Csaták, ütközetek

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalását 1686. szeptember 2-án vitte végbe egy nagy többnemzetiségű keresztény sereg, ezzel véget ért a 145 éves török uralom. A Lotharingiai Károly által vezetett keresztények a mindent eldöntő, harmadik általános rohamra délután három órakor indultak, a jel hat ágyú háromszori elsütése volt. A vár északi falát, Lotharingiai Károly herceg vezetésével, hatezren rohamozták meg, ugyanakkor a déli oldalon Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Badeni Lajos háromezer katonája támadott.

Buda visszafoglalása

1686. szeptember 2-án történt meg. Ezt három hónapos ostrom előzte meg, ugyanis a várat védő Abdurrahman pasa a végsőkig kitartott.

Ezt megelőzően, 1684-ben próbálták már visszafoglalni a fővárost, de akkor az időjárási viszontagságok visszavonulásra kényszerítették az ostromló sereget. Európában elterjedt a híre, hogy a zsidók együtt védték Budát a törökökkel. Sok európai városban, például Padovában pogromok törtek ki, mintegy bosszúként, a zsidók ellen.

1686. június 18-án V. Károly lotaringiai herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette 76-80 000 fős keresztény sereg, a habsburg és német birodalmi erőkkel, s soraikban körülbelül 15-20 000 magyarral, néhány horvát hadtesttel ostromolni kezdték az erősséget, amit Abdurrahman pasa 12 ezer katonával védelmezett. Az ostromló seregben több ezer idegen nemzetiségű, többek közt német, holland, cseh, olasz, burgundi, angol, spanyol, francia és svéd harcolt, századokba vagy ezredekbe szervezve, de a különböző századokba beosztott önkéntes katonák, tisztek és tüzérek között Európa szinte minden népe képviseltette magát.

Augusztus 14-én Szári Szulejmán nagyvezír felmentő seregét megverték, s három hét múlva elindították az utolsó általános rohamot, ami végül megtörte a védők ellenállását. A harcban elesett a hősiesen küzdő Abdurrahman is, akinek bátorsága még a keresztény vezérekben is tisztelet keltett.

Buda visszafoglalásának hírét nagy ünnepséggel fogadta Európa. A várost és a várat ellenben teljesen szétlőtték, s nagy volt az anyagi kár. Egy olasz hadmérnöknek sikerült megmenteni a várban található Mátyás-kori corvinák megmaradt darabjait.

Következményei

1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésre jött létre a Szent Liga, a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége. Később csatlakozott hozzá Oroszország, s a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat. Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló ellentámadás négy év alatt Belgrádig szorította vissza a törököket. A felszabadító seregben nagyszámú magyar harcolt, de a Szent Ligának Magyarország csak formálisan lehetett tagja, ezért az ország felszabadítása után a Habsburg Birodalom Magyarországot meghódított területnek tekintette. Buda visszafoglalása után, az 1687-es pozsonyi országgyűlésen a rendek kénytelenek voltak lemondani a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, s kimondták a Habsburgok örökös királyságát. Buda visszafoglalását követően a Habsburg-uralom a lehető legrosszabb oldaláról mutatkozott meg. A törökök sikeres visszaszorítása után, megszállták Erdélyt, s különálló tartománykényt csatolták a Habsburg Birodalomhoz. A kezdeti berendezkedés átmeneti volt, és kényszerűségen alapult: folyamatos háborúkban született meg a végső siker. Csaknem egy évszázad kellett, hogy Buda székvárosa legyen az országnak. Akik átvészelték az ostromot, az üszkök, romok helyén fölépítették a házakat, megkezdték a “második háborút” Magyarországért.

A bécsi hatóságok igyekeztek országszerte felszámolni a hajdúszabadságot, így a katonáskodásra kötelezett, hajdúszabadsággal élő jobbágyok visszakényszerültek a robotgazdálkodásba, s ezzel együtt a földesúri fennhatóság keretei közé. Az ország felszabadításáért folyó harcok terheit a jobbágyságra hárították, ez katonai elszállásolást (porció), és katonák szállítását (forspont) jelentette. A kialakuló paraszti elégedetlenség indította útjára a Rákóczi-szabadságharcot (1703-1711).

Forrás: hu.wikipedia.org
Cím: I ker. Szt. György tér 2.
Tel: +36 (1) 487-8800
E-mail: [email protected]
Web: www.btm.hu

Hasonló hírek

Mezőkeresztesi csata

info

Buda bevétele: 1849. május 4-21.

info

Körmendi csata

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelöl örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelöl valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesztő
--------------------------------------------