Az erdőirtást követően művelésre alkalmas területek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának eredményét mutatta. A község hatalmas legelői kiváló lehetőséget nyújtottak az állattenyésztésre. A juhnyájak az értéktelenebb, a marhacsordák a jobb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá.

Az 1848-as szabadságharcban Bogyoszlóról 12-en vettek részt. Az I. és a II. világháború 92 áldozatot követelt a falutól. A templom előtti faragott kopjafával állítottak emléket a község áldozatainak, hőseinek.

Az 50-es évek küzdelmeit a tsz-szervezés követte. Az egyéni gazdákból szövetkezeti tagokká kellett válni, újabb sorsfordító évek következtek. A tsz. gazdasági eredményei egyre kedvezőbbek lettek, és a tagok háztájiban végzett munkája sem volt eredménytelen. Ennek következtében átalakult a falu élete, a modernizáció a lakáskörülmények, a gépesítés és az életvitel területén volt szembetűnő. Eközben erősödött a kapcsolat a szomszédos községekkel, hiszen három települést a bogyoszlói közös községi tanácshoz csatoltak. 1990-ben felbomlott a közös tanács, mindegyik falu önálló önkormányzatot hozott létre.

Bogyoszlón is óvoda létesült, új orvosi rendelő és tornacsarnok épült. A vezetékes ivóvízhálózat kialakítása is megtörtént, minden lakásba bevezetésre került. Eközben járdák épültek és a belterületi utak portalanítása is megtörtént.

Megalkották a falu címerét és zászlóját. A címer álló, hegyes pajzs vörös mezejében hármas halom kiemelkedő közepében latin kereszt korpusszal, oldalain három-három szál arany búzakalásszal, a hármas halom közepén bizánci nyolc ágú csillag alakú rajzolattal.

Cím: Bogyoszló Fő út 23.
Tel: +36 (96) 282-111
E-mail: [email protected]
Web: www.bogyoszlo.hu