13.5 C
Budapest
2024. március. 29. péntek
HomeFőhírekKülföldBesülhet a LIBE bizottság „atombombája”

Besülhet a LIBE bizottság „atombombája”

Több mint 260 db módosító indítványt nyújtottak be az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyarországi különjelentéshez – közölte Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő a testület szerda délutáni ülésén.

GÁL KINGA LIBE BIZOTTSÁG MIHI 2018. Kép: youtube

A heves indulatoktól sem mentes vitában számos képviselő élesen bírálta a magyar jogállamisági helyzetet. Az M1-nek nyilatkozó nemzetközi jogász szerint nem jogi, hanem politikai vita folyik a Sargentini-jelentés kapcsán.

Felszólalásában Sargentini sajnálatát fejezte ki az Országgyűlés által szerdán elfogadott alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag miatt. Hozzátette: e friss fejlemények tükrében módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat.

Gál Kinga fideszes képviselő kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. A jelentéskészítőn kívül, több mint egy tucat képviselő szólalt fel a vitában. A bírálók tárgyilagosnak nevezték a jelentést, többen közülük a Stop Soros törvénycsomag elfogadásáról beszéltek. A külföldiekhez csatlakoztak a magyar baloldali képviselők is.

A DK-s Niedermüller Péter szerint figyelembe kell venni a jelentés szövegezésénél az Alaptörvény és a Stop Soros törvénycsomag elfogadását. Szanyi Tibor EP-képviselő azt mondta: Magyarországon sokkal rosszabb, mint ami a jelentésben szerepel. A szocialista politikus is a Stop Soros törvénycsomagot bírálta.

A fideszes Szájer József szerint a dokumentum nem más, mint valótlanságokkal teli, előre megírt vádirat. Szájer a vitában elfogult, tisztességtelen eljárásról beszélt.

Messze még a vége 

Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1-nek nyilatkozva kifejtette: a hetes cikkely szerinti eljárást az „atombomba” eljárást annál is inkább nem kezdeményezhetik, mert az Európai Parlamentnek az alapító szerződések szerint csak az enyhe változatot, a hetedik cikk első bekezdését van joga kezdeményezni. Pillanatnyilag ennek az első lépcsőfokainál járunk. Jövő hétfőn szavaz a LIBE szakbizottság arról, hogy a plenáris ülésnek egyáltalán javasolja-e az eljárás megindítását.

Multimedia centre

A LIBE bizottság ülésén a sok vitán túl az egyik jogértelmezési szempont az volt, hogy Sargentini – aki a baloldali frakcióba tartozó négy EP képviselővel együtt gondolkodik – álláspontja mennyire helytálló, nevezetesen: a hetedik cikk szerinti eljárás kiterjed-e minden kérdésre egy adott tagállamban. A zöldpárti képviselőnővel szemben mások csak a lezáratlan ügyek kapcsán tartják törvényszerűnek az eljárást, és csak azokban az esetekben, amelyekben van az EU-nak hatásköre – magyarázta a szakértő.

A hetedik cikkelyt élesben még sosem tesztelték, noha a lengyelek elleni eljárás valamivel a magyar ügy előtt tart, mégsem tudható, miként oldaná meg ezt a jogértelmezési problémát a luxemburgi bíróság. Sokan úgy gondolják, hogy a LIBE bizottság olyan ügyeket is vizsgál, amelyekben egyébként az Európa Uniónak nincsen hatásköre – mondta a nemzetközi jogász.

Nem jogi, politikai vita folyik 

Nem jogi a vita, hanem politikai. Sokadlagosak a jogász szempontok – tette hozzá Tóth Norbert. Az alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag a LIBE bizottság jelentésbe módosító javaslatként – a lejárt határidő miatt – már nem tudott bekerülni. Annyiban módosíthatja a vitát, hogy szeptember 11-én lesz a EP plenáris ülése ebben a kérdésben is, oda viszont majd lehet módosító javaslatokat benyújtani, és így borítékolhatóan a Stop Soros törvénycsomag minden bizonnyal befolyásolni fogja az EP álláspontját.

„Az EP számára akkor eldőlt az ügy, amikor 2017-ben döntöttek a bizottság felállításáról és kinevezték annak elnökét” – jelentette ki Tóth Norbert.

A baloldali és a liberális frakciók kezdeményezésére az Európai Parlament tavaly májusban döntött arról, hogy készüljön jelentés a magyar jogállamiságról. Ennek eredményeképp akár megindulhat Magyarországgal szemben, a végső esetben szavazatmegvonással járó hetes cikkely szerinti eljárást. Ekkor bízták meg a holland képviselőnőt a dokumentum elkészítésével.

Forrás: M1

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek

Pannon Work