A török kiverése után a régi birtokos családok közül csak az Ugrayak tértek vissza, s igazolták a család tulajdonjogukat az ugrai birtokra. A birtokot azonban csak megváltás fejében kaphatták vissza. Az Ugray-ak visszatérése után megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részes- művelést folytattak. Mások alkalmazottként, elszegődött béresként éltek. Az urasági majorok többnyire alkalmazottak működtek, de az ugrai lakosoknak voltak lehetőségük a részes földművelésre, és az időszaki bedolgozásra is. Ez a helyzet bizonyos függetlenséget biztosított a földesúrtól, ugyanakkor az úrbéres föld folyamatos használatának hiányát , a zselléri helyzetet is jelentette. A jobbágyfelszabadítás után a község lakosai között több vita is támadt a birtokviszonyok rendezésében. A birtokviszályokat egy per döntötte el, amelyet az akkora kihalt Ugray család örököse Bölöny Sándor rendezett 1858-ban. Ugrán 1863-ban valósult meg a jobbágyok felszabadítása a földesúri kötelezettsége alól.
Biharugra a XX. században
A XX. században háromszor volt birtokváltozás az ugrai határban. A Nagyatádi-féle földreform során, 1921-ben, a Bölöny család József ágának kihalása után az 1930-as években, majd az 1945. tavaszán megalakuló földosztó bizottság 2300 kh. urasági földet osztott szét 308 nincstelen között.
A második világháború során heves tankcsata folyt a falu területén, amelyben 7 tank sérült meg. A háború során 6 ház égett le, és megsérült a templom toronysüvegének a déli része is. A harcok elcsitulása után azonban megindultak az építkezések, s a háború utáni 10 évben 70 új ház épült az birtokosok házhelyein. Sajnos nemcsak építettek, hanem romboltak is a lakosok a háború után. Az építkezésekhez szükséges építőanyag hiánya miatt a puszta földdé tették egyenlővé Bölöny József szilaspusztai kastélyát és tágabb környezetét.
A háború után elkezdődött a termelőszervezetek megszervezése. Az első termelőszövetkezet 1951-ben alakult meg és az „Előre” nevet viselte. Ez aTermelőszövetkezet 1954-ben szünt meg. Földterületének egy része állami tartalék föld lett, melyet haszonbérbe adatk ki. 1959-ben szerveződött a „Felszabadult Föld” termelőszövetkezet, amely 1976-ban egyesült a körösnagyharsányi „Kossuth” termelőszövetkezettel „Felszabadult Föld Mg. Tsz.” néven, amelyet később „Szabó Pál Mg Tsz” -re változtattak. 1994-ben a két termelőszövetkezet ismét szétvált, mára pedig szinte már csak papíron létezik.
Valamikor 1905 és 1909 között Chorhus Dezső budapesti mérnök és tetvére Zoltán 300 kh. szikes legelőt vásárolt meg Bölöny Józseftől, a falu és a szilasi kastély közötti térségben mesterséges halastórendszer kialakítása céljából. A halastavak építését 1910-ben kezdték el, és az első tóépítési munkálatok 1930-as végére fejeződött be. Később Chorhusék megvásárolták a Tisza családtól a Geszt és Biharugra között található Nagy-Szík pusztát és 1943-ra elkészült az a terv, mely szerint ezen a területen több ezer hektáros halastórendszer épül. A II. világháború ezen munkákat megakadályozta. A tógazdaságot 1946-ban államosították. 1946 és 1962 közötti időszakban alakították a Nagy-Szík puszta területén található halastavakat, majd 1962-ben a Begécsi víztározó átalakítása következett. A gazdaság a haltenyésztés mellett sertéshízlalást és kacsatenyésztést is folytatott. A Halgazdaság 1979-ben beleolvadt a Hidasháti Állami Gazdaságban. 1994. január 1-jétől Merkuriusz Kft. néven működött, majd kettévált. A fokozottan védett részek a Nagy Kócsag Kft-hez kerültek, a többi pedig a Biharugrai Halgazdaság Kft-hez. (Bővebben a Biharugrai-halastavak részben)
1991-be a Hidasháti ÁG és a BOV létrehozta Biharugrán a Barbarie Kkt-t, amelyet azután megvásárolt a Bábolna Rt, így jött létre 1996-ban a Barbarie Kft. Később ezt a Kft.-t magába olvasztotta a Bábolna Rt., s 1998 január 1-jétől Bábolna Rt. Kacsatenyésztő Üzem néven működik tovább.
Cím: Biharugra Erzsébet u. 25.
Tel: +36 (66) 498-100
E-mail: [email protected]
Web: www.biharugra.hu
