69 éves korában, a koronavírus-fertőzés miatt kialakuló betegségben meghalt a Kossuth- és Liszt-díjas énekes-dalszerző, Balázs Fecó. Ahogy azt médiánk is megírta, a zenész november közepén került kórházba, miután állapota jelentősen leromlott a koronavírus-fertőzés miatt.

Napokon keresztül tartották mélyaltatásban, hogy megerősítsék az immunrendszerét, de a szervezete végül feladta a harcot.

Balázs Fecó mindössze négyéves volt, mikor édesanyja meghalt, emiatt édesapja családjához került gyerekként. Apai nagyanyja Ferencvárosban lakott, egy gangos ház földszinti lakásában. Balázs Fecó elmondása alapján nagy hatással voltak rá a hétvégente ebédidőben a házban megjelenő vándormuzsikusok, akik a kor slágereit játszva próbáltak bevételhez jutni. A gyerek Balázs Fecó pedig hol az ablakból, hol a gangon állva csodálta őket. Egyik karácsonyra kapott egy tangóharmonikát, és már volt min gyakorolnia, sőt, meg is tanulta a muzsikusoktól hallott dalok nagy részét. Egyik alkalommal, mikor nem jött zenész, összeszedte a bátorságát, és kiment a gangra játszani. Sokan meg sem nézték, hogy ki játszik, de fizettek a kellemes zenéért.

Így Balázs Fecó első gázsija ilyen, az ablakon át kidobott, újságpapírba csomagolt aprópénzekből tevődött össze.

Családunkban soha nem volt zenész. Talán én sem lettem volna az, ha a ferencvárosi bérházban, ahová születtem, nem lakik egy három leánygyermekkel rendelkező zongoratanárnő. Eleinte a klasszikus zene állt közelebb hozzám, azután annyira megfogott a Beatles és a Rolling Stones, hogy ettől kezdve a rockzenének éltem – emlékezett.

Tizenévesen a Ferencváros utánpótláscsapatában is játszott, miközben már javában zenélt – természetesen zongorán tanult.

A Fradi a hatvanas években indult a Vásárvárosok Kupája-sorozatban, és az egyik meccsük előtt kölyökmeccsen pályára lépett a tinédzser Balázs Fecó is, de megsérült.

A karját törte egy esésnél, ami azért volt különösen problémás, mert másnap zongoravizsgája lett volna, amire értelemszerűen nem tudott elmenni. A sérülés így fordulópontot jelentett, mivel a

SZÜLEI ELTILTOTTÁK A SPORTTÓL.

Így Balázs Fecó végül már a foci nélkül fejezte be a zenei általános iskolát, ahonnan a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába ment zongora szakra.

Korál

Az köztudott, hogy a híres Korált Balázs Fecó alapította, de azt talán kevesebben tudják, hogy 1967-ben, még középiskolásként játszott a Neoton együttesben is. Ekkor már ott volt Som Lajos is, aki többek között csellón is segítette Csepregi Éváékat. 1971-ben Balázs Fecó Som Lajossal együtt alapította meg az első magyar hardrock együttest, a Taurust. Egy afrikai Neoton-turnéról hazafelé megnéztek egy amszterdami Black Sabbath-koncertet, és állítólag

AKKOR DÖNTÖTTÉK EL, HOGY ŐK IS HASONLÓAN KEMÉNY ZENÉT SZERETNÉNEK JÁTSZANI.

A Taurus megszűnése után Balázs Fecó bő egy évig külföldön dolgozott vendéglátós zenészként, majd 1975-ben a Koncz Zsuzsát kísérő zenekarba került, amit lehet akár a Korál elődjének is tekinteni. Ugyanis ennek magjából született meg három évvel később, 1978-ban a már önálló Korál együttes. Első koncertjük május 1-én volt a Budai Ifjúsági Parkban.

Már konziba jártam, amikor 1967-ben amatőr zenekarommal részt vettünk a kerületi Ki mit tud? selejtezőjén. A szintén induló és tovább is jutó Neoton orgonistáját épp akkor hívták be, így megkerestek engem. 1971-ig zenéltem velük, 1972-74 között a Taurus következett, majd 1986-ig a Korál. Ezután film- és színházi zenéket írtam, szintetizátorlemezeket készítettem, valamint koncertek segítségével sikerült rendbe hozni a sitkei kápolnát

– ezt 1991-ben mesélte a Pesti műsornak.

Az első évek alatt jó pár tagcsere történt: a Balázs Fecó haláláig hivatalos felállásban doboló Dorozsmai Péter például csak az első koncert után három évvel, 1980-ban csatlakozott az együtteshez. Egyébként az ifiparkos koncerten már ott volt az azóta is Korál-tag Fisher László, aki annak idején a Beatricéből érkezett az együttesbe. A zenekar eredetileg öttagú lett volna, és Balázs Fecó az orgona mellett csak apróbb vokálos feladatokat szánt magának. Ugyanis külön énekessel készültek: Balázs Fecó meg is tudta győzni a P. Mobilt éppen akkor elhagyó Vikidál Gyulát, hogy csatlakozzon hozzájuk. Próbáltak is vagy két hónapig, de az első koncert előtt egy-két héttel Vikidál közölte, hogy nem tudja vállalni a közös zenélést. (Ő végül a Dinamitban folytatta.) Így Balázs Fecóra hárult a feladat, neki kellett a teljes műsort elénekelnie. És ez végig így maradt a Korál további évtizedeiben is.

A Korál első lemeze 1980-ban jelent meg, és leginkább a Taurus együttes nótái kerültek rá. A lemez 300 ezer példányban kelt el. Sokat jelenthet az adat, hogy akkoriban százezer eladott lemezért járt az aranylemez minősítés. Az igazi, országosnak mondható népszerűséget az 1981-es Táncdalfesztiválon való részvétel jelentette nekik. A lehetőséget egyébként Erdős Péter, a Hanglemezgyár teljhatalmú ura ajánlotta fel a zenekarnak. Balázs Fecóék ekkor adták elő először a Homok a szélben című, azóta is talán a legnagyobb slágerüket.

A legsikeresebb felállás 1983-ban alakult ki, amikor Dorozsmai Péter barátja, Fekete Tibor csatlakozott basszusgitárosként. A felállás azóta is változatlan volt, csupán egy közreműködő zenész, Kiss Zoltán segítette ki a zenekart alkalmanként. Az első időkben hetente legalább ötször léptek fel csak Magyarországon, és olyan sikeresek voltak, hogy 1984-ben már Kubába mentek turnéra. De voltak Svájcban is koncertkörúton, és így, az ORI segítségével jutottak el az akkori Jugoszláviába és az NDK-ba is.

https://youtu.be/vwOs5m7tl9A

Az amúgy is dallamos rockot játszó Korál nem tartozott a balhésabb zenekarok közé. Komolyabb atrocitások nem történtek a koncertjeiken. Olyan viszont előfordult, hogy Balázs Fecó egyik vidéki koncertjük előtt próbálta megvédeni a közönség néhány tagját, ahogy akkor mondták, a gyerekeket az őket vegzáló rendőröktől. A rendőr nem ismerte meg, hogy a lassan kezdődő koncert egyik zenésze kelt a fiatalok védelmére, és elkérte Balázs Fecó személyi igazolványát, aki csak annyit válaszolt erre: miért, attól okosabb leszel? A rendőr természetesen pofonnal válaszolt a pimaszságra, de ennél komolyabb balhéra valóban nem volt példa a Korál több évtizedes működése alatt. Ebben persze közrejátszott az is, hogy a zenekar a hetvenes évek legvégén alakult, sikereiket is a nyolcvanas években érték el. A rendőrök erőszakos fellépése jóval megszokottabb volt a korábbi évtizedekben, mint a rendszerváltás előtti nyolcvanas években. A Korál a nagy sikerek ellenére 1986-ban ideiglenesen beszüntette működését. A tagok egyrészt belefáradtak a többévi koncertezésbe, másrészt közülük többeknek voltak már mellék projektjeik. És persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben kezdett egyre több teret és rajongót nyerni a diszkózene Magyarországon.

Úgy érzem, amit akkor el lehetett érni, az nekünk mind összejött. Emellett a 80-as évek elején egy olyan zenei közeg kezdett kialakulni, amiben már nem akartunk részt venni. A mi zenénk nem fért össze az akkori légkörrel, a Limbó hintóval és társaival. Tudni kell időben lelépni

– vélekedett akkor a Korál együttesről.

Jó 12 év szünet következett az együttes életében. 1997-ben egy Kisstadionbeli koncerttel tértek vissza. Az év koncertje eMeRTon-díjat kapták meg a buliért.

A Kisstadionba visszatértek 2000-ben és 2006-ban is. Utóbbi koncert egyben lemezbemutató is volt, mert abban az évben jelent meg a Korál sorban a tízedik, egyben az utolsó stúdióalbuma. A 40 éves születésnapját egy búcsúkoncerttel ünnepelte a zenekar 2018 májusában. A koncert egy részében szimfonikus zenekar is támogatta Balázs Fecóékat. A Korál soha nem oszlott fel, de a 2000-es években már csak időszakosan, egy-egy nagyobb koncertekre állt össze.

A zenész úgy gondolta, hogy az őszinteség mindenhol fontos, a dalszövegben is. Talán azért fogja meg a mai lányokat és srácokat ez a zene, mert egy hiteles kort képvisel. Amúgy is azt látom, az emberek keresnek valamit, ami őszinte, mert ilyesmivel mostanában az élet semelyik területén nem találkozhatnak

– nyilatkozta.

Balázs Fecó utoljára az augusztusi Raktárkoncertjén lépett fel.

origo

Hirmagazin.eu