Újabb fordulópontot az 1848/49-es szabadságharc hozott Bosárkány életé-be. A falu amellett, hogy 7 honvédet is adott a magyar seregbe, a bosszúálló osztrá-kok dühét is elszenvedte. A csornai csatából menekülo osztrákok itt vonultak ke-resztül az északabbra fekvo Szentpéterig. Elolük persze a lakosság ismét a Hany szigeteire menekült, de néhány, környéken bujkáló helybelit az ellenség elfogott és magával vitt. A Hanság-csatornán felüli táborhelyükön pedig minden kérdés és íté-let nélkül kivégeztek közülük hármat. A lakosság és a szabadcsapatok további el-lenséges magatartásán feldühödött Schlick tábornok bosszúból felgyújtatta a falut.
Ez a pusztítás ismét több évtizedre visszavetette a település fejlodését.
Az irtás- és bérföldek helyzetét az 1857. évi birtokrendezési egyezség sza-bályozta. Az uraság az 1043 hold bérföldbol 1005 holdat visszatartott magának, 38 holdat (telkenként 2 holdat) pedig átengedett volt jobbágyainak. A közös legelobol viszont 675 holdat kapott a falu. Ezt követoen megindult a majorgazdálkodás Bosárkány határában is: létrejött a Csép-major és a Nyirkai-major.
A századfordulón végre pozitív fordulat következett. A szegedi kiállításon járt Perepatits Ferenc kántortanító, és onnan tápéi szatyrokat hozott mintának a bo-sárkányi gyékényszövoknek. Sikerült is elterjesztenie az új formákat, és ezzel meg-újítania a bosárkányi gyékényezo háziipart. Ez a tevékenység már évszázadok óta kiegészíto tevékenysége volt több, Hanság menti falu lakóinak, de ez a megújulás Bosárkányt híressé tette.
Az I.világháború frontjai 72 áldozatot követeltek Bosárkány fiai közül. Az 1919-es Tanácsköztársaság politikailag is megosztotta a falut. A zsellérek közül többen szimpatizáltak az új eszmékkel, saját felemelkedésüket remélve tolük.
A két világháborút, a gyarapodó lakosságot már nem tudta ellátni a falu ha-tára. A szegény családok férfitagjai és a nélkülözheto nok messzi majorságba men-tek minden nyáron és osszel dolgozni. Otthon a gyékényes háziiparban már a 6-8 éves gyerekek részt tudtak venni.
1937-ben aztán megalakul a Háziipari Szövetkezet a falubeli értelmiségiek kezdeményezésére, hogy segítsék a szatyorkészítok termékeinek jobb áron való el-adását. Addig ugyanis a falu zsidó kereskedoi vásárolták fel azokat, de csak ún. „jancsibankóval” fizettek, amit a saját boltjukban vásároltattak le.
A község 1940-ben éri el elso lakosságcsúcsát: 2400 lélek lakik a faluban.
Az egyházközség el is határozza a következo évben a templom bovítését, amelyhez még az egykori kegyúr, hg. Esterházy Pál is hozzájárult. Egy kereszthajót és új szentélyt építettek hozzá a régi barokk templomhoz. Az építkezéssel 1944-ben vé-geztek. Addigra már a dúló II. világháborúban Bosárkány lakosai közül is sokan vesztették életüket a keleti fronton, illetve hadifogolytáborokban. 1945. március 28-án bevonultak az elso orosz egységek a faluba.
Még ez évben megtörtént a földkiosztás, melynek során kb. 300 földigénylo közt 799 kat. holdat osztottak ki. 1950-ben már meg is alakítják 40-50 szegénypa-raszttal az elso termeloszövetkezetet, de a létszám egyre fogyott, majd 1956-ban a forradalmi események hatására fel is oszlott.

1957-ben megpróbáltak újra létrehozni termeloszövetkezetet, de csak 10 fovel sikerült. A létszám csak lassan növekedett és 1959-re ért oda, hogy az egész falu a szövetkezetben gazdálkodott.
Az 1960-as években fejlodésnek indult a falu. Külsoleg is megváltozik a képe. Új házak épülnek, a falu belterülete is tovább növekszik. Megszaporodik a továbbtanuló gyerekek száma, akik szakmát tanulva már nem a mezogazdaságban akartak dolgozni, hanem bejártak a gyori gyárakba a jobb kereset reményében. So-kan el is költöztek a városokba.
Az 1970-es körzetesítési politika következtében a környezo falvak központ-ja lett közigazgatásilag is, így dinamikusabban fejlodött tovább. A termeloszövetke-zeteket is Bosárkány központtal egyesítik „Hanságmenti MGTSZ” néven. A kör-nyezo kisiskolákat is a bosárkányi általános iskolába integrálják.
1971-ben a Háziipari Szövetkezeten belül létrehozzák a varrodát is, amely újabb munkahelyeket teremtett.
A rendszerváltás után, 1990-ben megalakul az új önkormányzat. A nehéz helyzet ellenére eddig még sikerült jó gazdálkodással eredményesen muködtetni az önkormányzatot.
1992-ben megszunik a közös Tsz, és sokan kilépnek a helyibol is, hogy megpróbálják az önálló gazdálkodást e furcsa, sokszor igazságtalan kárpótlás során „visszaszerzett” földeken.

Cím: Bősárkány Kossuth L. u. 1.
Tel: +36 (96) 271-217
E-mail: [email protected]
Web: www.bosarkany.hu