Főoldal > z-Filozófia > Irányzatok és képviselők

Irányzatok és képviselők

Gottlob Frege

2015 03 26 190113

ottlob Frege (Friedrich Ludwig Gottlob Frege,Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.)német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője. Fregét tartják Arisztotelész óta az egyik legjelentősebb, logikával is foglalkozó tudósnak,[2] [m 1][3] illetve a legjelentősebb matematikafilozófusnak. Modernizálta, általánosította és matematizálta a logikának addig inkább a filozófia részének tekintett elméletét, a tradicionális ...

Tovább »

George Berkeley

2015 03 26 190113

eorge Berkeley (Kilkrin, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök. Az immaterializmus elméletét fejlesztette ki a Descartes, Nicolas Malebranche és John Locke tanaival folytatott vitában. Filozófiai műveiben amellett érvelt, hogy értelmetlen feltételezni az anyagi szubsztanciák létezését, hiszen a tulajdonság nélküli anyagról nincsen semmiféle benyomásunk. Következésképpen az ideák csak az elménkben vannak jelen. ...

Tovább »

Bruno

2015 03 25 112105

runo (Giordano Bruno, kiejtése [ʤorˈdaːno ˈbruːno], latinul Iordanus Brunus kiejtése [jor’daːnus ‘bruːnus]) (Nola, 1548 – Róma, 1600. február 17.) olasz dominikánus szerzetes, filozófus, vándorhumanista, a reneszánsz kor kiemelkedő alakja. 1548-ban született a Nápoly közelében fekvő Nola városában. Bruno erősen vallásos családba született, édesapja zsoldoskatona volt. Az éles eszű fiút fiatalon, 1562/63-ban 17 évesen felvették a domonkos rendbe Nápolyban, ekkor vette ...

Tovább »

Galilei

2015 03 26 190113

alilei (Galileo Galilei Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) olasz fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában ő honosította meg a kísérleteket és méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának (és a többi természettudománynak). A csillagászatban ő volt az első, aki tudatosan használta az általa épített távcsöveket csillagászati jelenségek és objektumok megfigyelésére. Eredményei összhangban voltak a kopernikuszi heliocentrikus ...

Tovább »

Mirandola

M

irandola (Giovanni Pico dei conti della Mirandola e della Concordia, 1463. február 24. – 1494. november 17.) itáliai reneszánsz humanista gondolkodó, filozófus, aki arról lett híres, hogy 1486-ban, 23 évesen Rómába hívta kora itáliai tudósait, hogy vitára bocsássa azt 900 tételt, melyet a vallás, a filozófia, a természetfilozófia és a mágia témakörében összegyűjtött. Ezek közül 402 skolasztikus gondolkodóktól, platóni és ...

Tovább »

Mirandola

M

irandola (Giovanni Pico dei conti della Mirandola e della Concordia, 1463. február 24. – 1494. november 17.) itáliai reneszánsz humanista gondolkodó, filozófus, aki arról lett híres, hogy 1486-ban, 23 évesen Rómába hívta kora itáliai tudósait, hogy vitára bocsássa azt 900 tételt, melyet a vallás, a filozófia, a természetfilozófia és a mágia témakörében összegyűjtött. Ezek közül 402 skolasztikus gondolkodóktól, platóni és ...

Tovább »

Fizikalizmus és materializmus

2015 03 26 190010

fizikalizmust sokszor a materializmus szinonimájaként használják, és ez bizonyos kontextusban helyes is. Azonban fontos tudnunk, hogy a két fogalomnak eltérő története van. A materializmus régi filozófiai fogalom, annak a metafizikai tézisnek a kifejezése, hogy a világban egyetlen létező van, az anyag, (matéria) és minden dolog anyagból áll össze, minden jelenség anyagok közötti kölcsönhatás eredménye. A fizikalizmus kifejezést azonban a Bécsi ...

Tovább »

Dualizmus

2015 03 25 112757

ualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összeségét foglalja magában. A vallási dualizmus olyan vallási felfogás, amely szerint a világot két ellentétes isteni erőnek, a jónak és a rossznak küzdelme hozta létre. Elmefilozófia A dualizmusnak két fajtáját különböztetjük meg. A klasszikus, karteziánus dualizmus szerint a fizikai és a lelki szubsztanciák egyaránt létezők. A dualizmus ...

Tovább »

Feminizmus

2015 03 26 190010

eminizmus politikai eszme és mozgalom, amely kezdeti célja a női egyenjogúságért való harc. A mai mozgalmak esetében a kezdeti cél ma is meghatározó, de egyes csoportok tevékenységei már szélesebb területet ölelnek fel. A nők jogait követelő hangok már a 17. században megjelentek, de a feminizmus első hulláma csak a 19. század második felére teljesedett ki. Ahogyan a társadalmak fokozatosan demokratizálódtak, ...

Tovább »

Fenomenológia

2015 03 26 190010

enomenológiának nevezik a századforduló idején a filozófiában érvényre jutó újfajta leíró módszert, valamint a belőle kifejlődő a priori tudományt; az utóbbinak az a rendeltetése, hogy szigorúan tudományos filozófia elvi organonja legyen, s következetes alkalmazása révén valamennyi tudomány módszertani reformját lehetővé tegye” A fent olvasható szöveggel kezdődik a fenomenológia megalkotójának, Edmund Husserl-nek az Encyclopedia Britannica számára 1929-ben írott cikke. A fenomenológia ...

Tovább »

Felvilágosodás

2015 03 26 190010

elvilágosodás története A történészek egy része szerint a felvilágosodás magában foglalja a 17. század nagy részét, mások a megelőző korra az Értelem kora elnevezést használják. A két időszak átfedésben áll egymással, és abban kölcsönös az egyetértés, hogy összekapcsolódva egy hosszabb közös korszakot képeznek. A 16. században és a 17. század első felében Európában vallási háborúk pusztítottak. Miután a politikai helyzet ...

Tovább »

Felfedezés

2015 03 26 190010

Felfedezés elfedezés egy meglévő, korábban ismeretlen jelenség, földrajzi hely stb. első megismerése, feltárása (például az Antarktisz felfedezése), míg a találmányokat feltalálják. Földrajzi felfedezésekGyarmatosítás A felfedezők a kereskedelmi telepek létrehozása után az újonnan megismert népeket és területeket gyarmatosították. Ázsia népes és fejlett országait az európai hajósok nem tudták meghódítani. Amerika kitűnő lehetőségeket biztosított: hegységei hatalmas mennyiségű, könnyen kibányászható nemesfémet rejtettek, trópusi területein ...

Tovább »

Filozófiai logika

2015 03 26 190010

ilozófiai logika a logika egy ága, amely a logikai problémákat filozófiai szemszögből és módszerekkel tárgyalja. A kifejezés mai értelmében a tizenkilencedik századi eredetű matematikai logika megszületése hatására keletkezett, és elsősorban a logikán belül a matematikai logikának a logika többi ágától való elhatárolására szolgál . Elsősorban, ugyanis a terminust (valószínűleg relatíve új és még nem egészen kikristályosodott volta miatt) egyes szerzők ...

Tovább »

Frege

2015 03 26 190010

rege (Friedrich Ludwig Gottlob Frege,  (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője. Fregét tartják Arisztotelész óta az egyik legjelentősebb, logikával is foglalkozó tudósnak, illetve a legjelentősebb matematikafilozófusnak. Modernizálta, általánosította és matematizálta a logikának addig inkább a filozófia részének tekintett elméletét, a tradicionális kijelentéslogikáról ...

Tovább »

Friedrich Carl von Savigny

2015 03 24 190208

avigny, (Friedrich Carl von Savigny magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történelmi jogi iskola fő képviselője. Életpályája Ősei szerepet játszottak Lorrainne történelmében. 1803-tól rendkívüli tanár volt Marburgban. Nevét “Das Recht des Besitzes ” című műve tette ismertté (1803). 1808-ban Landshutban, 1810-ben Berlinben lett rendes tanár, 1816-ban titkos igazságügyi ...

Tovább »

Saussure

2015 03 24 190208

aussure, (Ferdinand de Saussure (1857 – 1913) Genfben született értelmiségi családban. A nyelvek iránti fogékonysága és tehetsége már korán megnyilvánult, kiválóan tudott görögül és latinul. Lipcsében két évig tanult az összehasonlító nyelvészet mestereinél (Curtiusnál, Leskiennél). Itteni tanulmányainak eredménye az újgrammatikus szellemű, de az iskola képviselői által eléggé hűvösen fogadott Mémoire sur le system primitif des voyelles indo-européennes, magyarul Az indoeurópai ...

Tovább »

Fichte

2015 03 26 190010

ichte (Johann Gottlieb Fichte, Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus. A német idealizmus megalapítója és Schelling illetve Hegel mellett legfontosabb képviselője. Élete Sokgyermekes és szegény családba született; ifjúként csak nemesi pártfogójának támogatásával tudta tanulmányait végezni. Annak halála után helyzete még sanyarúbbá vált: kevés jövedelmét házitanítóskodással igyekezett megszerezni. Az Immanuel Kant filozófiájával, különösen a Tiszta ész ...

Tovább »

Bacon

2015 03 25 112105

acon (Francis Bacon, London, 1561. január 22. – London, 1626. április 9.) brit filozófus, államférfi. Életút Londonban született előkelő családba. Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet főpecsétőre, anyai nagyapja mint nyelvész és teológus VI. Edward nevelője volt. Anyja Ann Cooke Bacon volt. Alapos nevelésben részesült, tizenkét éves korában (1573) már Cambridgeben tanult a Trinity College-ban. 1577-től a párizsi angol követ ...

Tovább »

Suárez

2015 03 24 190208

uárez (Francisco Suárez, Granada, 1548. január 5. – Lisszabon, 1617. szeptember 25.) spanyol filozófus és teológus, jezsuita szerzetes, a skolasztikus filozófia és a katolikus barokk bölcselet kiemelkedő egyénisége. Élete és munkásságaCommentariorum ac disputationum in tertiam partem divi Thomae (1590).Operis de religione (1625).De incarnatione, pars prima (1745).De incarnatione, pars secunda (1746). Suárez a Spanyolországban a Granada nevű városban született. Tizenhat éves ...

Tovább »

Epikurosz

2015 03 26 184954

pikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) amit helyesebben ejtve Epikúrosz lenne, azonban helytelen a gyakran használt Epikürosz) (Szamosz sziget, Kr. e. 341. december – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának a követője. Megvetette korának összes gondolkodóit, kivételt csupán Anaxagorásszal és Démokritosszal tett, ugyanis fontosnak tartotta, hogy autodidaktának tekintsék és nem ismert el semmilyen kapcsolatot saját bölcselete és mások gondolatai ...

Tovább »

Epikureizmus

2015 03 26 184954

pikureizmus, empirista felfogású filozófia. Epikurosz ógörög filozófus után kapta a nevét. Alapítása i.e. 307-re tehető. A hedonizmus egyik alcsoportjaként tartják számon, bár nézetei nagyban eltérnek attól, amit a hedonista filozófiák általában képviselnek. Az epikuroszi felfogás szerint a legnagyobb öröm a félelemtől való mentesség és a nyugalom, melyeket a tudáson, barátságon, és önmegtartóztatáson keresztül lehet elérni. Aszkétizmussal határos erényes és visszafogott ...

Tovább »

Eleai filozófiai iskola

2015 03 26 184954

leai filozófiai iskola: A  nagy milétosziakat követően a nyugati görög gondolkodók (Kr. e. IV. század) – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól – feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás (püthagoreusok) vagy a metafizikai ellentmondások (Parmenidész és Eleai Zénón) voltak a hajtóerők. Kivétel közülük Empedoklész volt, akinél megtalálhatók a ióniaiak gondolkodása, bár ötvözve vannak a ...

Tovább »

Erényetika

2015 03 26 184954

rényetika: az ókori etikai tanítások erényetikai tanítások. Középpontjukban az áll, hogy mi is az a legfőbb erény, amelyet az embernek birtokolnia kell ahhoz, hogy cselekedetei helyesek legyenek. További problémája az ókori etikáknak az erény megszerzésének a módja: az a kérdés, hogy születésünktől birtokában vagyunk-e az erényes cselekedetek ismeretének, vagy életünk során tanulás útján szerezzük meg azt. Az erényetika leginkább Arisztotelész ...

Tovább »

Egzisztencializmus

2015 03 26 184954

gzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat, kezdetét egyesek Martin Heidegger Lét és idő című művének megjelenésétől (1927) számítják, mások már dán Søren Aabye Kierkegaard Vagy-vagy című művétől. Az irányzat előzményének a dán Søren Aabye Kierkegaard bölcseletét, Rilke költészetét és Dosztojevszkij műveit tekintik, illetve a 19. századi életfilozófiákat. Számos egzisztencialista gondolkodó a fenomenológiai mozgalomból lépett elő, és ennyiben ...

Tovább »

Emberi jogok

2015 03 26 184954

mberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága , a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. ...

Tovább »

Empirizmus

2015 03 26 184954

mpirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert. A tudomány a megfigyeléseken, illetve a kísérleteken alapszik. Az empirizmus elveti a velünk született fogalmakat és tételeket, a megismerést az érzéki észlelésbe vezeti vissza, ez a szenzualizmus. Empirista felfogású a sztoicizmus és az epikureizmus. A 17. századi ...

Tovább »

Etika (filozófia)

2015 03 26 184954

tika (másként erkölcsfilozófia, morálfilozófia) a gyakorlati filozófiának az az ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik. Az etika általános jelentése: Ésszerű, a józan ész alapján meghozott optimális (Az adott lehetőségek közül a legjobbnak ítélt megoldás) és helyes döntés. Ez nem zárja ki a pusztítás lehetőségét amennyiben arra szükség van, és nem a szándékos ártani akarás következtében történik. Például ...

Tovább »

Episztemológia

2015 03 26 184954

pisztemológia (más néven Ismeretelmélet(episztémé = ‘tudás’ + logosz = ‘elmélet’) vagy gnoszeológia (gnószisz = ‘ismeret’ + logosz = ‘elmélet’)) a megismerés feltételeit, határait kutató tudomány. A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik. Azt szeretné meghatározni, hogy mi a tudás, illetve hogy mi a tudás megszerzésének legbiztonságosabb útja. Témájába a megismerés szubjektuma és objektuma egyaránt beletartozik. Az ismeretelmélet témái ...

Tovább »