Budapest
Budapest (németül Budapest, szlovákul és csehül Budapeš», románul: Budapesta, szlovénül és horvátul Budimpešta, oroszul: Будaпешт, szerbül: Будимпешта) Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa. Budapest az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2011-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. Területe 525,14 négyzetkilométer, és ezzel az ország legnagyobb településének is számít.

Budapest története a keltákig nyúlik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A rómaiak által létrehozott, a Danubius folyó jobb partján fekvő Aquincum és a bal parti Contra-Aquincum volt Pannonia provincia székhelye. A magyarok a 9. században érkeztek erre a területre. Az első általunk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően százötven évnyi török hódoltság telepedett a városra és csak a 18 – 19. században tudott újra fejlődni, ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchia második fővárosa lett Bécs mellett. 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor keletkezett a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben születtek meg a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá.

Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont is, 2011-ben 4 376 900 turista kereste fel, ezzel az Euromonitor International felmérése szerint a világ 25. és Európa 6. leglátogatottabb városa. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi a világon a londoni után. Turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai, valamint gyógyfürdői, mivel Budapest a világ legtöbb gyógyfürdőjével rendelkező fővárosa. Itt található még a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai), valamint a magyar Országház is, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, és a Szent Korona otthona.

Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja is, és a világ 100. legnagyobb GDP-jét termelő városa. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. -legidillibb európai város-. A UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja. A befolyásos amerikai Condé Nast Traveler utazási magazin által megkérdezett 1,3 millió személy véleménye alapján -Budapest a világ második legjobb városa-. A magyar főváros továbbá egyike Európa 10 legkedveltebb bevásárlóvárosának az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis itt található Közép- és Kelet-Európa legtöbb bevásárlóközpontja.

A név eredete

Pestet és Budát, Magyarország fő-, illetve székvárosát a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös nevükön. A gyakoribb forma a nagyobb (és nemzeti szempontból jelentősebb város nevét előre helyezve Pest-Buda volt, de elvétve előfordult a magyar nyelvhez jobban illeszkedő, a mássalhangzó-torlódást elkerülő Buda-Pest alak is. Ez a névváltozat gróf Széchenyi István Világ című művéből származik (1831). A városok egyesítésekor, 1873-ban már magától értetődő természetességgel választották az új szék- és főváros számára a Budapest nevet.

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült római települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, az akkor Újbudának nevezett budai vár megépítése után kezdtek Ó-Buda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun király testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (‘víz’) szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.

Pest nevének eredete egyes vélemények szerint az ókorba nyúlik vissza, Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében ugyanis Pesszion (Πέσσιον, iii.7.§2). Az elfogadottabb magyarázat szerint viszont a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos, a szó ugyanis a szláv nyelveken barlangot, sziklaüreget jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pestnek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot (forró kemencét) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes túlpartra vándorlása legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul kemence), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Élővilága
A mérsékelt égövre jellemző fajok nagyvárosi környezethez alkalmazkodott populációi. Világelső a kedvtelésből tartott kutyák és macskák száma tekintetében. Naponta tonnaszám keletkező ürülékük, fegyelmezetlen gazdájuk nemtörődömségéből fertőzi az ember környezetét, miközben ők is sínylődnek.
Budapest eredeti növényzete csak a hegyvidéki részen és csak igen részlegesen maradt meg; a város növényeinek elsöprő többsége telepített. Ezekkel egyrészt az utak mellé ültetett fasorokban, másrészt a város parkjaiban találkozhatunk.
Története

A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet i. sz. 89 körül alapítottak a Duna nyugati partján (a mai Óbuda területén). Aquincum i. sz. 106-tól a 4. század elejéig a kettéosztott Pannonia tartomány egyik részének, Alsó-Pannóniának (Pannonia Inferior) a központja volt. Lakossága 20 000 fő körüli volt. A mai Óbudai-szigeten épült helytartói palotában olykor maguk a római császárok is megfordultak.

A modern város területén több római segédcsapat (auxiliáris) tábor (Albertfalva, Campona) és ellenerőd (például Contra-Aquincum) is megtalálható.

Benczúr Gyula: Budavár visszavétele

Anonymus leírása szerint a honfoglalás után Árpád vezér Budavárat, a hajdani Attila király városát választotta törzse szálláshelyéül, központi földrajzi fekvése miatt, és itt is temették el 907-ben, a szomszédos Fehéregyházban. Ezt a helyet általában Óbudával szokták azonosítani. (Bár akadnak akik Pesthidegkúton vagy a közeli Pilis hegységben keresik.)

A városhoz kapcsolódik Gellért püspök legendája, akit pogány felkelők a mai Gellért-hegy (az akkori Pest-hegy) oldalában gyilkoltak meg (a legenda szerint szöges hordóba zárva legurították a dombról), ennek emlékét őrzi a hely mai neve.

Óbuda és Pest római öröksége, a sok ezer épület romja évszázadokon át látható volt, az Árpád-korban azonban a helyükön fokozatosan igazi, nyüzsgő középkori városok épültek. Óbuda úthálózata a római korból maradt fenn, lakossága szőlőműveléssel foglalkozott. Területén egyházi birtokok alakultak ki, a 13. században pedig vár épült. 1223-ban a városban nagy tűzvész pusztított, amiben a főként fából épült házak elhamvadtak. Pestet a 12. században már fal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől.

IV. Béla király 1241-ben Pestről indult a tatárok ellen. A vesztes csata után a tatárok felégették Pestet, majd 1241/42 telén átkeltek a befagyott folyón, és Óbudát is elpusztították. A két város teljes lakosságát meggyilkolták. A pestieket például a város nagytemplomában, a mai Belvárosi plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak.

Miután visszatért, a király kővárat és Újbuda néven új várost építtetett az úgynevezett Pest-hegyen, a mai Várhegyen (1247 és 1265 közt). Ezek voltak itt az első városias épületek, a későbbi híres budai vár alapját képezve. IV. Béla várkastélyát, amely a mai Mátyás-templom közelében állt, már jobban lehetett védeni támadások esetén, mint az alacsonyabban fekvő óbudai várat. (Annak feltételezett romjait is feltárták a régészek.)

IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven az egyháznak ajándékozta a Nyulak szigetét (a mai Margit-szigetet), és az itt épült Domonkos-rendi apácakolostorban helyezte el legkisebb leányát, Margitot, aki a város híres szentje lett.

Buda 1493-ban

Az Árpád-ház kihalása után Buda Vencelt támogatta a pápa által pártfogolt Károly Róberttel szemben, ezért a pápa egyházi átok alá helyezte a várost, a budai plébános pedig viszonzásul a pápát. 1302-ben az Anjou-párti Csák nembéli Márk és báró Cseszneki Jakab fiai sikertelenül ostromolták a várat, de az épületekben nagy kárt okoztak és a budai szőlőhegyet is elpusztították. Végül a városnak el kellett fogadnia a győztes Károly Róbertet. Fia, Nagy Lajos királyi székhellyé tette Budát. A város már igazi polgári város volt, nagy számban éltek itt kézművesek, iparosok, kereskedők. A magyarok mellett jelentős német, latin és zsidó lakossága is volt. A tatárdúlást nehezen kiheverő Pest lakossága is kezdett talpra állni, a 15. században visszanyerte a bíróválasztás jogát, és 1470 körül szabad királyi város lett.

Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás uralkodása a városok történelmének a török idők előtti fénypontja. Zsigmond egyetemet alapított Óbudán 1389-ben. Mátyás reneszánsz udvara nagy vonzóerőt gyakorolt a kor művelt embereire, emelve a város és a királyi udvar kulturális színvonalát. 1473-ban az első budai nyomdában, Hess Andrásnál elkészült a Budai krónika. Mátyás halála után az országban feudális viszályok, gazdasági válság, majd a Dózsa György-féle parasztfelkelés rázta meg, a két város kultúrája azonban a Jagelló-ház budai uralkodása idején is tovább gyarapodott. A budai reneszánsz történeti emlékei ma a budai királyi palotában (Budapesti Történeti Múzeum), míg Pest reneszánsz emlékei a mai Belvárosi Plébániatemplomban láthatók. Ennek a fejlődésnek vetett véget a török hódoltság.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a töröktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatból az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnep. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd harcok után osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

Budapest kiegyezés utáni fejlődésének egyik jelentős alkotása a Magyar Állami Operaház

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották). Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyedmilliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, és a híres pesti éjszaka. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

20. század
Budapest 1944-es ostroma során a város legjelentősebb épületei mind megsérültek (előtérben a Lánchíd és háttérben a Királyi Palota romjai)

Az 1910-es népszámlálás 880 371 lakost talált az akkori Budapesten, míg a legnagyobb elővárosban, Újpesten 55 ezret. A lakosság döntő többsége magyar nyelvű volt (85,9%), 9% vallotta magát németnek és 2,3% szlováknak. A vallási összetétel a következő volt: katolikus 59,9%, izraelita 23,1%, református 9,9%, evangélikus 4,9%.

Az első világháború végét a 1918-1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei zárták le. A trianoni békeszerződés után a Horthy-korszak konszolidációs politikája következett. Az elcsatolt magyarlakta területekről sokan költöztek a fővárosba. 1934 és 1940 között négy újabb kerülettel bővült Budapest közigazgatása.

A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része (38 000 fő) pedig a 102 napig tartó ostrom során vesztette életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, valamennyi hidat felrobbantották. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be (majd’hét évtized elteltével!), hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek a szovjet ostrom pusztítására. Sok értékes épületet lebontottak vagy nem a korábbi formájával egyezően, esetleg csak egyszerűbb megoldásokkal rekonstruáltak.

A 20. század első felében folytatódott a kiegyezés után lendületet kapó fejlődés, például 1909 és 1910 között bevezették az elektromos közvilágítást. Az első világháború és az azt követő események, a Tanácsköztársaság és a Trianoni békeszerződés azonban megakasztották a város addigi fejlődését. A lakosság viszont az elszakított országrészekből menekülőkkel is növekedett, és az 1930-as évekre meghaladta az egymilliót. A tömeges lakásigény miatt megépültek az első lakótelepek, például a Wekerletelep az és az Állami lakótelep is. Szegények tömegei éltek nyomornegyedekben is (például a Mária Valéria-lakótelep). Sokan laktak pályaudvarokon, vasúti vagonokban. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, 1925-ben pedig megkezdte adását a Magyar Rádió. 1933-ban megkezdődött a Tabán bontása.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget (a listát lásd a Budapest kerületei szócikkben), aminek révén létrejött a Nagy-Budapest. Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, ami az 1956-os forradalom kitöréséhez vezetett és annak utcai harcai rázták meg a várost. A 1960-as évektől a Kádár-rendszer puha diktatúrája alatt élte Budapest második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek özönlött ek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire. A lakosságcsökkenés a 2000-es évek második fele óta megfordult.

Címer
A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind a teljes, mind a címerállatok és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.

Földrajz

A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. Területét az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja.

A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a fővárost. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget, melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa. (2010-ig egyben szennyvize felének is befogadója volt.) Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának. Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál- völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület

Éghajlat

Budapest a mérsékelt öv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú város, az éves középhőmérséklet 11,0 °C. A július a legmelegebb hónap, a havi középhőmérséklet ekkor a 21°C-ot is megközelíti. Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet (40,7 °C) 2007. július 20-án regisztrálták. A leghidegebb hónap január, ilyenkor az átlagértékek -1,6 °C körül alakulnak. Az eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet (-25,6 °C) 1987. január 13-án mérték. Az utolsó tavaszi fagy átlagos határnapja április 15. A napsütéses órák száma évi 2040. A csapadékmennyiség éves átlaga 516 mm, a legcsapadékosabb hónapok a június és a november. A Dunán leggyakrabban két árhullám vonul le, az egyik tél végén (jeges ár), míg egy második nyár elején (zöldár). Budapest szélvédett főváros, ami a Kárpátok, illetve a Dunántúli-középhegység vonulatainak köszönhető. Az uralkodó szélirány északnyugat-délkelet irányú. Az őszi és téli időszakban gyakori a szélcsend, emiatt a ködképződés.

Építészet

Budapesten építészeti szempontból is több Európa és világviszonylatban is kimagasló épület található, melyek legtöbbje mára már az UNESCO világörökségi helyszíneihez tartoznak. A főváros leghíresebb épületei, az Országház, a Budavári Palota, a Szent István-bazilika, a Dohány utcai zsinagóga, a Széchenyi lánchíd, a Szabadság-híd, az Andrássy út bérpalotái és még megannyi fővárosi ház és közterület.
A Budavári Palota éjszakai kivilágításban a pesti oldalról szemlélve
A város leghíresebb Duna-hídja, a Lánchíd
Az Országház

Az Országház a Kossuth Lajos téren található, mint Magyarország egyik legismertebb épülete, jelképe. Itt székel a Magyar Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár, továbbá itt található a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a palást kivételével). Az építkezés tizenkilenc évig tartott, 1885-ös kezdettel, és 1904-es befejezéssel. Az épületet Steindl Imre tervezte neogótikus és eklektikus stílusban. A téglalap alaprajzú, 17 745 négyzetméterű Országház hossza 268 méter, szélessége 123 méter, magassága pedig a millenniumra utaló 96 méter. Ezen méretek alapján Európa második és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Mint a Duna-part látképe 1987 óta része a kulturális világörökségnek.

A Budai várnegyed a főváros szívében, az I. kerületben a várhegyen található. A várnegyed Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja. A Budavári Palota vagy más néven a Volt Királyi palota ennek része, és az egyik legjelentősebb épülete. A komplexum már a 1300-as évektől épült, és egészen a 19. századig folyamatos bővítéseken ment keresztül, így mind a reneszánsz, mind pedig a barokk és neobarokk stílusjegyek megtalálhatók rajta. Az palota volt a magyar uralkodók székhelye. A 19. század végén olyan építészek dolgoztak a bővítésén, mint Ybl Miklós és Hauszmann Alajos. A Budai várnegyed részeként 1987 óta szintén a világörökség részét képezi. A várnegyed egy másik része a Szent György tér. Itt jelenleg nagyarányú ásatások folynak, de remek kilátás nyílik innen a Királyi palotára, továbbá itt található a köztársasági elnöki rezidencia, azaz a Sándor-palota, valamint a Várszínház és a Budavári sikló felső állomása is. A várnegyed harmadik részét a történelmi lakónegyed teszi ki, a 17-18. században épült köz- és lakóházaival.

Az Andrássy út Budapest leghosszabb 2310 méter hosszú sugárútja, amely a VI. kerületet, a Terézvárost szeli át. A sugárút egyik szakaszát a Deák Ferenc tér és az Oktogon közti rész jelenti. Ezt az útrészt zártsorú, három-négyemeletes bérpaloták szegélyezik, földszintjükön elegáns kávézók és üzletek találhatók. Az Andrássy út második szakasza az Oktogon és a Kodály körönd közötti rész. Az épületek emeleteinek száma csökken, és inkább fasorszerűvé válik. A harmadik szakasz a Kodály körönd és a Hősök tere közötti rész. Az útszakaszt paloták és villák szegélyezik, több nagykövetség is itt székel. Az Andrássy úton és környezetében olyan épületek találhatók, mint a Magyar Állami Operaház, a volt Balettintézet, az egykori Divatcsarnok ma Párizsi Nagy Áruház, a Zeneakadémia, a Műcsarnok, továbbá több múzeum is, mint például a Terror Háza Múzeum, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, a Postamúzeum, a Liszt Ferenc-emlékház, továbbá itt van a pesti Broadway is a Nagymező utca környékén. A sugárút alatt halad az 1-es metró. Az Andrássy út a Millenniumi Földalatti Vasúttal és a Hősök tervével 2002 óta a világörökség részét képezik.
A modern 21. századi Alkotás Point Irodaház Buda központi részén, a XII. kerületben

Az Erzsébet körút a budapesti belső kerületeken áthaladó Nagykörút VII. kerületi, erzsébetvárosi szakasza, amely a Blaha Lujza tértől a Király utcáig húzódik 764 méter hosszan. Ez Erzsébetváros fő közlekedési útvonala, egyben kiskereskedelmi zónája a két oldalán sorakozó üzletek, vendéglátó-ipari egységek révén. Az Erzsébet körutat merőlegesen átszelő fontosabb utcák a Blaha Lujza tér felől haladva, a Dohány utca, a Wesselényi utca, a Dob utca és a Király utca. A körutat az 1880-as években alakították ki, ekkor épültek első házak is. Az 1890-es évekre már teljesen beépült, legnagyobb részében eklektikus stílusú épületekkel. Ettől az időtől az Erzsébet körút a főváros kulturális életének egyik jelentős színhelyévé vált, egészen a II. világháborúig. Napjainkban forgalmas közlekedési útvonalként a legjelentősebb, de üzleteinek és kávéházainak köszönhetően sétaútként is népszerű. Jeles épületei közül a legjelentősebbek a New York-palota, a Madách Színház és az egykori Royal Szálló, ami ma Corinthia Grand Hotel Royal néven luxusszálloda.

Budapest Duna-szakaszán összesen tizenkét közúti- és két vasúti híd van, amelyek összekötik a budai és a pesti oldalt. A legszebb és a leghíresebb hidak a belvárosban találhatók. Ezek a Széchenyi lánchíd, a Szabadság-híd a Margit-híd és az Erzsébet-híd. A Lánchíd a főváros legrégibb és legismertebb hídja, egyben a város egyik jelképe is, fotója a Budapestről vagy a Magyarországról szóló bemutató anyagok nélkülözhetetlen eleme. A város második állandó hídjaként épült az Árpádházi Szent Margit nevét viselő Margit-híd. A híd két körutat köt össze a két városrész között a Margit-sziget érintésével. Érdekessége, hogy ha megfigyeljük a hídközepet és a Margit-szigetet összekötő szakaszt és képzeletben az útpályát tartó szerkezetet tükrözzük az útpálya felé, akkor kirajzolódik előttünk az elfektetett Eiffel-torony képe. Budapest harmadik állandó hídjaként épült a Szabadság híd, ami a főváros legrövidebb hídja, és ami több magyar motívumot is magán hordoz, mint például a Nagy Virgil által tervezett kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti, míg a híd jellegzetes díszeit a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak adják.

Parkok és terek
A fővárosban 12 nevezetesebb és számos kevésbé jelentős park van. A nevesebbek:

Városmajor,
Vérmező,
Gellérthegy,
Tabán,
Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget),
Margit-sziget,
Városliget,
Károlyi-kert,
Múzeumkert,
Orczy-kert,
Kerepesi temető,
Farkasréti temető,
Népliget.

Vallás

Budapest legnagyobb és az ország második legnagyobb vallási épülete, a Szent István-bazilika
A város egyik legnagyobb történelmi múltra visszatekintő temploma, a Mátyás-templom
A magyarországi neológ zsidóság és Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga

Kultúra

A pezsgő kulturális életéről is ismert Budapesten bőséggel válogathatunk a koncertek, kiállítások, táncelőadások között. Kulturális eseményekben a legnagyobbak közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít. Más jelentősebb események közé tartozik, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé, a Budapest Pride és a Budapesti őszi Fesztivál.
A többszörösen is a világ legszebb kávéházának megválasztott New York kávéház

A Fővárosnak több olyan része is van, ahol sok étterem, bár és kávézó található kis területen. Ilyen a Váci utcának a Szabadsajtó útjától a Fővám térig futó része, a Ráday utca, amelyet főként az egyetemisták kedvelnek, a Liszt Ferenc tér, amely az Andrássy út mentén fekszik, valamint a Szent István tér környéke is. Ezek az utcák és terek nyaranta késő estig tele vannak élettel. Budapest kávézói közül kiemelkedik az 1894-ben megnyílt, New York kávéház, amelyet az UCityGuides internetes utazási iroda szakértői a világ legszebb kávéházának választottak, immáron kétszer, 2011-ben és 2013-ban is. Más szórakoztató létesítmények, melyeket mind a helyiek, mind pedig a fővárosba látogatók felkereshetnek, a Millenáris (Jövő Háza kiállítás, Csodák Palotája és Millenáris park), a Budapesti Vidám Park, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Nagycirkusz, a Magyar Vasúttörténeti Park és a Budapesti mozik is.

Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvárak, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtára, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény és az Országos Idegennyelvű Könyvtár is.

Múzeumok

A Budapesten található múzeumok közül több is büszkélkedhet több százezres látogatottsággal, köszönhetően az izgalmas tárlatoknak, a nemzetközi összefogásban megvalósított kiállításoknak. A főváros összesen 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Memento Park és az Iparművészeti Múzeum.

A Magyar Nemzeti Múzeum a VIII. kerületben, a Múzeum körút 14-16. szám alatt található. A múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit mutatja be. A múzeumot 1802-ben gróf Széchényi Ferenc alapított I. Ferenc császár hozzájárulásával, hogy a gazdag nagycenki gyűjteményét az országnak ajándékozhassa. Az épület 1837 és 1847 között épült Pollack Mihály tervei alapján, klasszicista stílusban. A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-es létrejöttével időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.

A Szépművészeti Múzeum a Hősök terén található, mint annak műemlékegyüttesének a része. A múzeumban európai képzőművészek minden korszakából találunk gyűjteményeket, olyan hírességektől, mint például Albrecht Dürer, Francisco de Goya, Leonardo da Vinci, Claude Monet és még sokan mások. A Szépművészeti Múzeum továbbá antik és egyiptomi gyűjteményekkel is rendelkezik. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc terve alapján neoreneszánsz és neoklasszicista stílusban. 2011-ben kormányhatározat jelent meg arról, hogy az eddig a Budavári Palotában székelő Nemzeti Galéria 2012. február 29-ével beleolvad a Szépművészeti Múzeumba. Az intézmény utódja, az Új Nemzeti Galéria 2018-tól a kormányzat szándéka szerint az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működik tovább. A Budapesti Történeti Múzeum a főváros egyik legjelentősebb múzeuma, a Szent György téren. A múzeum Budapest történetének dokumentumait és tárgyi emlékeit őrzi. Több egység is tartozik hozzá, ezek a Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum és a Kiscelli Múzeum, valamint kiállítóhelyei, a Gül Baba türbéje, a Fürdőmúzeum, a Hercules-villa és a Középkori Zsidó Imaház.

A Memento Park vagy Szoborpark Múzeum egy szabadtéri múzeum Budapest belvárosától harminc percnyire autóbusszal. A park a kommunista időszak bemutatásával foglalkozik. Itt az a negyvenkét volt köztéri szobor áll, amelyek a szocializmus éveiben a rendszerváltásig a főváros utcáin voltak megtalálhatók.

Színházak

Az Ybl Miklós tervei alapján épült Magyar Állami Operaház, amely 2002 óta a világörökség részét képezi

Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri fesztiválok, koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények a fővárosban, a Budapesti Operettszínház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Pesti- és a Budai Vigadó, a Radnóti Miklós Színház és a Vígszínház. A Magyar Állami Operaház az Andrássy út 22. szám alatt található. Mivel itt, az Andrássy úton épült, így 2002 óta a világörökség részét képezi. Az épületet Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz stílusban. Kilenc év alatt épült, 1875 és 1884 között. Az Operaház, Magyarország egyetlen kimondottan operákra és balettekre szakosodott színháza. Az Opera Europa szövetség tagja.

A Pesti Vigadó főhomlokzata

Az Budapesti Operettszínház a VII. kerületben a Nagymező utcában található. A színház a főváros egyik kulturális és társasági központja, az évi közel ötszáz előadását körülbelül ötszázezer ember látogatja évente. Utóbbi éveiben még külföldön is elismert és keresett színházzá nőtte ki magát, zenész színházként operett és musical előadásaival vendégszerepel Európa különböző színházaiban és fesztiváljain egyaránt. Az épület 1894-ben épült bécsi építészek tervei alapján. A Madách Színház szintén a VII. kerületben az Erzsébet körút 29-33. szám alatt található. A mai helyén található színház a 20. században, 1961-ben került oda. Előtte ugyanis több színházi vállalkozás is Madách Imre nevét viselte. A színház tevékenységét nemcsak hazai, hanem nemzetközi elismerés is övezi. Évente közel háromszáz előadást tartanak, közel ötszázezer hazai és külföld vendég előtt.

Gyógyfürdők

A Városligetben található Széchenyi gyógyfürdő, ami a legnagyobb fürdőkomplexum Európában

Budapest Közép-Európa olyan fővárosa, amely a legtöbb hőforrással rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú források különböző hőfokú és gyógyhatású vizeit a 19. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24-78 °C közötti. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50-70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten kutakat fúrtak az elérésükre. Budapest első hévizes artézi kútját 1967-ben helyezték üzembe.

A forrásokat már hosszú idők óta tisztelik és hasznosítják a város lakói, hiszen természetes ásványianyag-tartalmuk sokféle panasz enyhítésére szolgálhat. Kiemelkedő jelentőségűek a reumás és ortopédiai problémák kezelésére, valamint az asztmás és légúti panaszok enyhítésére szolgáló vizek. A leghíresebb fürdők, melyeket a külföldről Budapestre érkezők is szívesen látogatnak a Széchenyi-, a Rudas-, a Dandár-, a Gellért-, a Király-, a Dagály- és a Lukács gyógyfürdő. A gyógyfürdőkön kívül számos strand és egyéb fürdő áll a budapestiek és a vendégek rendelkezésére, mint a Pesterzsébeti Fürdő, az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, a Csillaghegyi Strand, a Csepeli Strand, a Palatinus Strandfürdő, a Paskál Strandfürdő, a Pünkösdfürdői Strand, a Római Strandfürdő és az Aquaworld – Vízibirodalom.

Gazdaság

Budapest világvárossá fejlődésében az iparnak kiemelkedő szerepe volt, 1910-ben a magyar főváros még a munkás elővárosok (mai külső pesti kerületek és Csepel) nélkül is döntően ipari város volt, dolgozóinak 45,2%-a ipari munkás volt. A trianoni békeszerződés után Budapest és elővárosainak ipari túlsúlya meghatározóvá vált a lecsökkent országterületen, a két világháború közötti időszakban a teljes magyar ipari termelés felét a főváros környéki ipari koncentráció adta, amelynek további fejlődését segítette a háborús készülődés is (pl. Weiss Manfréd Művek). Mára Budapest a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a. Így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket, ahol a magyar konyha és a nemzetközi gasztronómia fogásai mellé a legjobb magyar borok kerülnek az asztalra.

Budapest iparában manapság szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Főbb termékei a híradás- és számítástechnikai eszközök, az elektromos gépek, az izzólámpák, a fénycsövek (Tungsram). A gyógyszeripar nagy múltú központjai: Egis, Chinoin, Richter Gedeon. A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. Innen irányítják az ország egész területén végzett tevékenységüket. Ilyen például a Magyar Telekom, a General Electric, a Vodafone, a Telenor, az Erste Bank, a CIB Bank, a K&H Bank, az, UniCredit Bank, a Budapest Bank, a Generali Providencia, az ING, Aegon, Allianz biztosítók. Budapesten nyitott regionális központot például a Volvo, a Saab, a Ford, a Daewoo is. A General Electric Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régiókban történő tevékenységét. A többségben magyar tulajdonú MOL és az OTP Bank is a fővárosban működteti központját. 2009 óta Budapesten működik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, valamint itt található az éghajlatváltozással foglalkozó Tudás- és Innovációs Közösségének (Climate-KIC) egyik régiós központja is. A Climate-KIC célja, hogy európai partnerhálózata segítségével széles körben elérhetővé tegye az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudást, valamint piacra segítse a kapcsolódó innovatív termékeket és szolgáltatásokat.

Története

A második világháború után folytatódott az ipar töretlen – és bizonyos szempontból erőltetett – fejlődése. A fővárosi munkáslétszám a gyors újjáépítés és a fokozatos kapacitásbővítésnek köszönhetően az 1950-es években megduplázódott, a budapesti ipar országon belüli részesedése nem csökkent; 1960-ban az ország szekunder szektorban foglalkoztatottainak 43%-a budapesti volt (közel 600 000 fő), 1966-ban az ország teljes ipari termelésének 52%-át, munkáslétszámának 41%-át a főváros adta. Az 1960-as évek második felében döntés született a budapesti ipar dekoncentrációjáról, az üzemek termelésének egy részét vidékre kívántál telepíteni, ezzel együtt csökkentették a főváros fejlesztési alapját, forrásokat csoportosítottak át, előtérbe került a középvárosok, vidéki ipari centrumok, megyeszékhelyek fejlesztése. A döntés következtében (és az 1965-ben meghozott beköltözést korlátozó intézkedések nyomán) Budapest növekedése az 1970-es évekre megtorpant, népessége lassan növekedett, stagnált, majd fogyásnak indult, munkáslétszáma 1990-re közel felére (309 ezer fő, az országos létszám 22%-a) esett vissza.

A rendszerváltás után a budapesti ipar látványosan visszaszorult; sorra szűntek meg, vagy váltak szét kisebb egységekre nagy múltú, sok esetben egykori világhírű cégek (Ganz-MÁVAG, Óbudai Hajógyár, Ganz Danubius Magyar Hajó- és Darugyár, Láng Gépgyár, Csepel Művek, Ikarus. Orion, Magyar Optikai Művek, Mechanikai Művek stb.) A szocialista ipari üzemek bezárásával párhuzamosan sok új munkahely is keletkezett, elsősorban a szolgáltatás és a kereskedelem terén, ennek köszönhetően a fővárosban a legkisebb a munkanélküliség és a legmagasabb az egy főre eső átlagos jövedelem.

Infrastruktúra
Közlekedés

Budapest az ország közlekedési vérkeringésének a centruma. Innen indulnak sugaras irányba a vasúti és a közúti fővonalak, összeköttetést teremtve az ország megyéivel és Európa jelentős nagyvárosaival. A Keleti és a Nyugati pályaudvart több, szinte Európa egészét átszelő vonatjárat érinti.

Az országos, esetenként egyben Európát is átszelő utak fővárosba bevezető szakaszai rendkívül túlterheltek, és az útvonalak Budapest-centrikussága miatt nagy gondot jelent a hatalmas tranzitforgalom. Ezért kiemelkedő jelentőségű a fővárost elkerülő, jelenleg építés alatt álló M0-s autóút, melynek teljes kiépítése után (2015-re tervezett) a fővárosi utak zsúfoltságának csökkenése és a város levegőszennyezettségének javulása várható. Budapestet a Duna osztja két részre, területén hét közúti és két vasúti híd található. Ezek északról délre haladva: Újpesti vasúti híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd, Összekötő vasúti híd – valamint a Deák Ferenc híd az M0-s körgyűrű déli részén és a Megyeri híd az északi szakaszán. A Duna főága választja el egymástól Budát és Pestet, mellékágai pedig több szigetet is közrezárnak. A Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet és Szabadság híd nem csak városképi jelentőségű, hanem önmagában is művészeti alkotás.

Budapesten 11-féle közlekedési eszköz jár (ezen belül 4 metróvonal, 4 HÉV-vonal, 33 villamosjárat 263 autóbuszjárat). Turistalátványosságként megtalálható a városban a sikló, a libegő, a keskeny nyomtávú gyermekvasút, a közforgalmat is bonyolító fogaskerekű vasút és a kishajó (propeller).

Budapest 25 európai fővárossal áll közvetlen vasúti összeköttetésben, a napi nemzetközi járatok száma meghaladja az ötvenet. A főváros és a nagyobb vidéki városok között közlekedő InterCity járatok népszerűek és kulturáltak. Három nagy nemzetközi pályaudvar működik a fővárosban, a Keleti pályaudvar, a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar.

A főváros kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Becslések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt.

Repülőterek

A Belvárostól 15 kilométerre lévő Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér fogadja a repülőgépeket. Ferihegy 1-et 1950. május 7-én adták át a forgalomnak. 1985-ben (Ferihegy 2A), majd 1998-ban (2B) megnyitották az új terminálokat. Ezt követően Ferihegy 1-et – teljes felújítás után – 2005. szeptember 1-jétől a fapados járatok használhatták, egészen annak 2012. május 30-i bezárásáig.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a 2A, 2B terminál is kiszolgálja a schengeni, valamint a nem-schengeni övezetbe induló utasokat.

Turizmus

Budapest a 2011-es adatok alapján a világ 25. leglátogatottabb városa: a 4 376 900 turistájával, európai viszonylatban sorrendben, London, Isztambul, Párizs, Róma és Barcelona után a hatodik helyet foglalja el. A fővárosi szállodák ugyan ebben az évben 81,4 százalékos elégedettségi mutatóval, a világ 100 legjobb hírnévnek örvendő szállodái közül az élmezőnyben, a 10. helyen szerepelnek. Ezzel második helyet foglalják el az európai szállodák közül, az elégedettségi visszajelzések alapján csupán a listavezető németországi Drezda szállodái előzik meg. A TripAdvisor utazási iroda a világ legjobb 25 szállodája közé sorolta a fővárosi Gresham-palotát. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött idő tekintetében 7,3 millió vendégéjszakával (2012) messze Magyarország legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (619 ezer), az Egyesült Királyság (528 ezer) és Olaszország (520 ezer). Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós épületek. A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai, a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd, amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok, Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget. Mivel a főváros világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca, ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren és a Hold utcában.

A 2000-es évek elejétől kezdődően a város életében meghatározó szerepet töltenek be az úgynevezett „romkocsmák”, amilyen a Szimpla romkocsma, a Fogasház, a Dürer kert vagy épp a Kertem, amelyek alternatív működési módjukkal, egyedi stílusukkal, és a külföldieket igencsak vonzó hangulatukkal a leglátogatottabb helyekké váltak – sokszínű szórakozási és kulturális lehetőségekkel bírnak. A Budapestre látogató turistákat Budapesti Turisztikai Desztináció Managament Nonprofit Kft. infópontjaiban ingyenes térképekkel, illetve információkkal látják el a látnivalókról. A városba látogató turisták igénybe vehetik a 24 vagy 72 órás Budapest kártyát, ami az érvényességi ideje alatt ingyenes utazást biztosít a BKV járművein, illetve több étteremben, múzeumban, illetve egyéb turisztikailag fontos helyen kedvezményes vásárlást tesz lehetővé.

Látnivalók

A város budai és pesti oldalának legfőbb turisztikai látnivalói a következők:
Budai oldal
Várnegyed Budavári Palota Szentháromság-szobor
Halászbástya Mátyás-templom Citadella
Gül Baba türbéje Rudas gyógyfürdő Szabadság-szobor
Amfiteátrum Aquincum romjai Budavári Sikló
Libegő Gyermekvasút Pál-völgyi-cseppkőbarlang
Pesti oldal
Millenniumi emlékmű Andrássy út Operaház
Országház Szent István-bazilika Zsinagóga
Belvárosi plébániatemplom Akadémia Pesti Vigadó
Vajdahunyadvár Széchenyi gyógyfürdő Állatkert
Puskás Ferenc Stadion Nemzeti Színház Vásárcsarnok

Oktatás
Egyetemek

Eötvös Loránd Tudományegyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Károli Gáspár Református Egyetem
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Óbudai Egyetem
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Semmelweis Egyetem
Színház- és Filmművészeti Egyetem
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem
Közép-európai Egyetem
Szent István Egyetem

Főiskolák

Budapesti Gazdasági Főiskola
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Általános Vállalkozási Főiskola
Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola
Budapesti Kommunikációs Főiskola
Budapesti Kortárstánc Főiskola
IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola
Gábor Dénes Főiskola
Harsányi János Főiskola
Kodolányi János Főiskola
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete
Pünkösdi Teológiai Főiskola
Rendőrtiszti Főiskola
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
Sola Scriptura Teológiai Főiskola
Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
Wesley János Lelkészképző Főiskola
Zsigmond Király Főiskola
Edutus Főiskola
Tomori Pál Főiskola

Egészségügy
Bajcsy-Zsilinszky Kórház főépülete a Lavotta utca felől
A Heim Pál Gyermekkórház főépülete

Kórházak

Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet (Budapest)
Bajcsy-Zsilinszky Kórház (Budapest, X. ker.)
BM Központi Kórház és Intézményei (Budapest)
Budapest XIX. Ker. Kispesti Egészségügyi Intézet
Budapesti Szent Ferenc Kórház
Budavári Egészségügyi Szolgálat (Budapest, XII. ker)
Csepeli Egészségügyi Szolgálat (Budapest, XXI. Ker)
Dél-Budai egészségügyi Szolgáltató Kht., Budapest
Fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet, Budapest
Fővárosi Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház
Fővárosi Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet, Budapest
Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórház
Fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
Fővárosi Szent Imre Kórház
Fővárosi Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórház
Fővárosi Uzsoki utcai Kórház
Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapest
Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
MAZSIHISZ Szeretetkórház, Budapest
Országos Onkológiai Intézet, Budapest
Schöpf-Merei Kórház, Budapest
Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat (Budapest, VII. ker)
Telki Kórház rendelőintézete
Tűzoltó utcai Gyermekklinika (Budapest)

Sport
Budapesten találhatóak Magyarország központi sportlétesítményei, köztük a Puskás Ferenc Stadion és a Papp László Budapest Sportaréna. A rendszerváltás óta átalakult a város amatőr sportélete. A korábban nagyszámú sporttelep, vállalati sportpálya nagy része megszűnt, helyüket többek között bevásárlóközpontok vagy benzinkutak foglalták el. A megmaradt sportegyesületek mellett megjelentek viszont a nagy utcai tömegrendezvények, versenyek, amelyek budapestiek tízezreit mozgatják meg egy-egy hétvégén.

Budapesten rendszeresen találkoznak a világ sportolói valamely nemzetközi sporteseményen. A város agglomerációjában lévő Mogyoródon található a Hungaroring, a Formula–1 magyar nagydíj helyszíne.

A budai hegyvidék igen kedveltek a túrázók körében, megfelelő időjárás esetén élénk téli sportélet zajlik a hegyoldalakon. Az észak-budai Duna-part a vízi sportok központja.

Budapest Magyarország labdarúgásának központja. A 108 eddig lezajlott bajnokságból 97-et budapesti csapatok nyertek. Ezek a csapatok, a Ferencvárosi Torna Club, a Budapest Honvéd FC, az MTK Budapest FC, a Rákospalotai EAC, az Újpest FC, a Vasas SC és a Csepel FC, ami 4-szeres magyar bajnok: 1941/42 és 1942/43 évben a Weiss Manfred Művek FC, 1947/48 és 1958/59 évben Csepel SC néven.

Forrás: Wikipedia; Képek: Google;