Várhatóan elveszti abszolút többségét Bajorországban az országosan is kormányzó CDU/CSU pártszövetség bajor tagja, a CSU, sőt, az előrejelzések szerint történetük második legrosszabb eredményét érhetik el Angela Merkel kancellár elhibázott migránspolitikája miatt.

A várható tragikus eredmény tovább erodálhatja a már jelenleg is válságban lévő nagykoalíciót és Merkelt. Egy friss kutatás szerint már csak a németek 26 százaléka szavazna a kancellár pártjára, miközben a megoldatlan migrációs válság miatt az Alternatíva Németországnak már a 20 százalékos támogatottsági küszöb közelében van.

Összeomlott és kispárttá vált a baloldal fő ereje, az SPD is. Decemberben kongresszust tart a CDU, kérdés Merkel kihúzza-e egyáltalán addig?

Az utolsó közvélemény-kutatási eredmények nem túl derűs képet mutatnak a kormányzó CSU-nak és az országos CDU/CSU szövetségnek. Várhatóan csupán a szavazatok 33-35 százalékát szerzik majd meg. Ha a felmérések jóslatai bejönnek, akkor a párt történetének második legrosszabb eredményét érheti el Bajorországban. A CSU-nak 1962 óta mindössze 5 évig nem volt abszolút többsége Bajorországban (már Angela Merkel kancellársága alatt, 2008 és 2013 között).

A CSU válságának okozója Angela Merkel

A CSU bajorországi mélyrepülésében nagy szerepe van annak, hogy országos szinten is történelmi mélységben vannak a hagyományos jobbközép pártok. Az INSA legfrissebb kutatása szerint az Angela Merkel vezette CDU már csak a szavazók 26 százalékának a támogatására számíthat, míg a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak már 18 százalékos a népszerűsége. Ha most lennének az országos választások, már a nagykoalíció sem szerezne többséget, ami egészen példátlan fejlemény Németországban.

A CSU számára mostBajorországban még az is létező veszély (ha csak matematikailag is), hogy nem lesz majd beleszólása a tartomány vezetésébe,amennyiben a vele szemben álló pártok képesek lesznek egy nagykoalíció létrehozására. Ennek valószínűsége azért elég csekély, az is kellene hozzá, hogy a kommunista utódpárt Baloldal bejusson a parlamentbe és összefogjon a CSU-nál radikálisabban migránsellenes AfD-vel és Freie Wählerrel (Szabad Választók). Ezt a koalíciót azonban semmi nem tartaná össze, így az esély erre gyakorlatilag nulla.

Emiatt gyengült a kormánypárt

Egyelőre a legnagyobb esélye egy CSU-Zöldek koalíciónak van, mivel csak egy ilyen formáció rendelkezne abszolút többséggel. Ezt azonban Markus Söder, bajor miniszterelnök eddig elutasította.

A többi koalíciós felálláshoz hárompárti összefogás kellene, amit már lényegesen nehezebb lenne összehozni. Már csak azért is, mert ehheza CSU-nak szövetkeznie kellene az AfD-vel, amit a bevándorlásellenes pártot folyamatosan szélsőjobboldalizó Angela Merkel nem fog hagyni.A legvalószínűbb így mégis egy CSU-Zöld koalíció, ami a kispárttá vált szociáldemokraták számára lehet a végső csapás. A korlátlan bevándorláspártiság ugyanis a mélybe taszította a szocdemeket is. A nyugati tartományokban választóik több, mint egyharmada hagyta ott őket és állt át a zöldekhez.

A Bajorországban egyeduralkodó CSU válságát a CDU-val kötött szövetség és Angela Merkel elhibázott bevándorláspolitikája, a tragikus Willkommenskultur okozta.

A másik ok, ami a kormánypártok gyengülésében szerepet játszott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott Bajorország lakosságának összetétele, és az újonnan érkezők számára már  nem fontosak a CSU által vallott értékek.

Bár Bajorország a legerősebb és leggazdagabb német tartomány, az emberek egy része egyáltalán nem kapcsolja össze a tartomány sikerességét a kormányzó párttal.

Hiába próbál Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, a CSU emblematikus politikusa határozott migrációs politikát folytatni, a választók elsősorban Merkel tehetetlenségét és a nagykoalíció okozta béklyókat látják.

Werner Patzel, a drezdai egyetem politológusa szerint a CSU várható rossz szereplésében kulcsfontosságú a migrációs válság, amit nem sikerült Merkelnek kezelnie. Mivel pedig a CSU része a nagykoalíciós kormánynak, ezért a kudarcok rá is visszahullanak.

Kiszámíthatatlan folyamatok

Éppen ezért a bajorországi választás a Merkel vezette nagykoalíciónak is fontos tesztje lesz. Bár a mostani állás szerint Angela Merkel decemberig szinte biztosan kancellár marad, de egy bajorországi tragikus eredmény a CDU tagjait is elgondolkoztatná, hogy az évvégi pártkongresszus után érdemes-e a jelenlegi felállással próbálkozni.Egy katasztrofális választási eredmény minden bizonnyal a CSU-tagságát sem hagyná nyugodni, így valószínűleg az eddiginél is határozottabban szállnának szembe a nagykoalíció bevándorláspártiságával.Sokkal tisztább lesz az előttünk lévő kép az október 28-i hesseni tartományi választás után lesz, ahol a CDU katasztrofális kudarcra számíthat.

Merkel a napokban bejelentette, hogy ismét indul a CDU-elnöki tisztségéért, és továbbra is az a meggyőződése, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség összetartozik. Eddig három kihívója van a CDU elnöki tisztségére, de egyikük sem ismert a német szövetségi politikában. Ha azonban október végére a CDU megrendül, új indulók is jöhetnek majd.

Évi 20 milliárd euró a migránsokra

Mint arról korábban beszámoltunk, bár a bukás szélén tántorgó német nagykoalíció egy friss megállapodás alapján arról beszél, hogy a jövőben már csak magasan képzett migránsok érkezhetnek, valójában a merkeli program évente 300 ezer bevándorlóval számol Németországban.Három évvel az Angela Merkel kancellár által meghirdetett Wilkommenskultur után világosan látszik, hogy a beérkezett illegális bevándorlók 75 százalékának nincsen munkája, miközben évente több mint 20 milliárd euróba (nagyjából 6500 milliárd forint) kerülnek.

Egyre több elemző és publicista látja úgy, hogy a 2005 óta tartó Merkel-korszak a végéhez közeledik, bár azt senki nem tudja megjósolni, mi lesz azután. A kormánypártok bajorországi és hesseni kudarca felgyorsítaná a kancellár bukását. Egy friss felmérés szerint már csak 26 százalék a CDU támogatottsága, miközben az AfD 18,5 százalékon áll.

A választás elkezdődött

A választáson 9,5 millióan vehetnek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A Landtagot öt évre választják meg. A szavazókörök 18 óráig tartanak nyitva. Az első eredménybecslések urnazárás után jelennek meg, az előzetes hivatalos végeredmény hajnalban várható.

Az előrejelzések szerint a Keresztényszociális Unió (CSU) a szavazatok 33-35 százalékát gyűjtheti össze, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal.

A második helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 16-19 százalékával, támogatottságuk akár megduplázódhat a 2013-ban szerzett 8,6 százalékhoz képest.

A szövetségi kormány harmadik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) bajorországi szervezete is súlyos helyzetbe kerülhet, támogatottsága megfeleződhet a 2013-ban elért 20,6 százalékhoz képest, a szavazatok nagyjából 10 százalékát gyűjtheti össze. Az SPD így elveszítheti néppárti jellegét Bajorországban.

A harmadik helyért az SPD két, a CSU-tól jobbra elhelyezkedő párttal, a bevándorlásellenes Szabad Választókkal (Freie Wähler) és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párttal versenyez. Az utolsó mérések szerint mindhárman a 10-12 százalékos sávban állnak. Az AfD most először szerezhet képviseletet a müncheni Landtagban.

Bejuthat a tartományi törvényhozásba az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) is, a 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig visszakerülhet. A két párt támogatottsága az 5 százalékos bejutási határ körül, 4,5 százalék és 5,5 százalék között van a felmérések szerint.

Előrehozott választások is jöhetnek

Amennyiben Bajorországban a CSU, Hessen a CDU rosszul szerepel, akár előrehozott választások is lehetnek Németországban

A vezető német pénzügyi lap, a Handelsbaltt vezércikkében a közelmúltban azt írta, a stagnálás lett a német kormánykoalíció legfontosabb szimbóluma, a résztvevők sokszor egymással szemben mennek, és csak az a fontos számukra, hogy a meglévő pozícióikat megőrizzék. Egy ilyen helyzetből csak egy új választás jelenthet kiutat a szerző szerint.

Az, hogy a következő időszakban lesz-e előre hozott választás Németországban, természetesen nem megjósolható, de az biztos, hogy a mai bajorországi és hesseni tartományi választás fontos fordulópont lesz a nagykoalíció életében és Angela Merkel számára elhozhatja a végnapokat.

A bukás szélén tántorgó német nagykoalíció

Egy friss megállapodás alapján arról beszél, hogy a jövőben már csak magasan képzett migránsok érkezhetnek, egy friss kormányzati jelentés arról szól, hogy évente 300 ezer bevándorlóra van szüksége Németországnak. Három évvel az Angela Merkel kancellár által meghirdetett Wilkommenskultur után világosan látszik, hogy a beérkezett illegális bevándorlók 75 százalékának nincsen munkája, miközben évente több mint 20 milliárd euróba (nagyjából 6500 milliárd forint) kerülnek.

Folytatódhat az illegális migráció

A törvény lényegében minden pontján arról szól, hogy Németország számára a legfontosabb a mostani helyzetben, hogy minél több képzett munkaerőt vonzzanak az országba, mivel a jelenlegi jóléti rendszer és a nyugdíjrendszer jövőbeni fenntartása egyre nehezebb. Az egyre nagyobb költségek miatt már a szocdem pártban is érzik, hogy Németország egyre kevésbé teheti meg, hogy az illegális migránsok a szociális rendszerre támaszkodjanak, és rontsák az ország versenyképességét.

Nem emberbarátság, hanem hideg, de rossz számítás

A migráció felgyorsítását szorgalmazza egy frissen kiszivárgott kormányzati jelentés is. Ezek szerint a következő negyven évben évente 300 ezer migránsra van szüksége Németországnak, ha 2060-ig szeretné megőrizni a mostani közel 83 milliós népességszámát. Mindennek fényében pedig ismét mindenki számára világos lett, hogy Merkel 2015-ös döntése, miszerint 1,5 millió muszlim illegális bevándorlót beengedett az országba, nem egy emberbaráti cselekedett volt, hanem egy hideg – viszont nagyon elhibázott – gazdasági számítás. A mostani jelentésből az is kiderült, hogy a migránsokat minél hamarabb integrálni kell a munkaerőpiacra, azonban ez csak közép- és hosszú távon fog csak megvalósulni.

A német adófizetőknek 2016-ban 21,7, 2017-ben 20,8, míg 2018-ban szintén közel 21 milliárd euróba kerül az illegális bevándorlók eltartása.A német pénzügyminisztérium számítása szerint 2020-ig további közel 100 milliárd eurót kell majd a migrációra költeni. Benrd Raffelhüschen közgazdász szerint hosszú távon Németország a jelenlegi nemzeti össztermékének az egyharmadát is elköltheti a bevándorlás helyzetének a rendezésére. Bár jelenleg 1,2 millió üres álláshely van Németországban, és több mint 400 ezer olyan, ami magas képzettséget igényel, ezekre a helyekre a 2015-ben behívott migránsok gyakorlatilag nulla eséllyel pályázhatnak.

Forrás: origo.hu