Image default
Külföld

Brexit: most akkor behódolt vagy blöffölt Merkel?

Meglepő kijelentés hangzott el Berlinben!

Látok lehetőségeket arra, hogy kezeljük az északír-ír tartalékmegoldás problémáját a jövőbeli kereteket rögzítő politikai deklarációban és talán sikerül a következő 30 napban megtalálni a megoldást, amire egyébként 2 évet szántunk volna – lényegében ezeket az első hallásra talán sokat ígérő kijelentéseket tette tegnap esti berlini sajtótájékoztatója során Angela Merkel német kancellár, akinek oldalán Boris Johnson brit kormányfő karlengetéssel jelezte, hogy örül a hallott szavaknak.

Ma reggel néhány londoni lap már úgy tálalta a fejleményt, hogy Johnson támogatást kapott Berlintől és elmozdult a megoldás irányába a tartalékmegoldásról szóló állóháború. A The Telegraph szerint egy új Brexit-megállapodás körvonalazódik, a Daily Mail szerint Johnson rögtön elfogadta Merkel felvetését, hogy a következő 30 napban álljon elő egy hiteles és ésszerű megoldással a problémás északír-ír tartalék megoldás megtalálásának kérésére, és Johnson meg is ígérte, hogy rövidesen előállnak egy tervvel.

Merkel egyébként a szó szerinti tudósításokban azt mondta: a tartalékmegoldás kérdését az EU és az Egyesült Királyság hosszú távú kapcsolatait körvonalazó politikai deklaráció keretei között látja rendezhetőnek és semmiképpen nem kívánja újranyitni a kilépési megállapodást, amelyben egyébként benne van a tartalékmegoldás, mint egy jövőbeli biztosíték az északír-ír határellenőrzés minden esetben történő elkerülésére.

Portfolio vélemény
Valójában tehát Merkel biztatónak tűnő szavai ellenére semmi sem változott, így tehát egy “nesze semmi, fogd meg jól” típusú talányos kijelentésről lehet szó. Ezzel egyébként a londoni kormányfői hivatalban is tisztában lehetnek, hiszen például a berlini kijelentés után “hűtő” kommentárt kapott onnan a Politico. A reggeli hírösszefoglalóban azt írják, hogy a brit kormányfői hivatal szerint az elmúlt évtizedben túl sok reményt fűztek ahhoz, hogy Merkel majd segít bizonyos dolgokban, de sokszor csalódtak és most nincsenek illúzióik. Azzal egyébként, hogy Merkel a sajtótájékoztatón is világosan megmondta: a kilépési megállapodás nem tárgyalható újra, márpedig abban van rögzítve a tartalékmegoldás, lényegében Johnson eddigi legfőbb követelésének mondott nyilvánosan ellent a német kancellár.

Emellett az is figyelemre méltó, hogy tegnap a párizsi köztársasági elnöki palotában tartottak újságíróknak egy háttérbeszélgetést (Johnson ma megy Emmanuel Macronhoz bemutatkozó látogatásra) és szintén a Politico írja azt, hogy a hivatal emberei kijelentették:

az alapforgatókönyv az, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni az Egyesült Királyság október 31-én az Európai Unióból.

Ennek oka, hogy a megállapodásnak része és része is marad a britek által kifogásolt tartalékmegoldás, azaz nem fogják újratárgyalni a kilépési megállapodást. Merkel egyébként tegnap meg is mondta a mellette álló Johnsonnak a sajtótájékoztató során:

újra és újra elmondtuk, hogy fel vagyunk készülve a megállapodás nélküli brit kilépésre.

Mi ez az északír tartalékmegoldás, ami a viták fő forrása?

Boris Johnson az elmúlt hetekben vehemensen azt követelte, hogy a tavaly novemberben Theresa May által kötött 585 oldalas EU-s kilépési megállapodásból (Withdrawal Agreement) vegyék ki az északír-ír tartalékmegoldást, így tehát lényegében azt is követelte, hogy tárgyalják újra az anyagot. Az EU ezt minden esetben kategorikusan kizárta, érthető okokból, hiszen egy ilyen vészhelyzeti/tartalék megoldás nélkül egyelőre nem látszik, hogy hogyan lenne garantálható az északír-ír szárazföldi határ átjárhatósága fizikai határellenőrzés nélkül.

A vészhelyzeti megoldás azt jelenti, hogy aktiválása esetén az egész Egyesült Királyság a vámunióban maradna az EU-val addig, amíg nem találnak ki a felek valami jobb megoldást (akár valamilyen kipróbált, megbízható technológiai újításon keresztül végzett határellenőrzés formájában, de ez még a “fasorban sincs”, vagy egy átfogó EU-brit kereskedelmi megállapodás váltaná le a vészhelyzeti megoldást, de egy ilyen kidolgozása sok évbe telik). A vészhelyzeti megoldás a megállapodásos uniós kilépést követő átmeneti időszak (idén november 1-től 2020. december 31-ig) után, azaz 2021. január 1-től lépne hatályba és addig tartana, amíg a két fél nem talál ki valami jobbat.

A vészhelyzeti vámuniós megoldással azt érné el az EU és Írország is, hogy továbbra is azonos szabályrendszer vonatkozna az északír és az írországi területekre, így a kereskedelempolitikában nem kellene külön ellenőrző pontokat felállítani a határokon, védendő az EU közös belső piacát. Ezzel az 1998-as nagypénteki egyezménynek is meg lehetne felelni, ami tiltja a fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését az északír-ír határszakaszon. A vészhelyzeti vámunióból az Egyesült Királyság és az EU sem léphet ki egyoldalúan, csak úgy, ha mindketten egyet értenek ebben például amiatt, mert megszületik az átfogó kereskedelmi megállapodás. Mivel nincs konkrét időhatározó sem hozzárendelve ehhez a vámunióhoz, ezért hangoztatják a keményvonalas Brexit-pártiak, hogy ez a megoldás akár véglegesen is beleragasztaná a vámunióba az Egyesült Királyságot, így az képtelen lenne önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi részével. Ez nyilván igaz, de az EU csak így tudja elérni, hogy a közös szabályrendszert az Egyesült Királyság is tartsa be saját kilépése után addig, amíg nincs jobb megoldás, hogy az északír-ír határon ne álljon vissza a határellenőrzés.

Portfolio vélemény
Így tehát jelen állás szerint nagyon úgy tűnik, hogy Johnson első két miniszterelnöki bemutatkozása a két európai nagyhatalomnál nem jár sikerrel, azaz amint várható volt: nem ijednek meg sem Berlinben, sem Párizsban (sem Brüsszelben) a no-deal Brexittel való fenyegetőzéstől.

2019.07.31 05:40 – Ez már pszichológiai hadviselés: egy atom-tengeralattjárót is bevetettek a végső Brexit-csatában

Az EU27 tehát továbbra is arra vár, hogy London engedjen a huzavonában, azaz a brit kormány álljon elő valamiféle hiteles javaslattal a tartalékmegoldás kezelésére (illetve talán arra is várnak, hogy vagy megbukjon Johnson, vagy a parlament korlátozza be a Brexit terén befutható mozgásterét). Lényegében tehát továbbra is az a valóság, hogy az EU27 egységes és nem fogja újratárgyalni a kilépési megállapodást és azt várják, hogy a brit kormány mozduljon el a mostani keretektől valamilyen kompromisszumos irányba (pl. tartósan vámunióban és/vagy egységes piacban maradás felé, ezekre utalt Merkel a politikai deklaráción keresztüli patthelyzet-feloldással).

Johnson a tegnapi sajtótájékoztatón a tartalékmegoldás helyett felvetett egyéb megoldásokat is (“például előzetes elektronikus ellenőrzési és egyéb technikai lehetőségek”), de ezek a jelek szerint az EU27 számára továbbra is hiteltelenek, illetve a gyakorlatban még nem kipróbált megoldások. Emiatt erősen kétséges, hogy ilyen irányba hajlandó lenne engedni az uniós közösség a pszichológiai játszmában.

Johnson egyébként azt is jelezte, hogy hamarosan “némileg pontosabban” ismertetik majd a brit javaslatokat, a többi között Greg Hands konzervatív parlamenti képviselő, volt kereskedelempolitikai államtitkár vonatkozó jelentésében. Erre tehát érdemes figyelni majd, de valószínűleg nem ez hozza el az áttörést a Merkel által jelzett következő 30 napban az EU-brit huzavonában.

Címlapkép forrása: Carsten Koall/Getty Images

portfolio

Hasonló hírek

Villámwellness a hímtagnak! Már tesztelik a legújabb szanitert

Mazsi

Három ember súlyosan megsérült egy lavinaomlásban a Tátrában

Mazsi

Utcai zavargásokra készül Nagy-Britannia

Mazsi