Főoldal > z-Filozófia > Publikációk

Publikációk

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út 1. rész

Ghazali

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út (Vallásfilozófiai önarckép) Arab nyelvből fordította, az utószót és a magyarázó jegyzeteket írta: NÉMETH PÁL Mikes International Hága, Hollandia 2003. Kiadó ‘Stichting MIKES INTERNATIONAL’ alapítvány, Hága, Hollandia. Számlaszám: Postbank rek.nr. 7528240 Cégbejegyzés: Stichtingenregister: S 41158447 Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag _____________________________________ Publisher Foundation ‘Stichting MIKES INTERNATIONAL’, established in The Hague, Holland. Account: ...

Tovább »

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út 2. rész

Ghazali

I. A SZOFISZTIKUS OKOSKODÁS BEFOLYÁSA ÉS A MEGISMERÉS LEHETŐSÉGÉNEK KÉTSÉGBEVONÁSA Azután megvizsgáltam ismereteimet, és úgy találtam, hogy híjával vagyok az imént jellemzett tudásnak, ha nem számítjuk az érzéki észrevételeket és a gondolati szükségszerűségeken alapuló ismereteket. Így okoskodtam: Most, miután eljutottam a kételkedésre, a problémák megoldását csak a mindenki számára nyilvánvaló ismeretektől remélhetem. Tehát azoktól, amik érzéki észrevételen és gondolati szükségszerűségeken15 ...

Tovább »

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út 3. rész

Ghazali

b) A filozófiai tudományok felosztása Tudd meg, hogy a filozófiai tudományok kitűzött célunk szempontjából hat részre oszthatók: a matematikai, logikai, természetismereti, metafizikai, politikai és etikai tudományokra. 1. A matematikához tartozik a számtan, mértan és csillagászat. Ezek azonban nem foglalkoznak vallási kérdésekkel, sem úgy, hogy cáfolnának, sem pedig úgy, hogy állítanának valamit, hanem csak bizonyítható dolgokkal, amelyeket nem lehet többé kétségbe ...

Tovább »

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út 4. rész

Ghazali

4. A misztikusok útjai Mikor aztán végére jutottam ezeknek a tanulmányoknak, minden igyekezetemmel a misztikusok útja felé fordultam, és megértettem, hogy az ő ösvényük csak az elmélet és a gyakorlat egységében járható. Fáradozásuk eredménye ugyanis az volt, hogy elhárították a lélek elé tornyosuló akadályokat, tisztán meg őrizték magukat az aljas lelkülettől és gonosz jellemvonásaitól, hogy végül elérjék általa a szív ...

Tovább »

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út 5. rész

Ghazali

IV. MIÉRT KEZDTEM EL ÚJRA TANÍTANI, MIUTÁN EGYSZER MÁR FELHAGYTAM VELE Mintegy tíz esztendőn át állhatatosan kitartottam a világtól való elfordulás és a magány keresése mellett, ez idő alatt szükségképpen világossá vált számomra néhány alapvető dolog – számukat most nem tudom meghatározni – egyszer a közvetlen élmény által, másszor az igazolható tudomány által, máskor meg a hittel való elfogadás által. ...

Tovább »

Abú-Hámid Mohammed AL-GHAZÁLÍJ A tévelygésből kivezető út 6. rész

Ghazali

UTÓSZÓ „Ne emberek által ismerd meg az igazságot, hanem előbb ismerd meg az igazságot, és akkor rá fogsz ismerni követőire.” cAlíj ibn Abí Tálib „De én a hit bizonyosságával és látásával hiszem, hogy »nincs hatalom, sem erő máshol,csak a magasságos és hatalmas Istennél« és hogy nem én indultam útnak, hanem ő indított el engem, nem én cselekedtem, hanem ő cselekedett ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 7. rész

gorog filozofia

 3.4. Herakleitos és az eleai iskola 3.4.1.Herakleitos Herakleitossal ismét az ion világ felé fordul figyelmünk: bizonyosan tudjuk, hogy igen előkelő ephesusi család sarja, aki Diogenes Laertius feljegyzése szerint (IX.1.) a 69. Olympias körül – azaz Kr.e. 504(3) – 501(0) években – állott virágzása tetőfokán. Úgy látszik, tanát egészen önállóan fejtette ki: egyetlen elődjének tanából nem merített s egyik kortársának sem ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 18. rész

gorog filozofia

 4.7.5.Aristoteles fizikája Ha visszaemlékezünk Aristoteles metafizikájának végső fejtegetéseire, tudjuk, hogy isten az, aki maga nem mozog csak mozgat mindeneket, az anyag ellenben csak mozog anélkül, hogy maga valamit mozgatna. Az örök mozgató és az örök mozgatott között ott terül el a temérdek dolog, amelynek összességét Aristoteles physis-nek azaz természetnek vagy talán helyesebben világnak nevezi. Ez a fizikai vagy természeti lét ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 8. rész

gorog filozofia

3.5. Az ötödik század görög filozófiája 3.5.1. Általános jellemzés. Empedokles E század görög filozófiájának az a legjellemzőbb sajátossága, hogy a gondolkozás a Herakleitos és a Parmenides tanának éles ellentétét megszüntetni törekedik és ismét visszatér a fizikai, kosmológiai konstrukciókra abban a meggyőződésben, hogy semmiből semmi sem keletkezik. A kiindulási pontot mindeniknél Parmenides lét- tana képezi, csakhogy e tannak éppen két leggyökeresebb ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 19. rész

gorog filozofia

4.7.10. Visszatekintés Visszatekintve Aristoteles bölcseletére, legelső feladatunk azt a tényt előtérbe állítani, hogy Aristoteles az ókor legnagyobb logikusa, aki bámulatos világossággal és élességgel tudta feltárni a tudás és ismeret logikai alkatát. Amikor fogalmak, ítéletek és következtetések vaskeretébe rendezi el az emberi tudást és megmutatja az utat, amelyen az ismeret céljához ér, nevét örökbetű kkel írja be az emberi míveltség történetébe. ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 9. rész

gorog filozofia

3.6.3.Sokrates A sophistikának minden hibája és gyarlósága mögül örök fénnyel sugárzik elő el nem évülő érdeme: neki köszönhetjük Sokrates-t. A legnagyobb sophista, de egyben a sophistika legnagyobb ellenfele és legyőzője Sokrates vala. Nincs miért kételkednünk abban, hogy reformok és az állami élet újjászületése után vágyakozva, Sokrates minden habozás nélkül állott a sophisták mellé s követelte az ész jogait az élet ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 20. rész

gorog filozofia

5.5. A Stoa erkölcstana Az oikeiosis fogalma tehát az etika alapja és kiindulási pontja. Ez az oikeiosis teszi lehetővé azt, hogy a cselekvő ember a külső javakat és dolgokat megbecsülni, a maga önfenntartása szempontjából megítélni tudja. Ha nem lenne ez a magatartás lehetséges az egyesre nézve, akkor lehetetlenné válna részére nem csak az, hogy a maga önfenntartása szempontjából ítélje meg ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 10. rész

gorog filozofia

4. NAGY RENDSZEREK KORA A GÖRÖG FILOZÓFIÁBAN 4.1. Bevezetés A görög gondolkozás kifejlésének első korszakai, amint azt az előző §-okban előadtuk, természetesen oszlott egy fizikai és egy antropológiai korszakra, amely mindkettő voltaképpen a problémák felvetésének és érlelésének ideje volt. Kezdve Thales-től le egészen Sokrates-ig a fősúly sehol sem azon nyugodott, hogy valamely kérdés végleges megoldást és egy zárt rendszer keretében ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 21. rész

gorog filozofia

5.10.1. Plotinos ismeretelmélete Plotinos éppen olyan kevéssé kételkedik az emberi ész erejében, amely képessé teszi azt a világ megismerésére, mint akár Platon, akár Aristoteles. A szellem tevékenysége éppen az, hogy megismer: olyan szellem, amely nem ismer meg semmit, tiszta ellenmondás. Plotinos legfőbb ismerő tevékenységül a szellemet – nous – vallja, amelynek ismerése igaz és távol áll attól minden kétely. A ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 11. rész

gorog filozofia

Platon-nak reánk maradt művei – kivéve az Apologiát – mind dialógus formában írattak s bennük egy lángeszű bölcselő lelke árad szerte. Kétségtelen dolog, hogy ezek a dialógusok a költői kialakítás minden eszközei segítségével olyan klasszikus formában tárják elénk a gondolkozás kutató, fürkésző, fáradhatatlanul vívódó életét, mint amilyenre a világirodalomban több példa nincs. Ennek a dramatikus, költői formának köszönhetjük, hogy Platon ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 22. rész

gorog filozofia

5.10.8. Plotinos tana a szépről Mivel az első elv azaz az Egy a szeretetnek első és legmagasabb tárgya, ezért ő a teremtője a szép-nek is. Nemcsak forrása, hanem mértéke is a szépnek. Ami magát a szépet azaz az abszolút szépet illeti, az – Plotinos tanítása értelmében – teljesen alak nélkül való azaz alaktalan forma, ha ugyan itt a forma szót ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 1. rész

gorog filozofia

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE Első rész A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – Az indiai és a kínai filozófia rövid vázlatával – ÍRTA : Dr. Málnási Bartók György egyetemi tanár Mikes International Hága, Hollandia 2002. BARTÓK GYÖRGY : A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE   BARTÓK GYÖRGY : A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE A KIADÓ ELŐSZAVA Mély örömmel tölt el bennünket, hogy Bartók György nagy művét, ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 12. rész

gorog filozofia

4.3.3.10. Hippias major Miután a szép ideájára vonatkozó fejtegetések egész komoly mederben folynak a Hippias major c. dialógusban, nincs semmi akadálya, hogy azt a felső kritika jogán: azaz a tartalmi szoros összefüggést tekintve, közel az Euthydemoshoz helyezzük el idő rendileg. – A dialógus egyetlen szereplője Sokrates mellett Hippias, ez az elbizakodott és elkényeztetett sophista, aki hetvenkedve lepi meg Sokratest azzal, ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 2. rész

gorog filozofia

ÉLETRAJZ Málnási Bartók György 1882. augusztus 3-án született Nagyenyeden. A nemesi előnév a család 1610-ből eredeztetett lófő székely származására utal. Édesapja, id ősebb Málnási Bartók György maga is írástudó ember volt, s az erdélyi református egyház meghatározó jelentőségű személyiségének számított, akinek egyházán belüli küzdelmei nagymértékben befolyásolták fia pályakezdését. Idő sebb Bartók fia születésének évében a nagyenyedi református gyülekezet másodlelkészként szolgált, ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 13. rész

gorog filozofia

4.3.4. Platon dialógusainak második csoportja Amint fentebb láttuk, ennek a csoportnak dialógusait az jellemzi, hogy bennük már a kialakult idea-tan jelenik meg szemeink előtt. Amíg az előző csoport iratai az idea-tan alapjait keresik és találják meg, addig ezek a férfikorból származó dialógusok már a kiforrott idea-tan részleteit fejtegetik, nem riadva vissza attól sem, hogy egy-egy részletben való ingatagságról is vallomást ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 3. rész

gorog filozofia

1.3. A filozófiatörténet felosztása A filozófiatörténet felosztására nézve nagyjában ugyanaz a felosztás szolgál alapul, amely az emberiség történetét általában három nagy korszakra bontja: az ókor, a középkor és az újkor nagy szakaszaira. Ennek a felosztásnak megfelelően szoktunk beszélni az ókori, középkori és újkori filozófia történetéről. Az ókori filozófia történetének keretében adatik elő vagy adható elő a keleti népek bölcseletének, a ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 14. rész

gorog filozofia

4.3.5. Platon dialógusainak harmadik csoportja Ebbe a csoportba tartoznak Platon mindazon dialógusai, amelyekben a férfikor higgadtságával és a filozófus igaz ethosával keresett igazságokat, amelyek együttvéve teszik azt, amit idea-tannak nevezünk, a kiforrott módszer segítségével új összefüggésben adja elő és alkalmazza az állami és erkölcsi élet egész területére. 4.3.5.1. Sophistes A sort a Sophistes c. dialógus nyitja meg, amely szorosan csatlakozik ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 4. rész

gorog filozofia

2.2. A kínai bölcselet rövid áttekintése 2.2.1. A kínai filozófia általános jelleme A filozófiai gondolkodás kezdetét Kínában arra az időre kell tennünk, amikor a Chou dynastia már a decadentia jeleit mutatta, tehát a Kr.e. hetedik századba. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a kínai előtt maga a filozófia, mint fogalom, merőben ismeretlen. A régibb irodalomban nincs egyetlen szó, amely neki ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 15. rész

gorog filozofia

4.3.5.5. Kritias Akár elfogadjuk azt a nézetet, hogy Platon voltaképpen Timaios, Kritias, Hermokrates dialógus címek alatt egy filozófiai trilógiát szándékozott írni, akár nem fogadjuk el, abban kételkednünk nem lehet, hogy Platon iratai között nincs még két dialógus, amely oly szoros kapcsolatban állana egymással, mint a Timaios és a Kritias. Ebben a dialógusban, mintegy a Timaios fejtegetéseinek folytatásául Kritias veszi át ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 5. rész

gorog filozofia

 3. A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 3.1. Bevezetés 3.1.1. A görög-római filozófia történetének felosztása A görög-római filozófia történet két nagy korszak keretében adható elő. Az első korszak, amely Aristoteles haláláig azaz Kr.e. 322-ig tart, magában foglalja a görög filozófia történetét kezdve a praesokratikusokkal, a második korszak pedig, amely a Kr.u. V-ik századdal ér véget, a hellenisztikus-római filozófia történetét foglalja magában. A ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 16. rész

gorog filozofia

 4.4.3. Az „eros”. Ideák és érzéki dolgok viszonya. Az ideák hierarchiája A visszaemlékezés, anamnésis, fogalmával szorosan kapcsolódik a sóvárgás, – eros – fogalma s a visszaemlékezés tanával az eros-ról szóló tan. – A lélek, amikor visszaemlékezik, fájdalmasan látja, hogy mily nagy külömbség van a nem-lét és a való lét, az egyes, érzéki dolog és az örökkévaló, változatlan idea között. Visszaemlékezve ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 6. rész

gorog filozofia

 3.3. Az ion természetbölcselők és Pythagoras 3.3.1. Az ion természetbölcseletről általában A görög természetbölcseletnek bölcsője Ionia vala s annak legelőkelőbb városa Miletos, miért is a filozófia története az ion természetfilozófia régibb mívelőirő l: Thales-ről, Anaximandros-ról és Anaximenes-ről, mint miletosi természetbölcselőkről emlékezik meg. Ezt a várost hagyomány szerint a krétaiak alapították és a Kr.e. VI-ik században virágkorát élte. A görögök ion ...

Tovább »

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE – A GÖRÖG FILOZÓFIA TÖRTÉNETE 17. rész

gorog filozofia

 4.6. Platon Akadémiájának sorsa Platon Akadémiája Platon halála után még 9 évszázadig állott fenn. A Kolonos domb közelében feküdt és a Kephisos szelíd hullámai öntözték. Minden bizonnyal nem a puszta elmélet szolgálatában állott, kivált Platon életében, hanem céljai közé számított a gyakorlati élet vezetésére való előkészítés is. A nevelés főcélja a lelkeket az örökkévaló lét ismeretére vezetni s az Akadémia ...

Tovább »
WordPress Lightbox