Balassagyarmat területének eddigi legrégebbi régészeti leletei a középsô rézkorból származnak, és a péceli (badeni) kultúra ludanicei népcsoportjával hozhatók összefüggésbe. A késô bronzkori pilinyi kultúra népe megtelepedését a város határában elôkerült bronz fegyverek, ékszerek és más tárgyak jelzik. A római korban (I-IV. sz.) a kvádok földjén az Ipoly mentén vezetô kereskedelmi út létére itt is találtak megerôsítô leleteket.

A honfoglaló magyarok Nógrád várának elfoglalása után, a IX. század végén telepedtek meg a környéken. A város nevének utótagja a (Kürt)Gyarmat törzs nevéből származik.

A X. század elsô évtizedére tehetô betelepítések szoros összefüggésben álltak a honfoglalás területbiztosító és az önként csatlakozó szövetségesek ellenôrzô követelményeivel. Az Ipoly mentén felállított védelmi láncolat ôrhelyeként Balassagyarmat az Ipoly folyó legforgalmasabb átkelôhelyét védte. A királyi vármegyék kialakításakor a katonai feladatokat ellátó falvak lakosait a királyi várak szolgálatába állították, Gyarmat Hont várának kötelékébe került.

A XIII. század közepéig a Balassák – akikről később a város nevének előtagját is kapta – 1260 táján kezdték meg a település erődítését. A település első templomát még Szent István idejében emelhették, ami 1241-ben, a tatárjárás alatt pusztult el. Az új Isten háza és a plébánia 1291-re épült fel.

A XV. század elején Magyarországon az elsők között itt alakult meg az izraelita hitközség. Az 1720-as évektől fokozatosan görög, szerb és német kereskedők, iparosok települtek a magyar és a szlovák anyanyelvű népesség mellé.

A török 1552 nyarán foglalta el és dúlta fel az ôrsége által sorsára hagyott gyarmati várat és 1593-ig uralta. A tizenötéves háború elején 1593 ôszén Gyarmatról a török ôrség megszökött és felgyújtotta a várat. A vidék végvárai ismét a magyar királyi hadsereg ellenôrzése alá kerültek, Gyarmat és a töröktôl visszafoglalt erôdítmények újjáépítésére azonban csak 1602-ben hozott törvényt az országgyűlés.

A törököket végleg Forgách Ádám érsekújvári fôkapitány felmentô serege űzte el a környékrôl. A gyôzelem és a nôk emlékére Balassagyarmat a Milleniumra festményt rendelt. 1908-ban pedig Völgyi A. István kezdeményezésére állítottak emlékoszlopot a Palóc ligetben a „balassagyarmati hôsnôk” emlékére. Az 1650-es években Balassagyarmat egy uradalmi ispánság központja volt. 19 lakott település és 7 puszta kisebb-nagyobb hányada tartozott hozzá. 1652-tôl Balassa Ferenc és Imre lettek a vár fôkapitányai, így a földesúri és a fôkapitányi jogot személyük által egyesítve gyakorolhatták.

Cím: Balassagyarmat Rákóczi fejedelem u. 12.
Tel: +36 (35) 505-900
E-mail: [email protected]
Web: www.balassagyarmat.hu