Meglepően zseniális a Gazprom ötlete, több legyet ütnek egy csapásra.
Az utóbbi hónapokban sorra dönti a rekordokat a bitcoin árfolyama, így újra felpöröghet a legnépszerűbb kriptovaluta bányászata. Sőt, úgy tűnik, új szereplők is belépnek a digitális iparágba.
A Gazprom úgy döntött, bitcoin bányászattal foglalkozó farmot hoz létre Szibériában, ahol eddig szinte kizárólag olajkitermeléssel foglalkoztak. Az elképzelés ráadásul a környezetvédelmi szempontból is hasznos, legalábbis, ha azt vesszük, hogy a bányászathoz szükséges energiát az olajkitermelés során keletkező földgázból fogják nyerni.
De mi is az a bitcoin-bányászat? Nem bányászat, mint pl. a szén-, olaj- vagy alulínium bányászata, nem a földből kerül elő a bitcoin, hanem csak annak nevezik.
Bányászatnak hívják a folyamatot, ami által a blokkláncok (angolul blockchain) – amelyek a kriptovaluták alapját is adják – szabályozva és hitelesítve vannak. A bitcoin esetében például maguk a bányászok állnak a valuta mögött, és nem egy központi szerv hagyja jóvá a tranzakciókat.
Ezek a bányászok egy olyan versenybe lépnek be, ahol – az eljárás kritikusai szerint – a lehető legtöbb energiát kell elpazarolni, hogy értelmetlen számításokat végezzenek a másodperc töredékrésze alatt. A legszerencsésebb versenyző egyrészt nagyjából 80 ezer dollárnyi értékű bitcoinban részesül, másrészt jogot kap az elmúlt 10 percben végrehajtott tranzakciók hitelesítésére.
A jutalom ugyan virtuális, az energiaköltsége nagyon is valóságos. Már korábban is próbálták megmérni, hogy mennyi elektromos energiát használ a bitcoinhálózat fenntartása, ami a legnagyobb létező blokklánc. Egy 2017. novemberi becslés szerint a teljes bitcoinhálózat energiafogyasztása egyenlő Írországéval, míg egy másik szerint a széndioxid-kibocsátása évente annyi, mint egymillió tengerentúli repülőjáratnak.
A mostani tanulmány az első, amely a dollárérték alapján vizsgálja a kriptopénzek energiafogyasztását. A kutatók a 2016. január 1. és 2018. június 30. közötti időszakot vizsgálták és mediánokkal számoltak. A földrajzi különbségeket is megpróbálták számba venni, például azt, hogy a Kínában bányászott kriptovaluták négyszer annyi szén-dioxidot termelnek, mint a Kanadában bányászottak.
Egy dollárnyi bitcoin bányászatához több mint a dupla annyi energiára van szükség, mint amennyi ugyanekkora értékű réz, arany vagy platina bányászatához szükséges – írja a Guardian.
Egy dollár értékű bitcoin bányászásához kis híján 5 kilowattóra energiára van szükség, miközben a réz, az arany és a platina bányászatához csak 1-2 kilowatt kell dolláronként, állapították meg az ohiói Oak Ridge Institute kutatói a Nature Sustainability folyóiratban publikált cikkükben.
Ám nemcsak a bitcoin, hanem a többi kriptovaluta is relatíve energiaigényes. Egy dollárnyi ethereum például 2 kilowatt, a monero bányászata pedig közel 4 kilowatt energiát fogyaszt dolláronként. Ám a vizsgált kriptopénzek még mindig sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint az alumínium előállításának első lépését jelentő bauxitbányászat, amely esetében egy dollár értékű érc bányászatához 34 kilowatt energiára van szükség.
Visszatérve a Gazpromra, a bitcoin-bányászathoz felhasználni kívánt energiát jellemzően el szokták égetni, az orosz olajvállalat terve szerint azonban a bitcoin-bányászathoz szükséges számítógépek energiaellátását ebből a földgázból fogják előállítani, így végre hasznosul az egyébként a légkörbe elfüstölt energia – a bitcoin bányászás egyébként kifejezetten környezetszennyező folyamat, ugyanis az ehhez szükséges számítógépeknek rengeteg áramra van szüksége.
A Gazprom nem csak maga kíván kriptovalutát bányászni, a tervek szerint más vállalkozók is elküldhetik felszerelésüket, amellyel a bányászatot végzik. Az ötlet egyelőre működni látszik: az orosz cég egy hónap alatt 1,8 bitcoint bányászott, ami jelenlegi árfolyamon számolva 15 millió forintnak felel meg.
Az ötlet egyébként nem új, a Bloomberg cikke szerint az Egyesült Államokban már tavaly is létrehoztak olaj vállalatok hasonló farmokat.
