántón, Dávodon, Dunaszekcsőn, Szeremlén is. A bajai halászlének két nagyon jellegzetes tulajdonsága van, nem alaplével készül, gyufaszál metélt illik hozzá. Halászlé bajai módra recept Hozzávalók 6 személyre: (Személyenként fél kg. halat számítunk, ha ...

Tovább »

Hungarikum: Fröccs

fröccs bor és szódavíz keveréséből alkotott ital.

Hungarikum lett a fröccs! A hungarikummá nyilvánításártól itt írtunk. Mit nevezünk fröccsnek? A fröccs bor és szódavíz keveréséből alkotott ital. 2013-ban felvették a Magyar Értéktárba. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is. A fröccs kb. 200 éves és 50-60 fajtája létezik,  azzal, hogy bekerült a hungarikumok ...

Tovább »

Hungarikum: Debreceni páros kolbász

Hungarikum lett a debreceni

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról hogy bővült a hungarikumok listája. A debreceni páros kolbász elnyerte méltó helyét. Ezt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelentette be Debrecenben a Hungarikum Bizottság kihelyezett ülését követően. Papp László polgármester szerint a döntés nemcsak érzelmi-, hanem nagyon fontos gazdasági kérdés is a város életében. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig arról beszélt a tájékoztatón, hogy a ...

Tovább »

Vörös áfonya

hirmagazin 2015 06 05 101023

A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: havasi meggy, kövi málna. A fekete áfonyához hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják. Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint ...

Tovább »

Akác

hirmagazin 2015 06 05 100647

Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt. A nemzetség tudományos nevét arról a Jean Robin francia kertészről kapta, aki 1601-ben Európában meghonosította a növényt. A fajok száma szerzőnként változó, a minimális négytől mintegy húszig terjedhet. Több természetes hibrid is előfordul. Származása, elterjedése Fajai ...

Tovább »

Erdei ibolya

hirmagazin 2015 06 04 092250

Az erdei ibolya (Viola reichenbachiana) a Malpighiales rendjébe, ezen belül az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó faj. Specifikus nevét Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach német botanikusról kapta. Elterjedése Az erdei ibolya Dél- és Közép-Európa területén található meg. Megjelenése Az erdei ibolya 5 – 20 centiméter magas, évelő növény. Szára ritkán heverő, többnyire felemelkedő vagy felálló. Tő- és szárlevelei mélyen szíves, vállból széles ...

Tovább »

Közönséges boróka

hirmagazin 2015 06 04 091937

A közönséges boróka (Juniperus communis) a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Fűszer- és gyógynövény. Népies neve: apró fenyő, borostyántüske, borosán, borovicska, fenyőtüske, borsikafenyő, borsfenyő, fenyőmag, gyalogfenyő, törpeboróka, töviskés fenyő, borókafenyő, gúzsfenyő, pattanófenyő, komkék. Előfordulása Cirkumpoláris faj, tehát az északi féltekén az Óvilágban és Észak-Amerikában is közönséges; az északi féltékén valószínűleg ez a legelterjedtebb ciprusféle. Elterjedési területe észak és dél felé ...

Tovább »

Kuvasz

hirmagazin 2015 06 04 085146

A kuvasz a Magyarországon ismert kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző kutya, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és vidéki kúriák nyájőrzőkutyája lett, s esténként, ha eleresztették őket a láncról, életveszélyes volt magányosan csámborogni az alföldi tanyák közt. Hajdan vadászkutyaként medve-, bölény-, és őstulokvadászatnál alkalmazták, ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete ...

Tovább »

Drótszőrű magyar vizsla

hirmagazin 2015 06 04 084726

Veszélyeztetett és védett magyar vadászkutya-fajta. A rövidszőrű magyar vizsla átlagtól eltérő erősebb szőrzetű egyedei és a drótszőrű német vizsla kereszteződéséből alakult ki. Tenyésztése az 1940-es években kezdődött el és 1966-ban lett hivatalosan elismerve a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által. A drótszőrű magyar vizsla a VII. vizslák fajtacsoportba, az 1.1 kontinentális típusú vizslákhoz tartozik. Még ma sem olyan elterjedt, mint rövidszőrű ...

Tovább »

Mezei árvácska

hirmagazin 2015 05 29 140358

A mezei árvácska (Viola arvensis) az ibolyafélék családjába tartozó, a vetésekben gyakori gyomnövényfaj.Termőhelye A dombvidékektől egészen az alhavasi övbe felhatol. Egyaránt megterem a kertekben, a szőlőkben, a szántókon, az utak mentén. Leginkább a kötött, mérsékelten száraz, sok ásványi tápanyagot és kevés humusz tartalmazó, nem savanyú vályog- és agyagtalajokon érzi jól magát.Jellemzői Alsó szárlevelei nyelesek, elliptikusak, a csúcsuk sokszor lekerekített, széleik ...

Tovább »

Erdélyi kopó

hirmagazin 2015 05 29 135809

Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb helyzetben lévő Magyarországról származó kutyafajta. Matolcsi János, Standeisky Andor kutatásai szerint a kelta kopó és a “tatár” kopó[kereszteződéséből ered. Bár a kinológusok önálló fajtának ismerik el a környező országok fekete-vörös kopóit, zoológiailag mégis egyazon fajta helyi változatainak kell tekintenünk az erdélyi, szlovák, lengyel és osztrák kopókat, melyek közül az eredeti formát legjobban az erdélyi ...

Tovább »

Rövidszőrű magyar vizsla

hirmagazin 2015 05 29 135028

A rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla. Története Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a ...

Tovább »

Hollókő ófalu és táji környezete (1987)

hirmagazin 2015 05 24 091558

A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett – és tesz – eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi ...

Tovább »

Fekete bodza

hirmagazin 2015 05 24 085825

A fekete bodza, vagy festőbodza (Sambucus nigra) a bodza (Sambucus) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Elterjedése, élőhelye Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. Kedveli a ...

Tovább »

Mudi

hirmagazin 2015 05 24 084800

A mudi az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. A pásztorok német puli néven ismerik, ma már csak ritkán látható a nyájak, csordák mellett. Latin neve: Canis familiaris ovilis Fényesi, magyarul Fényes juhász kutyája. Első fajtaleírása, mely hivatalosnak tekinthető, 1936-ból származik, Anghi Csaba Geyza “A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták” című könyvében jelent meg. Története Már 1773-ban Buffon is ...

Tovább »

Őrségi Nemzeti Park

hirmagazin 2015 05 24 090616

Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett. Története A 2002-ben ...

Tovább »

Fekete galagonya

hirmagazin 2015 05 24 085331

A fekete galagonya (Crataegus nigra) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó Crataegus nemzetség Kárpát-medencében is őshonos faja. Védett. Elterjedése Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Albániában és Szerbiában fordul elő. Magyarországon csak a Duna mentén, a Csepel-szigettől a Mohácsi-szigetig él ártéri füzesekben. Jellemzők Kis fa, vagy cserje, amely legfeljebb 5 m magasságot ér el. A hajtások, a virágzati tengely és a vacok molyhosak, az ...

Tovább »

Magyar lúd

hirmagazin 2015 05 24 084146

A magyar lúd a házilúd (Anser anser domestica) egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik. Simatollú és fodrostollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés. Története Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. ...

Tovább »

Pumi

hirmagazin 2015 05 23 162450

A pumi ma már a puli mellett az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya. Története A pumi őshonos kutyafajtánk, hazánk területén, a 17-18. század folyamán alakították ki a puli és a merinói juhnyájakat hazánkba kísérő terrier jellegű pásztorkutyák kereszteződéséből. Így jött létre a pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű terelőkutya, amely gyorsan népszerű lett a pásztorok között, ...

Tovább »

Magyar racka juh

hirmagazin 2015 05 23 162150

A magyar racka juh (Ovis aries strepsiceros hungaricus) – régebben hortobágyi racka juh, Ovis aries strepsiceros Hortobagyensis – régi magyar juhfajta, amely egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok társa volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata volt, mára azonban a magyarországi összállományban a többi hagyományos fajtával (cigája, cikta) együtt sem tesz ki 5%-ot példányszámuk. A Kárpát-medencében élő különböző ...

Tovább »

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP)

hirmagazin 2015 05 23 161304

Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom. Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.Földrajzi tájegységei A nemzeti ...

Tovább »

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

hirmagazin 2015 05 23 161048

Az 1997-ben megalakult nemzeti park területe (57.019 hektár) hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Életrehívásával megvalósult a magyar természetvédelem régi álma: a sokáig egymástól külön álló védett területek összekapcsolásával létrejött a Balaton-felvidék összefüggő területére kiterjedő védett ökológiai rendszer. Tájegységei közül a Kis-Balatont a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. A Tihanyi-félsziget – kiemelkedő geológiai értékei és a ...

Tovább »

Kecskeméti barackpálinka

hirmagazin 2015 05 19 175648

A kecskeméti barackpálinka eredetvédett magyar pálinka. A „kecskeméti” eredetmegjelöléssel ellátott barackpálinka alapanyaga a Kecskemét környékén, környezetbarát termesztési technológiával termesztett és származási bizonyítvánnyal ellátott kajszibarack. A gyümölcsfeldolgozás eredményeként napjainkra hungarikum lett a kecskeméti barackpálinka A Magyar Köztársaság 2008. évi LXXIII. törvénye, a Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, ...

Tovább »
WordPress Lightbox