Főoldal > Hírek > Főhírek > Belföldi hírek > Boross Péter: egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Boross Péter: egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt

Hirdetés

A volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen mondott beszédet.

Boross Péter azt mondta, hogy ezt a dühöt a letartóztatások, a kisemmizések és a megszálló hatalomtól való függőség váltottá ki.

Van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet.

Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat “kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni”

– hangsúlyozta a volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, hozzátéve: ezek a törekvések bukásra vannak ítélve.

Boross Péter úgy foalmazott, 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke az egykori 56-os diákok nevében arról beszélt, hogy azt két hetet most is élete legszebb időszakának tekinti. A kárpátaljai magyar egyetemistákat külön is köszöntötte, majd közölte, az idén jelentős számú szlovák egyetemista is csatlakozott az ünnephez. Az idén minden eddiginél több egyetemista vesz részt a forradalomra emlékező programokon – tette hozzá.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora felidézte: 1956. október 22-én azért gyülekeztek az intézményben a tanárok, dolgozók, hallgatók, hogy egy békés nagygyűlésen fejezzék ki az őket feszítő érzéseket.

Műegyetemi 1956-os emlékmű. Kép: 1956 Október 23. Alapítvány

A 62 évvel ezelőtti fővárosi eseményeknek kiindulópontja volt a Műegyetem

– mutatott rá a rektor. Ami akkor történt, azt a külföld, a történelmileg nálunk szerencsésebb Nyugat hol értette, hol nem – jegyezte meg a rektor, aki szerint napjaink Európájában “csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el, amiért a magyar harcosok az életüket adták”.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepség kezdetén az aulában megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját. Az ünnepségen részt vett mások mellett a 62 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, továbbá diákcsoportok – köztük felvidéki fiatalok – is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalaggal érkeztek.

A műegyetemi rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre.

Rétvári Bence a Nemzeti Örökség Intézetének az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett ünnepségén úgy fogalmazott: az 56-os hősök egyszerre harcoltak az egyén szabadságáért és az ország függetlenségéért. Az államtitkár szerint amikor mi, magyarok megvonjuk a 20. század mérlegét, akkor kihúzhatjuk magunkat, mert bár két embertelen, emberellenes és gyilkos eszmének is itt voltak a képviselői, amikor külföldről Magyarországra jöttek, mindig csak egy nagyon szűk, “bűnözői elitet” találtak, amely együttműködött velük.

A magyar nép, a magyar emberek milliói sem a náci, sem a kommunista diktatúrával, annak ideológiájával nem azonosultak,

a nemzet egésze sohasem hajolt meg és sohasem tört meg, mindig egyenes gerinccel várta azt a pillanatot, amikor a szabadság levegője beköszönt – mondta Rétvári Bence.

Gulyás Gergely az összefogás fontosságáról beszélt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a budapesti Bem téren.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára (b), Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (b2) és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott megemlékezésen a fővárosi a Bem téren 2018. október 22-én. MTI/Balogh Zoltán

A miniszter úgy fogalmazott, hogy erősödő és emelkedő nemzet lehetünk “egy, az önazonosságtudat elvesztésétől fenyegetett kontinensen”; ezen a helyzeten létező vagy látszólagos ellentmondások nem változtatnak. Mint mondta, az intézményesített európai együttműködés akkor is elengedhetetlen fontosságú, ha ma az Európai Uniót alkotó tagállamokat, különösen a közép-európaiakat az unió közös intézményeinek jelentős része nem szolgálni, hanem foglyul ejteni akarja.

Forrás: infostart.hu

Szólj hozzá, mondd el véleményed és ne felejtsd el megosztani!

hozzászólások

Megosztás: