Image default
Belföldi hírek

Budapest legérdekesebb sétatúrái: máig laknak abban a budai házban, ahol az ÁVH vallatott

Mindennap elmész mellettük, de ismered a történetüket?

Ha egy izgalmas túrára készülsz, valószínűleg távolabbi kirándulóhelyek, még nem ismert területek felderítése jut eszedbe először. De gondoltál-e már arra, hogy saját városodban legyél turista?

Amikor a hétköznapokon elrohansz egy épület mellett, talán nem is tudnád elképzelni, hogy a lassan málló falak között Pesten egy évszázaddal korábban még pezsgő irodalmi élet folyt. De bizonyára az is meglepne, hogy egyes impozáns budai lakások micsoda sötét történelmi titkokat őrizgetnek.

Szerencsére a főváros rejtélyeit már több városnéző séta keretében is megismerheted. A rendhagyó túrákon a várost egy monumentális múzeumként járhatod be, felkeresve a még hiányzó emléktáblákat a történelem fontos helyszíneiről, méghozzá hivatásos idegenvezetők társaságában.

Séta a svábhegyi szellemek nyomában

Budapesti Aszfaltprojekt néven indult programokat Lénárd Anna képzőművész kezdeményezte, ám idővel történészek, szociológusok, művészettörténészek, irodalmi alkotók és idegenvezetők is csatlakoztak az ügyhöz, a nagy létszámúvá bővült csapat így jelentős háttértudás birtokában szervezheti az izgalmas eseményeket.

A Sétaműhely keretében megismerkedhetsz többek között az 1848-as forradalom belvárosával, a Szomszédok című sorozat gazdagréti lakótelepével, de felfedezheted a főváros gasztronómiai múltját is. Az egyik legizgalmasabb sétájukon a Svábhegyet járhatják be a jelentkezők, akik megtudhatják, honnan irányította Adolf Eichmann a magyarországi holokausztot, vagy melyik ma is lakott házban vallatták Rajk Lászlót és Mindszenty József bíborost.

A Nyócker színpompás kincsei

Az előítéletek súlyától terhes nyolcadik kerület bemutatása volt az eredeti célja a Beyond Budapest első szervezett túráinak, melyeket két fiatal, Domján Manó és Baglyas Gyuriindított el. Egyre bővülő csapatukkal eleinte az ódon belvárosi utcákat szerették volna megmutatni a nagyközönségnek, később azonban más kerületek masszív épületeiig is elmerészkedtek.

Útjaikon megismerheted többek között a hajdani józsefvárosi irodalmi életet, de a zsidónegyed 22 színesre festett tűzfalát is végignézheted. Izgalmas úti céljaik közé tartoznak a bezárt gyárépületek, melyek némelyikéről ma már sokan elképzelni sem tudják, egykor mire szolgáltak. Az Óbudai Gázgyárban például az utcai gázlámpákhoz is használatos légszeszt gyártották, a feledésbe merült eszközök által pedig röpke betekintést nyerhetsz a korai 20. századba is.

Hosszúlépés Sissi koráig

A város mélyebb bemutatását célozta meg a Hosszúlépés is, melyben többféle tematika közül választhatnak a jelentkezők. A szervezők úgy tartják, ha a tekintetedet a magasba emeled, a beszédes házfalakon egy csapásra megelevenedik neked a történelem, és néha a járt utat is érdemes elhagyni a járatlanért.

Sétáik sokszínű témavilágra épülnek, nyomába eredhetsz például az újlipótvárosi ügynöklakásoknak és a Rákosi-rendszer titkainak, megtudhatod, hogyan és hol mulattak a fiatalok a Kádár-rezsim alatt, de a 19. századi sörkultúrát is megidézik neked. Kihagyhatatlan programnak ígérkeznek a Sissi-legenda köré épülő séták is, ahol Ferenc József imádott kedvese és az ország rajongott uralkodónője köré épült mítoszokat ismerhetik meg a jelentkezők a császári udvar működésével és izgalmas titkaival együtt.

Helyek, melyeket magyarként látnod kell

Többször előkerült már, hogy bizonyos helyek meglátogatása legyen kötelező a diákok számára, ugyanis azok szerves részei a történelemnek, nem mellesleg rámutatnak a különböző diktatúrák veszélyére, hogy hasonló borzalmak ne történhessenek meg a jövőben. Te ismered már mindet?

4 hely, amit kötelező lenne meglátogatni a magyaroknak – Te már túl vagy rajta?
A több magyar parlamenti párt is nyújtott már be javaslatot arra vonatkozóan, hogy bizonyos helyek meglátogatása legyen kötelező a diákok számára, ugyanis azok szerves részei a magyar, illetve az egyetemes történelemnek, elsősorban pedig rámutatnak a különböző diktatúrák veszélyére, és felhívják a figyelmet az emlékezés fontosságára, mely segíthet abban, hogy a tragédiák és kegyetlenségek ne ismétlődhessenek meg.

Az Országgyűlés oktatási bizottsága az indítványokat általános vitára alkalmasnak találta, ugyanakkor a kötelezővé tételt nem támogatja – azt azonban igen, hogy a következő helyek meglátogatására a gyerekeknek lehetőségük legyen.

Terror Háza Múzeum

 

 A Terror Háza Múzeum kötelező meglátogatására, mely az általános iskolák 5-8. osztályos tanulóit érintené, KDNP-s képviselők nyújtottak be javaslatot. Az Andrássy út 60. alatt álló múzeum 2002 februárjára készült el, célja pedig az, hogy emléket állítson a 20. századi diktatúrák áldozatainak.

Az intézmény meglátogatása megrázó élményt jelent, azonban nemcsak a kiállítások hitelessége miatt, de a helyszín okán is, a háromemeletes épület ugyanis egykor a nyilasok, majd az ÁVH székhelye volt.

 

A kommunizmus ellenségeinek kikiáltott polgárokat az épület pincelabirintusában vallatták, és sokukat kínozták halálra. A múzeum meglátogatását a középiskolások számára jelenleg is támogatja az állam: csoportos ideutazás esetében például nem kell fizetniük a vonatjegyért.

Recski Nemzeti Emlékpark

A Nemzeti Emlékpark meglátogatását önálló képviselői indítványként nyújtotta be Vona Gábor – Jobbik -, aki elsősorban a 9-10. évfolyamos tanulók számára tenné kötelezővé. Az egykori kényszermunkatábort, melyet a magyar Gulagnak is neveztek, az ÁVÓ hozta létre 1950-ben. 1300 ember raboskodott, dolgozott és éhezett területén egészen 1953-ig, amikor is – Sztálin halála után – Nagy Imre megszüntette.

Az itt elhunytak tömegsírját a mai napig nem találták meg. 1991-ben emlékművet avattak itt fel, 1996-ban pedig átadták az emlékparkot is, ahol felépítették az egykori őrtorony mását, egy barakkot, valamint az egykori szögesdrótkerítés része és kiállítás is megtekinthető.

A holokauszt emlékhelyei

A ma az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Auschwitz-Birkenau Múzeumot 1947-ben hozták létre a legnagyobb német megsemmisítő tábor helyszínén, ahol a nácik legalább 1,1 millió embert öltek meg – 90%-uk zsidó volt. A múzeumról nincs ember, aki ne hallott volna, mint ahogy olyan sincs, aki valaha is el tudta volna felejteni, hogy ott járt: a gázkamrák maradványait, az áldozatoktól elvett személyes tárgyakat, fényképeket.

A helyszín meglátogatásával kapcsolatban MSZP-s képviselők, Tóbiás József, Steiner Pál és Lendvai Ildikó képviselők nyújtottak be önálló indítványt, csakúgy, mint a Holokauszt Emlékközponttal kapcsolatban.

Megrázó hely Budapesten

A holokauszt áldozataira emlékezik 2005 áprilisa óta a Cipők a Duna-parton című alkotás is.

A budapesti Páva utcában található tudományos, oktatási és kulturális központot 2004-ben alapította a Magyar Köztársaság Kormánya, célja pedig a holokauszt történetének feltárása, bemutatása, valamint az áldozatok emlékének megőrzése.

Képek: hu.wikipedia.org, Uzo19, Bagyinszki Zoltán, Tanuljunk együtt, lobu, librarius, Both Előd; www.hdke.hu, indafoto.hu / irenne56

 

Hasonló hírek

Spöttle: Nem biztos, hogy terrortámadás történt

Edit

Ismerje fel idejében a reuma tüneteit (videók)!

Géza

Öngyilkos lett egy börtönőr Szegeden

Edit