Bicske Fejér megye északi részén fekvő város.
Bicske a Budapest-Győr-Hegyeshalom-Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Rajka, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába.
A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el.
A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút köti össze a 811-es úttal, Csabdival, valamint Mányon át Zsámbékkal. Bicske a környék autóbusz közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések érhetők el rendszeresen a városból.
Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újabb kőkorból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád-korból középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.
Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni.
Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.
1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre.
1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent.
Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett.
Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.
A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszünt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.).
A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a Budapest – Győr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről.
A II. világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült.
1945-ben végül ismét járásszékhely lett Bicske.
1986. január 1-jén kapott városi rangot.
1948 és 1969 között itt tanított Ágoston Julián ciszterci szerzetes, költő, író.
2009-2010 körül fejeződnek be Bicskén a Budapest Gate International Golf és Country Club golffalu építkezései.
A tervek szerint itt rendezik majd 2012-ben a Hungarian Open bajnokságot, amely bekapcsolja Magyarországot a globális golf vérkeringésébe, Bicskét pedig hasonló rangra emelheti, mint Mogyoródot a Hungaroring.
Forrás: Wikipedia;Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Bicske az őskorban
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
