A múlt héten derült ki: az országgyűlés népjóléti bizottsága elé hívják az operatív törzs tagjait.

A szocialista Kórózs Lajos vezette bizottság a Fidesz-frakció kezdeményezésére hallgatja meg a járványügyi védekezéssel megbízott csapat tagjait, köztük Müller Cecília tisztifőorvost, vagy éppen az operatív törzs napi tájékoztatóiról ismert Lakatos Tibort is. Kásler Miklóst Rétvári Bence államtitkár, miniszter-helyettes helyettesítette. A meghallgatás kedden kora délután elkezdődött, mégpedig kivételesen a parlamentben és nem a képviselői irodaházban.

A legfontosabbak:

• Kiderültek a védekezés tervezésének sarokszámai
• Szakfőorvosi vizsgálat lesz a tatabányai kórház elhunyt betegápolója ügyében, a kórházban egyébként járványügyi zárlat van
• A negatív PCR-teszt sem jelenti azt feltétlenül, hogy nem fertőzött a páciens
• Talán csökken a járvány, de senki nem tudja, eltűnik-e a vírus, vagy visszatér
• Az egészségügy felkészült

(Minden a koronavírusról itt!)

Fél háromig Müller Cecíliát, Rétvári Bencét, Menczer Tamást és Lakatos Tibort hallgatták meg.

Először Selmeczi Gabriella, a bizottság alelnöke azt mondta, az országgyűlés épületében lehet online közvetítést biztosítani. Szerinte a politikusoknak elöl kell járniuk a példamutatással a járvány terjedésének akadályozásában.

Ezt követően, egy óra után nem sokkal megkezdődött a meghallgatás:

Müller Cecília

Elsőként Müller Cecília beszélt: az országos tisztifőorvos ismertette az eddigi lépéseket, és közölte: még sok munka áll előttünk. Ismertette, hogy az idősotthonok és egészségügyi intézmények ma a gócpontok, mindenképp meg kell akadályozni, hogy ezekből a gócpontokból a fertőzés továbbterjedjen.

Elmondta, hogy semmilyen csoda nincs abban, hogy Budapesten és Pest megyében a legtöbb a regisztrált fertőzött: egy ilyen légúti betegség mindig a sűrűn lakott területeken okoz több megbetegedést. A többi megyében valamilyen eseményhez köthető a fertőzés: egy konkrét közösségi térhez, avagy intézményhez.

A járványtanban mindennek ára van – mondta Müller Cecília. Annak is, hogy ellaposítottuk a járványgörbét. Kijelentette: a magyar emberek úgy tűnik, fegyelmezetten tartják a szabályokat, a hatósági intézkedések mellett ez az, ami miatt a járvány nem robbant be eddig.

„Nagyon nagy fegyelmezettséget tapasztalatok az állampolgárok részéről, amit nagyon-nagyon köszönök” –mondta Müller Cecília, hozzátéve: mégiscsak fegyelmezett nemzet vagyunk.

A tisztifőorvos szerint helyes, hogy nem a svéd módszert választottuk (Megjegyzés: A svédek kisebb korlátozásokkal élték tovább az életüket, a nyájimmunitás megszerzésének reményében.)

A tisztifőorvos azt mondta, az elmúlt néhány napban a számok azt mutatják, hogy mérséklődik a járvány, de ebből a pár napból még nem lehet a járványügyi szempontból hosszútávú következtetést levonni. Reményének adott hangot, hogy talán elmarad a betegek számának exponenciális növekedése.

Rétvári Bence államtitkár

Az államtitkár beszélt a járvánnyal kapcsolatos kommunikációról, és a kórházakról is: a kórházak megkapták azt a kézikönyvet, amelyben minden, a gyógyításhoz szükséges adat, információ, jó gyakorlat és protokoll benne van.

A járvány lehetséges lefolyására többféle forgatókönyvet vázoltak fel nagynevű szakemberek.

A kórházi kapacitásokat a lehető legnagyobb számokat tartalmazó lefolyási görbéhez kellett igazítani. Járványügyi szakemberek hozták a becsléseket, azt senki nem vállalhatja magára, hogy ezzel ellentétes döntéseket hozzon. A szakemberek beszámoltak róla, hogy különböző számítási módok lehetségesek. Akár milliós nagyságrendű is lehet a fertőzöttek száma, legalábbis a legrosszabb forgatókönyvek alapján.

Ezek képezték a számítások sarokpontjait:

Az ellátórendszerben a betegek 7-12 százaléka egészségügyi dogozó. Az összes betegből kórházi ápolást 30 százalék igényel, invazív lélegeztetést 2,4 százalék.

Az államtitkár számszerűen sorolta fel, hogy bizonyos intézkedéseket másoknál hány nappal a járvány bizonyos jelenségeinek megjelenése előtt vezetett be Magyarország, ezért más, nálunk gazdagabb, tehetősebb, jobban felszerelt országnál jobb eredményeket értünk el.

Védőfelszerelések: Több mint 80 millió maszk, 1 millió teszt és számos egyéb felszerelés érkezett Magyarországra. Arra törekedtek, hogy minden kórház annyi eszközzel rendelkezzen, hogy 10 napra elegendő saját készletük legyen.

A raktározáshoz nem volt elég állami raktár, ezért a Waberer’s raktárait is igénybe kellett venni.

Sokan azt mondták, ki kell osztani ezeket a lakosságnak. Azonban sok betegre és hosszú időre kell készülni. Felelőtlenség lenne ezeket szétosztani, mert heteken belül nem lenne elegendő készlet Magyarországon. Első az egészségügy, náluk nem lehet hiány a naponta többször cserélendő eszközökből, a készletnek hosszú hónapokig kell kibírnia az egészségügyben és más stratégiai ágazatokban, így a mentőknél rendőröknél. Arra kell készülni, hogy hónapokig marad a vírus, ezért nem lehet egy hét alatt szétosztani a felszerelést.

Szükség van külsős humánerőforrásokra az egészéségügyben, bár kevesebb egészségügyi dolgozó betegedett meg arányaiban, mint máshol a világon. Március 31-én ezért elkezdődött a rezidensek e-learning képzése, majd az orvosok és ápolók képzési programja, illetve önkéntes ápolók képzése is zajlik, valamint elkészült a szociális intézményeket támogató oktatóanyag.

Az orvosok közül 5025 fő iratkozott be a képzésekre, 3797 orvos már sikeres záróvizsgát is tett. Ápolók és hallgatók közül több mint 15 ezer ember jelentkezett, illetve 12 ezernél többen tettek vizsgát. 1829 önkéntes segédápoló jelentkezett a programra.

Összességében 22500 fő jelentkezett, közülük 17613 ember tett valamelyik képzésben sikeres záróvizsgát: ők azok, akik a járvány idején többlet erőként mozgósíthatóak.

Kórházi kapacitások: a legmagasabb becsült számokból indult ki a kormány. Az nem képzelhető el, hogy egy nap valaki kimondja, hogy ennyi ágy kell, aztán három nap múlva meg is van. Ezeken az ágyakon betegek fekszenek, ráadásul az ágyakat is fel kellett készíteni intenzív ellátásra: áram- és oxigénellátásnak kellett rendelkezésre állnia.

A WHO magyarországi képviselőjétől idézett az államtitkár: „Nagyon jól teszi, ha biztosítja a maximális kapacitást szükség esetére, de van remény arra, hogy nem lesz szükség erre a maximális kapacitásra.”

Magyarországon az OECD kimutatásai alapján ezer lakosra 7 ágy jut, ennél kizárólag Németországban és Ausztriában jobb ez a szám.

Ennyi ágy volt szabad:

A járvány kirobbanásakor az ágyak 34 százaléka volt szabad. A betegek egészségét nem veszélyeztetve, további 24 százalék kapacitás szabadult fel. Így a kórházak feladata elsősorban átcsoportosítás volt: intézményeiken belül úgy kialakítani a helyeket, hogy ne találkozzanak a koronavírusos betegek másokkal. Lehetőség volt megyénként is az elosztásra, tehát egyik kórház inkább a fertőzöttek fogadására, másik a más típusú betegek fogadására készülhetett fel, ebben rugalmasságot biztosított az operatív törzs.

Minden dokumentum egyértelmű: akinek kórházi kezelésre van szüksége, annak biztosítani kell a kórházi ellátást – mondta Rétvári Bence.

Azt, hogy mit és hogyan kell tenni a kórházakban a járvány idején, jó ideje nyilvános az ÁEK oldalán: az egészségszakmai ajánlásokat mindenki számára elérhetővé tették.

Senki nem vállalhatja fel, hogy kevesebb ágyat készítsen fel koronavírusos betegek számára, mint amit a szakemberek ajánlásai tartalmaznak.

Az orosházi esetről azt mondta: a hír elterjedt, hogy valakit a koronavírus-helyzet miatt küldtek haza, majd egy nap után meghalt. Ez így történt, ám az igazság az, hogy az ápolási osztályon felajánlották a betegnek, hogy maradjon, de ő maga utasította ezt vissza, vélhetően maga is tisztában volt állapota súlyosságával– mondta Rétvári Bence.

Rétvári Bence végezetül elmondta, hogy minden forrást biztosítottak, hogy minden beteg biztonságban érezhesse magát, minden, a védekezéshez szükséges eszközt, képzést biztosítottak a lehető legnagyobb mértékben.

Rétvári megköszönte mindenkinek, aki ebben a feladatban részt vett.

Menczer Tamás, külügyi államtitkár

Az államtitkár és a levezető elnök némi viccelődéssel kezdett. Kórózs Lajos elnök azt mondta, látja a szemén, hogy Menczer rövidebbre fogja majd a mondanivalóját, mint Rétvári államtitkár. Menczer viccesen reagált is a kijelentésre, mondván, épp arra gondolt, hogy az előtte szóló kollégája nem is hagyott neki mondanivalót.

Menczer beszámolt róla, hogy háromféle feladata van ma a külügynek: a külföldi minták, példák elemzése lett a feladatuk, így, hogy ki, mit, mikor zár, ki, mit, milyen lépésben, milyen logika alapján nyit. A másik a külföldön rekedt magyarok hazasegítése: máig 116 országból 9553 magyar hazahozatalát segítették. Volt, hogy az osztrák vagy a lengyel légitársasággal együttműködve, volt, hogy a külügy maga küldött repülőt. Jelenleg is van ilyen típusú munka. A harmadik feladat az eszközbeszerzés.

Ennek kapcsán Menczer Tamás azt mondta, valóban rablógazdálkodás van, amit Kína valamennyire próbál kordában tartani. Mindenki Kínában áll sorban eszközökért.

Ha annyi 500-asom lenne, ahányszor az elmúlt napokban Pekingből 500 lélegeztetőgépet el akartak adni, amelyek valahonnan előkerültek, akkor elég jó helyzetben lennék

– mondta az államtitkár.

Volt olyan, hogy pénteken megállapodtak egy gyártóval, hogy hétfőn küldik a szállítmány, de hétfőn azt mondta a gyártó, hogy táskás emberek jártak ott, akik sokkal nagyobb pénzért felvásárolták ezeket a készülékeket. Volt olyan beszállító, aki órák alatt mondta vissza a vállalásait.

A megrendelő országok nincsenek kényelmi helyzetben, nem tudnak válogatni – mondta Menczer.

Ezek után Menczer elmondta, további 62 millió maszkra van szerződés, míg eddig 86 millió jött be. Ez összesített mennyiség, nyilván ebből folyamatosan kap az egészségügy és a védekezésben résztvevők, tehát ebből már felhasználtak Magyarországon. Tehát ez az eddig beérkezett szám, nem az, amennyi pillanatnyilag van. Naponta milliós nagyságrendben fogy az egészségügyben és a rendvédelemnél. Tehát ez komoly biztonsági tartalék, ami most megvan, de látható, hogy ennek lennie is kell ahhoz, hogy a védekezésben dolgozókat el tudjuk látni a jövőben is, mivel senki nem tudja megmondani, meddig tart majsd a védekezés, és senki nem tudja, mikor lesz vakcina – mondta Menczer Tamás.

A civileknek akár egy sál, vagy bármilyen arcvédő komoly védelmet jelent a hétköznapi életük során, az utcán is – mondta az államtitkár.

A lélegezetőgépek mellett 915 betegőrző monitort szereztek be, központi monitor is kelhet, 10 monitoronként egy. Ebből 120 van, gyógyszeradagoló pumpa és infúziós pumpa beszerzésén is folyamatosan dolgoznak. Itt is meg van adva, mennyi kell lélegeztetőgépenként.

Lakatos Tibor,

az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője:

Az operatív törzs 63 napja, 24 órában dolgozik.

A rendészeti feladatok közül a hatósági házi karanténok ellenőrzése és a kontaktkutatásban való részvétel a legfontosabb. A járván terjedésének akadályozásában a legfontosabb, hogy a betegeket és kontaktjaikat megfelelően izolálják.

Fontos feladat a határellenőrzés. Lakatos egy példát említett: Az osztrák határon a határellenőrzést egy éjszaka és egy délután állították vissza. Később több helyen vissza kellett állítani a határellenőrzést, illetve ki kellett alakítani azt a rendszert, együttműködve a szomszéd országokkal, amely a járványügyi szabályok betartása mellett lehetővé teszi az ingázást.

Március közepe óta van hatályban a kijárási korlátozás: több mint 19 ezer figyelmeztetés, csaknem 10 ezer helyszíni bírság és 8 ezernél több szabálysértési feljelentés az eddigi mérleg. Ez az összlakossághoz viszonyítva elenyésző szám, de az tis mutatja, hogy szép számmal vannak olyanok, akik azt gondolják, őket nem támadhatja meg a vírus. Lehet, hogy őket nem, de az embertársaikat igen.

Jövő héttől enyhítések léphetnek életbe, de a vírus veszélyére tekintettel csak szigorú szabályok mentén, folyamatos ellenőrzés, monitorozás mellett – mondta az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője.

Ügyrendi szavazás menet közben:

A meghallgatás után a bizottság tagjai megszavazták, hogy a meghallgatott tagoktól egy körben kérdezhetnek a tagok, de időkorlát nélkül.

A bizottság kérdései és a válaszok:

(először a kérdések sorrendben és utána a válaszok)

Molnár Ágnes képviselő kérdései:

• Hogyan fog megvalósulni a bejelentett tömeges tesztelés?
• Milyen eredményt hozott a plazmaterápia?
• Milyen hatékonysággal tudjuk bevonni a betegségen átesetteket, hogy segítsenek a vérplazma terápiában?
• Az ellátórendszerben hogy áll rendelkezésre humánerőforrás, kit és hogyan vezényelnek közülük, a vezénylési rendszert ki irányítja?
• Milyen lakosság tájékoztató kampányt terveznek indítani azok számára, akik ellátását elhalasztották más betegségek kapcsán?
• Mik a várakozási idők a munkábajárás kapcsán a határokon?
• Milyen lazításokat terveznek?

Szabó Tímea kérdései:

• Kásler miniszter miért nem jött a meghallgatásra?
• Lesz-e negatív következményei a lazításoknak? Nem szabad lazítani, de ha mégis lesznek ilyenek, akkor azok mik lesznek?
• Lesz-e országos kötelező maszkviselés?
• Palkovics miniszter által szervezet konferencián elhangzott, hogy szükséges a maszk és a tömeges tesztelés: van-e ebben vita a kormány tagjai között?
• Ha épült járványkórház, miért kellett hazaküldeni betegeket? Minden beteget el kell látni, de ez nem így történt a valóságban: frissen amputáltakat, daganatos betegeket, ön- és közveszélyes pszichiátriai betegeket küldtek haza, s volt olyan beszámoló, hogy egy orvos 10-ből kilenc hazaküldött betege meghalt. Hogy lehet ez?
• A kórházigazgatókhoz lehet fordulni, ha valakit ok nélkül küldenek haza, de látni, hogy az igazgató nem tehet semmit, mert kirúgják: ez hogy lehet?
• Tervezi-e a kormány, hogy jobban megbecsüli a kórházi dolgozókat? Az EMMI azt mondta, nincs megtiltva a másodállás az orvosoknak: ez megfelelő válasz?
• Igaz, hogy a tatabányai kórházba egy orvos vitte be a vírust, aki tiroli síelése után lázasan ment be dolgozni? Indult-e belső vizsgálat ezzel kapcsolatban?
• A tatabányai kórházban meghalt 41 éves dolgozónak nem volt alapbetegsége, miért kell mégis azt mondani, hogy aki a koronavírusba belehal, annak mindnek alapbetegsége volt?
• A beszerzett védőeszközök hány százaléka hibás, mennyi nem megy át a tanúsítvány teszten? Volt-e ilyen tapasztalat lélegeztetőgépekkel?

Közjáték:

Még csak a kérdések elején tartunk, 14:56-kor, de a bizottság ismét szavaz, hogy kérdezhessen-e Szél Bernadett a meghívottaktól, aki nem tagja a bizottságnak. Leszavazták, nem kérdezhet. Tóth Bertalannál is szavazni kellett emiatt, őt is elutasította a bizottság.

Nacsa Lőrinc képviselő kérdései

• Vannak nyomozások közveszéllyel fenyegetés, pánikkeltés miatt: hogy állnak ezek?
• Az iráni diákok kiutasítása lezárult?Jogerős lett és végrehajtották?
• Mennyi az a lekötött kapacitás, ami még nem érkezett meg, de már szerződés van, és dolgoznak-e a további szerződéseken a beszerzendő eszközöket illetően?

Varga Zoltán (DK) képviselő kérdései:

• A képviselő szerint párhuzamos világban élünk, mert például a háziorvosok alig kaptak védőeszközt: három maszkot, pár gumikesztyűt. Beáldozzuk a háziorvosokat? Mi az oka, hogy a Hajdú-Bihar megyei kórházi dolgozók hetekig használnak szimpla műtős maszkokat, mert nem kapnak többet? Hány orvosnak kell meghalnia, hogy ne csak a Vatikán kapjon maszkokat, hanem a saját orvosaink?
• Leállt az alapellátás, hazaküldik a betegeket a kórházból, hiába a hivatalos, ezzel ellentétes álláspont, az emberek egy része azt mondja, nem megy el orvoshoz, mert nincs orvos, vagy nem szabad orvoshoz fordulni. Közben sokan meghalnak. Hány beteget küldtek valójában haza? Férjet és feleséget együtt raktak ki, egymást kellett volna ápolniuk, mert ők laktak egy lakásban? Mik az igazi számok?
• Mikor fogjuk a rengeteg, raktáron lévő tesztet használni?
• A kormány diagnosztikai teszteket végeztetne, de PCR-tesztekre lenne szükség, mi a helyzet ezzel?
• Lazítás lesz május 3-ától: vajon megnő a betegek száma?
• Müller Cecília volt háziorvosként és világi lelkipásztorként felelősséggel tartozik nagyobb hatalmaknak is. A politikának kellene kiszolgálnia az egészségügyet, nem fordítva. (Amikor Varga képviselő azt mondta, szerinte Müller Cecília veszélyes útra lépett ebből a szempontból, a teremben kisebb zúgolódás támadt.)

Volner János képviselő kérdései:

(Volner javaslatokat is megfogalmazott, nem csak kérdéseket)

• Elöljáróban azt mondta, sem a tisztifőorvost, sem az operatív törzs ügyeleti központjának vezetőjét nem szeretné politikai kérdésekkel bombázni. Megbecsüléséről biztosította Müller Cecíliát.
• Eszközkoordináció az uniós tagállamok között egyelőre nem történt. Van valamilyen említésre méltó az unió részéről, ami azt mutatná, hogy számíthatunk az Európai Unióra?
• Koronavírus-mérleg felállítása: mit nyerünk az intézkedések megtételével és mit veszítünk?
• Jelentős pénzügyi kockázatok vannak a járvány kezelésében az önkormányzatok részéről. Kevesebb pénz, többletfeladatok, közben Budapest 122 milliárdos hiánnyal tervezte a költségvetését. Nem próbálják meg ezt korrigálni? Ez normális dolog?
• Szükséges lenne magánszolgáltatókkal szerződnie az egészségbiztosítónak
• Az ellátásbiztonság kérdését is felvetette: kapacitások hazahozása Kínából, már most el kell kezdeni azon egészségügyi eszközök beszerzését, amire később szükség lesz.

Kovács Sándor képviselő:

A fővárosban kimagasló a betegszám, a Pesti úti intézmény kiugrik-e e téren? A rühesség, amit ott tapasztaltak, összefüggésben van-e az orvoshiánnyal.

Lukács László György kérdései:

• Tartsanak olyan tájékoztatókat, ahol valóban kérdezhet a média, mert most erősen szűrik, jobb lenne az online edzés helyett más kérdésekre válaszolni.
• Pontosan milyen problémával fordultak a daganatos betegségekkel kapcsolatban a hatóságokhoz, hány daganatos beteget küldtek haza?
• Otthoni szakápolás: felmérték-e az otthoni szakápolás kapacitásait?
• Támogatna-e a kormány kötelező maszkviselést nyilvános helyen úgy, hogy az állam adja a maszkot?
• Valóban van ma egy olyan országos intézmény, ahol megtiltotta a főigazgató a maszkviselést? Igaz ez, vagy álhír?
• Visszakapják a felszabadított ágykapacitásokat a kórházak, amikor vége a járványnak, vagy ezektől az ágyaktól el kell búcsúzni?
• Az egészségügyi dolgozóknál, akik megfertőződnek, náluk táppénz, vagy baleseti táppénz jár, azaz 100 százalékos fizetést kapnak-e betegségük esetén?
• Donald Trump azt javasolta, fertőtlenítőt kéne injekcióban adni: mit tanácsol Müller Cecília ezzel kapcsolatban Donald Trumpnak?

Horn Krisztina kérdései

• Tesztelnek-e a hajléktalanszálókon?
• Mi lesz a válság után a feltorlódott várólistákkal?
• A háziorvosoknak a praxisfinanszírozásból kell kifizetniük a védőfelszereléseket?
• Idősotthonok dolgozóinak kik biztosítják a védőfelszerelést?
• Mi a lehetséges iskolanyitási időpont? Tervezik még ebben a tanévben?
• Visszakapják a kórházak a most kiürített ágyakat?
• Gyermekotthonokban kijárási tilalom van, vagy nincs?
• Kapnak-e segítséget az otthonápolásban a kórházból hazaküldöttek?

Rig Lajos kérdései

• Rendelkezésre állnak-e az otthoni ápoláshoz szükséges eszközök azoknál, akiket hazaküldtek a kórházból?
• Van-e elég védőfelszerelés a mentőknél, tudja -e garantálni a tisztifőorvos, hogy inden mentőegység a legmagasabb szintű védőeszközzel rendelkezik, vagy lesz ilyen? (FFP 3-as maszkra gondolt.)
• Az orvosok koronavírussal kapcsolatos képzéséről azt mondta az államtitkár, hogy ez az új erőforrás a rendszerben, Rig Lajos szerint ezek az emberek valójában megvoltak a rendszerben, csak új képességeket szereztek.
• A lélegeztetést nem lehet elsajátítani e-learningen, ezt egy évig tanulta maga Rig Lajos is. Az ágyfelszabadítások kapcsán több ezer új intenzív ágy lesz, de ezek megfelelnek-e a funkciójuknak, s tényleg meglesz-e hozzájuk a megfelelő számú ápoló és szakorvos? Gyorstalpalón kiképzett orvosok erre nem lesznek megfelelők.
• Fejlesztés alatt van egy magyar lélegeztetőgép, de olyan állítások hangzanak el, ami veszélyes lehet az egészségügyi társadalomra: A gépből kiáramló levegő nem fertőtleníti a dogozókat. De az a helyzet, hogy eddig is minden lélegeztetőgép ilyen volt. Akkumulátorról és oxigénpalackról is működik, hangzott még el, de a helyzet az, hogy minden lélegeztetőgép ilyen – jelentette ki Rig Lajos.
• Tesztelés: van-e olyan, hogy valaki nem lázas, de fertőző? Ennek tükrében indokolt a lázmérés az intézményekbe való belépéskor?
• Kötelező lesz a maszk viselése annak, aki egészségügyi intézménybe megy?
• Tervezi e a kormányzat, hogy a szűrések nagyságrendjét megemeli a szociális és egészségügyi intézményekben? Tervezik-e, hogy átképzés után az önkéntesek átvegyék ezt a feladatot?

Selmeczi Gabriella kérdései

Selmeczi Gabriella első körben nem kérdéseket tett fel, hanem támogatásáról biztosította az operatív törzs jelenlévő tagjait, akik reggel hattól késő éjszakáig dolgoznak, mégis már négy órája itt ülnek a bizottsági meghallgatáson.

• Mik a kórházparancsnokok tapasztalatai?
• Az egészségügyi felszerelések szállítása, őrzése, mennyire biztonságos?
• Rengeteg a hamis teszt, vagy olyan gyorsteszt, ami 30-40 százalékban rossz eredményt ad. A Magyarországra rendelt tesztek milyen minősítést kaptak?

A határon túli magyarok segítését egészségügyi felszerelésekkel, megköszönte Selmeczi Gabriella a jelenlévő meghallgatott államtitkároknak.

Selmeczi visszautasította Varga képviselő állításait,a melyekkel megsértette Müller Cecília országos tisztifőorvost, s felhívta a figyelmet, hogy Varga kijelentései, vádaskodásai méltatlanok a bizottsághoz, egyben ajánlotta, keresse meg Müller Cecíliát és kérjen bocsánatot.

Kórózs Lajos elnök:

A Tóth Bertalan által a kórházaknak elküldött levélre válaszolnak majd?

VÁLASZOK:

Müller Cecília:

Az egészésgügyi személyzet vezénylését jogszabály szabályozza, például nem vezényelhető, aki kisgyermeket nevel, avagy sérült hozzátartozóját ápolja.

A tesztek minőségéről: a teszt minősége egy dolog, de a betegség lefolyása során a tesztelés időpontját kell figyelembe venni. Két PCR-teszt igazolja, hogy jelen van a vírus, de ha negatív a PCR-teszt, az viszont nem jelenti, hogy nem fertőzött a beteg, ugyanis lehet, hogy megtörtént a fertőződés, csak még nincs elég vírus a szervezetében. Fontos a mintavételi technika. A fertőzés 5-6. napján, de leginkább a 14. napon lehet mérhető ellenanyagot találni. Magyarországra egyébként csak CE jelzésű, minőségbiztosított tesztek jöhetnek. Ettől függetlenül a teszteredmények akár az egyik, akár a másik teszt esetén minden pillanatban egzakt eredményt mutatnak: a betegség dinamikusan zajlik ugyanis attól függ minden, hogy melyik pillanatban mit nézünk.

A tömeges tesztelések egybeesnek az enyhítések időszakával. Fontosak lesznek, hogy látni lehessen, egy időpontban hány pozitív személy van. A másik, amikor ellenanyagszinteket vizsgálnak. A két módszer egyidőben indul, s arról tájékoztat, hányan eshettek át a fertőzésen. Ők valamelyest védettnek tekinthetők. Ezekkel meg lehet mondani, hogy halad az országban a betegség, milyen lépéseket kell megtenni.

Támogatják, hogy az idősotthonkban teszteljenek, ez meg is kezdődött.

Az egészségügyi dolgozók több kérdésben is szerepeltek: támogatja a hőmérőzést Müller Cecília, a láz egy szűrhető tünet, de nem teljes tünet. Van, hogy tünetszegényen, vagy tünetmentesen zajlik a betegség, szóval a lázmérés a teljességet nem tudja feltárni.

Tetőzés: több tudományos kutatócsoport végzett modellszámításokat az ismeretlen kórókozóval. Abban sem vagyunk biztosak, hogy lecseng és maradandóan elmúlik. Többen úgy vélekednek, hogy hullámszerűen jön majd vissza, esetleg szezonálisan, mint az influenza, de az is előfordulhat, hogy a többi koronavírusba besimul és szelidül, azaz csökken a fertőzőképessége. Nincs ember, aki meg tudná ezt mondani, csak becslések vannak. A számokból most kiegyensúlyozottság tűnik ki, de, azt sem lehet megmondani, hogy ez meddig tart, ezért kell óvatosan gondolkodni az enyhítéseken. Biztos, hogy nem a sérülékeny csoportok lesznek azok, akik először megkönnyebbülhetnek. Hogy mit tartalmaz az enyhítés, ez kormányzati döntés lesz, mindenki megtette javaslatát, hamarosan döntés születik.

Tatabányáról:

Tegnap késő este a tatabányai kórházban 53 fertőzött volt már, azonnal zárlatot rendelt el Müller Cecília, beteget nem fogad a kórház. Azt még nem lehet megmondani, orvos vitte-e be a fertőzést, később tudnak erről felvilágosítást adni, a járványügyi vizsgálat zajlik.

A tatabányai elhunyt beteghordónál minden iratot, dokumentációt át kell nézni, Müller Cecília szakfőorvosi vizsgálatot kér, hogy az ügy végére járjanak.

Az Európai Unióról: elkezdődött egy közös eszközbeszerzési program, de Müller Cecíliának még nincs ismerete arról, hogy ez hol tart.

OMSZ készlethiány: nem jelzett hiányt az OMSZ főigazgatója, persze, mindig van, hogy elfogy valami. Már ott tartanak, hogy 3D-s nyomtatással is próbálnak bizonyos eszközöket pótolni.

A Pesti úti idősotthon ügyét közigazgatási eljárás keretében vizsgálják, erről nem tudott most tájékoztatást adni Müller Cecília.

Kórházi hazaküldések: 16 panasz érkezett az NNK-hoz a kórházi hazaküldések miatt, de egyik sem daganatos megbetegedés kapcsán. Biztos benne Müller Cecília, hogy mindenki lelkiismeretesen és szakmai alapon dönt, de minden panaszt szakfőorvossal vizsgáltatnak ki.

„Ez a dolgom, s ezt is teszem”

– mondta a tisztifőorvos.

Ha megfertőződik egy kórházi dolgozó, akkor kap száz százalék táppénzt, ha kiderül, hogy a munka közben fertőződött meg. Az is szempont, volt-e védőfelszerelése, viselte-e, illetve fennállnak-e az egyéb jogszabályi feltételek.

A védőeszközök használatát oktatni kell, ismételni kell és ellenőrizni a munkahelyeken. Ebolában is fertőződtek meg emberek úgy, hogy rosszul vették le az eszközeiket. Bármilyen szociális és egészségügyi intézmény, háziorvos segítségére siet a kormány a jelen helyzetben, de egyébként alapesetben a munkáltatónak kell beszereznie .

A kijárási tilalom a gyermekotthonokban nem jelenti azt, hogy kulcsra zárjuk a gyereket: felügyelet mellet az udvaron, megfelelő távolságtartás mellet lehetséges a szabad levegőn tartózkodás. Ahol ez nem lehetséges, ki fogják találni, mi lesz a megfelelő. A járványügyi intézkedések nem börtönt jelentenek és nem önmagukért vannak: célszerűek és szükségesek, különben csak az ember gyötréséről szólna, ami nehezen viselhető. De mentális segítségre is szükség lehet az elviseléséhez, tisztelt képviselő úr – vágott vissza finoman az egyik kérdezőnek Müller Cecília.

Rezidensek képzése: őket felügyelet mellet meg lehet tanítani azokra a folyamatokra, amik végszükségben bevethetők, mert olyankor be kel vetni mindenkit.

„Engem is, aki utoljára az egyetemen látott lélegeztetőgépet”

– mondta Müller Cecília,

Rétvári Bence válaszai:

A legtöbb válasz az elérhető, nyilvános rendelkezésekben benne van – kezdte az államtitkár.

Ágyszámok: április 19-re kellett kialakítani megyénként az ágyszámokat, akkor is ezt mondták, tehát nem kórházanként.

Két végszám van, ami mindenki számára elérhető a koronavirus.gov.hu oldalon.

Rétvári megismételte, hogy 34 százalékos volt a kihasználatlan ágyak száma, a halasztott beavatkozásokkal további 24 százalék szabadult fel. Az 50 százalékos célszámra április 19. volt a határidő, a 60 százalék kapcsán nincs határidő, de ahhoz is mindössze 2 százalék kellene még. Nincs titok és rejtegetnivaló, az ágyszámok ott vannak a neten – mondta az államtitkár.

Egészségügyi dolgozók fertőzöttsége: az átlag alatt vagyunk, persze,, mindenki szeretné,ha ez a szám még alacsonyabb lenne.

24643 orvosi végzettségű ember van 65 év alatt és 105 ezer szakdolgozó: a 17613 fő új kapacitásként tud majd koronavírus betegeket gyógyítani, ezen betegség szempontjából lesznek ők új kapacitás.

Lazítások: Fokozatosan és a legnagyobb szigor mellett képzelhető el, fontos a fokozatosság és a szigor is – emelte ki az államtitkár. Látjuk majd, hogyan változik majd a helyzet Ausztriában, ahol szintén lazításokat vezetnek be.

Varga képviselőt Rétvári kiigazította a kérdése miatt, hogy nem környező országok, hanem a határon túli magyarokról van szó. A raktárakban lévő eszközök pedig épp azért vannak ott, hogy ütemezetten oda tudják adni az egészségügyi dolgozóknak, hogy ne fordulhasson elő az, ami egyes nyugati országokban, hogy hirtelen elfogynak a készletek. Ennek az ódiumát senki nem vállalhatja magára. Mindenki azon dolgozik, hogy minél több maszkot állítson elő, de van egy stratégiai rész, amelyet a védekezésben résztvevők rendelkezésére kell bocsátani.

Ezután határozottan visszautasította, amivel Varga Müller Cecíliát megvádolta. Müller Cecília egyetlen politikai jellegű megjegyzést sem tett soha – mondta Rétvári államtitkár.

Ágyszámok: „ágyszám” nincs elvéve, át lett alakítva néhány ágy, semmi nem lett elvéve, épp ezért lett átállítva az egészségügy bázisfinanszírozásra. A megfertőzödött egészségügyi dolgozóknak 100 százalékos táppénz jár

– jelentette ki az államtitkár.

Az otthon ápolhatók esetében mit kell tenni a hozzátartozóval: A betegjogi képviselők felhívták a kórházak figyelmét, hogy sokszor nem közérthetően vannak megfogalmazva a zárójelentések azon részei, amelyekben ez szerepel. Erre érkeztek panaszok, ez ügyben fel fognak lépni, hogy jobban értelmezhetőek legyenek – ígérte Rétvári Bence államtitkár.

Lélegeztetőgépek: a kapacitás már már jobb, mint számos nyugati országban a lélegeztetésre alkalmas gépek százezer lakosra jutó számát tekintve.

Az önkormányzatok elutasították, hogy a felelősségeket, feladatokat a megyei védelmi bizottságokhoz tegyék át, így most nem kell csodálkozni, ha felelősség is van a jogosultságok mellett – mondta az államtitkár az önkormányzatokra vonatkozó kérdések kapcsán.

Menczer államtitkár válaszai:

Nem tud arról, hogy a Magyarországra érkező védőeszközök és egyéb eszközök jelentős számban hibásak lennének, de nem lehet kizárni ekkora szám esetén. De ha hibás van köztük, azt nem fogják odaadni az egészségügyi dolgozóknak. Ott vásárolunk, ahol a világ többi része – mondta a maszkok minőségére vonatkozó kérdésre az államtitkár.

A stratégiai kapacitások: nem csak egy, de több fejlesztés is zajlik a lélegeztetőgépeket illetően. Menczer úgy fogalmazott, mire ennek a járványnak vége, Magyarország valószínűleg stratégiai kapacitással bővül majd.

Az unióról: a nemzeti védekezésben hiszünk.

A szállítmányokról: átadás, átvétel történik, jegyzőkönyv van, ezek a készletek nem tűnnek el. Persze, minősíthetetlen viselkedés sosem kizárt, de annak a lelke rajta, aki hozzányúl, megpróbál ebből elvenni.

Varga DK-s képviselőnek, aki Müller Cecília tisztifőorvost a politika kiszolgálásával vádolta, Menczer államtitkár keményen odaszólt. Ennek a lényege az volt, hogy Varga képviselő egy szégyen, és, ha egy napig csinálná, amit a tisztifőorvos asszony hónapok óta, térdelve könyörögne. Ez még egy gyurcsányistától is tűrhetetlen, „ócska politikai hangulatkeltés” – fogalmazott.

Lakatos Tibor

Jelentős várakozások nincsenek a határokon. Legutóbb a szlovák kormány ijesztgetett azzal, hogy az ingázóknak is karanténba kell vonulniuk, de egyelőre nem tettek ilyen lépéseket. A szerbeknél is volt félreértés, ők 28 napra akarták karanténba helyezni az átkelőket, de ez a félreértés végül eloszlott.

A bűncselekményekről: folyamatosan nézik azokat a híreket, amelyek az állampolgárokban riadalmat keltenek: három ügy lezárult, ezekről ma az operatív törzs tájékoztatóján is beszámoltak.

A kijárási korlátozásoknál a legnagyobb szabályszegés, hogy az emberek csoportosulnak. Az önkormányzatoknak inkább a közterület-felügyelők, polgárőrök segítettek ezen intézkedések betartatásában, de a rendőrség természetesen bárhol segít, ahol kell. Általában akkor léptek fel, amikor a figyelmeztetésnél komolyabb intézkedésre volt szükség.

A Balaton déli partjánál volt például kezdetben egy turistacsoport, akikkel nem bírtak a polgárőrök.

blikk, Hirmagazin.eu