forrás: Kossuth Rádió/180 perc

A szakértő szerint nincs realitása annak, hogy Bajorország elhagyná Németországot, illetve hogy a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer  pártja, a CSU szakítana Angela Merkellel és a CDU-val. A berlini kormánykoalíció nagy arányú, így a bajorok nem érnének el eredményt a kilépéssel, inkább szimbolikus üzenete van annak, hogy Seehofer vasárnapig adott haladékot Merkelnek a migránskrízis kezelésére – fogalmazott a szakértő. Seehofer célja az lehet, hogy profilt nyerjen a koalícióban lévő szociáldemokratákkal szemben – tette hozzá a szakértő.

Nem szabad elfelejteni, hogy Bajorországban a nagyvárosokban erősek a szociáldemokraták, így Seehofernek az a politikai érdeke, hogy megerősítse magát a választók szemében, és nagyobb befolyásra tegyen szert a folyamatok ellenőrzésében. Bajorország egyébként könnyedén meg tudná oldani határai lezárását  természetföldrajzi adottságai következtében– mondta Kiszelly Zoltán.

Merkel túl korán foglalt el egy szélsőséges álláspontot

A politológus szerint Angela Merkel szokásával ellentétben egy szélsőséges álláspontot foglalt el a migránsproblémában azzal, hogy támogatja a befogadásukat. A kancellára jellemző ugyanis, hogy inkább középre húz egy-egy kérdésben, hogy aztán a közvetítő szerepet töltse be.

Az EU-csúcsok alkalmával azt tapasztalhattuk, hogy Merkel szélsőséges bevándorláspártiságát az Európai Bizottság elnökére, Jean-Claude Junckerre próbálját áttolni, hogy korábbi álláspontjából visszatáncoljon.

Erre azért van szükség, mert Merkel népszerűsége csökken a folyamatos kritikák hatására, de Kiszelly Zoltán szerint, a németek többsége még bízik abban, hogy a kancellár képes lesz kezelni a helyzetet. „Az átlag németek aggódnak, de ha látják, hogy kemény kézzel viszonyulnak a bevándorlókhoz, elindulnak a kitoloncolások, akkor a németek támogatni fogják Merkelt. Ha ez nem történik meg, millióan fognak még jönni, a most bejöttek családtagjai, akkor borulás lesz.”

A német elit az Egyesült Államok receptjét gondolja jónak

Kiszelly Zoltán reagált arra a kérdésre, hogy miért támadta előadásában Colleen Bell amerikai nagykövet a magyar kormány bevándorláspolitikáját. Álláspontja szerint a nagykövet kritikájának két iránya volt. Egyrészt arra, hogy az Európai Unió maradjon hatékony és működőképes a menekültválság ellenére. Másrészt több olyan döntés van napirenden, amely fontos az USA számára, például az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodások, ezért az az érdekük, hogy visszaszorítsák az ellenvéleményeket.

Van egy amerikai tapasztalat a 19. század második feléből, amikor kb. 30 millió, könnyen integrálható európai bevándorló érkezett az USA-ba, és ők nagy lökést adtak a gazdaságnak.

Az USA valószínűleg azt a német álláspontot kívánja erősíteni, amely hasonló gazdaságélinkítő hatásokat vár. A német munkaerőpiacnak évente 500 ezer új munkaerőre van szüksége, ennyit nem kapnak a mai EU-ból. Ha sok bevándorlót fogadnak be, akkor 3-4 százalékkal nőhet a német gazdaság, és ez a szabadkereskedelmi megállapodás szempontjából is jobb lehet az USA-nak, hiszen egy prosperálóbb övezettel léphetnek szövetségre.

A nagy megoldás várat magára

A Berlin és Brüsszel ugyanakkor egy olyan megoldásban látja a kiutat a helyzet kezelésére, amely még  várat magára. Törökországgal nem sikerült megállapodni egy észak-szír kétmilliós menekülttábor létrehozásáról. A tábor felállítása után lehetne kitoloncolni a nem szír középosztálybeli migránsokat. Merkel továbbra is kvóták alapján akarja szétosztani Európában a migránsokat, illetve olyan alap létrehozását szorgalmazza, amelybe befizetnek a kvótát elutasító országok, és támogatást kapnak a befogadó tagállamok – mondta el Kiszelly Zoltán politológus.