Badacsonytomaj bemutatása

Fekvése

A 71-es főút mentén, a Balaton északi partjának nyugati részén, a Badacsony lábánál található. A hegy valójában a település területén fekszik, amelyet ezen kívül a régi tomaji faluközpont és Badacsonyörs alkot.
Szomszédos települések: Ábrahámhegy, Badacsonytördemic, Nemesgulács, Salföld.

Nevének eredete

Névadója állítólag egy besenyő vitéz, Urkund fia Tomaj volt, aki I. István korában birtokolta a területet.

Története

Területe már az ókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hozták egy kelta település maradványait. A rómaiak egész biztosan termesztettek itt szőlőt, a Badacsony oldalán akkoriban is számos ültetvény volt.
A középkorból, nem egyházi birtok lévén, kevés feljegyzés maradt fenn a községről. Első okleveles említése 1313-ból származik, Thomay formában. Mindenesetre 1263-ban már pálos rendház állt itt, ennek nyomait a 19. század során tárták fel.
A török hódoltság idején lakossága megfogyatkozott, 1550-ben plébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főleg szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A 18. század során kedvelt pihenőhellyé vált, bora kedvelt lett és sorra épültek itt a pincék és a borházak.
Fejlődése a bazaltbánya 1903-as megnyitásával új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás; 1909-től lóvasút is járt a településen. A termelés 1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága sajnos nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő hamarosan tájvédelmi körzetté nyilvánították.
A település 2004. július 1-jén kapott városi rangot.

Látnivalók

Egry József Múzeum
A festő műteremlakása, berendezett galériája – életmű kiállítás Badacsonyban, közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon, 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzáépített galériás, kétszintes kiállítóteremben az Egry József Emlékmúzeum

A festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben a festő életútját fotók segítségével bemutató dokumentumkiállítás látható, és festői munkásságának a korai évekből származó válogatása: arcképek és önarcképek, konstruktivista és szecessziós hatást mutató tájképek, a Szajna parti rakodókat és a brugge-i kikötők világát megörökítő festmények.

A festő hajdani műtermében már a balatoni festményeké a vezető szerep. Az Emlékmúzeum reprezentatív galériáján Egry grafikák láthatók és időről időre tárlat más gyűjtemények Egry anyagából, míg a nagyteremben Egry érett korszakát reprezentáló főművek.

Nyitvatartás: május 1-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig

Belépőjegyek árai:
Teljesáru belépőjegy: 500,- Ft/fő
Gyermek belépőjegy (18 éves korig): 250,- Ft/fő
Nyugdíjas belépőjegy: 250,- Ft/fő
Ingyenes belépést biztosítunk: – 6 éves kor alatt
– 70 éves kor felett
– újságírók részére
Csoport kedvezmény: 22 fő esetén 20 fő fizet
Támogatói jegy: 2000,- Ft

BADACSONY, Egry sétány 12.
Tel.: 87/431-044

Szegedy Róza Ház
Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza nyári otthona – a badacsonyi borászat története – gróf Batthyány Gyula illusztrációi a „Kisfaludy Sándor” című színműhöz – Balatoni Almanach: kortárs költők a Balatonról – vers, kézirat gyűjtemény

BADACSONY, Szegedy Róza u. 80.
Tel.: 87/701-906

Tájház
Badacsonytomaj központjában található a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény. A Tájházban, mely anyagának összegyűjtését Nagy Miklós (1908-1988) tanár úrnak köszönhetjük, megelevenedik a múlt. A halászok hálói, a szőlőművelés eszközei emlékeztetnek a hajdani hétköznapokra. Dokumentumok, fotók idézik a régi korokat: nyomon követhető a hegy, a falu fejlődése.
A házat idős Csala Ferenc és neje Hámos Erzsébet építették 1898-ban. 1983 óta működik mint Helytörténeti múzeum.

Nyitvatartás:
június 1-től augusztus 31-ig 13-17 óráig.
Hétfő szünnap

BADACSONYTOMAJ, Fő út.

Műemlékek

Ranolder kereszt
A jubiláló keresztet – mint az köztudott – Ranoldcr János veszprémi püspök állíttatta a Badacsony 400 méter magas déli peremére, a Harangozó Börc sziklája fölé. A hatalmas alkotás nemcsak a környék, de az ország egyik legismertebb keresztje is; regék, mondák és versek ihletője, idegenforgalmi látványosság.
A Badacsony hegyének nevezetes pontja ez már a kereszt fölállítása előtt is, hiszen a gyönyörű panoráma mindig idevonzotta az embereket. És itt született meg a badacsonyi népköltészet egyik gyöngyszeme, a Harangozó Börc mondája is.
De mi is az a Harangozó Börc? A Ranolder-kereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon nyúlik ki a levegőbe. S ha a kinyúló sziklát kalapáccsal, vagy egy kődarabbal megütik – amit a kirándulók gyakran meg is tesznek – a harang kondulásához hasonló hangol ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, hogy szól a Harangozó Börc. (A börc kifejezés a régi balatonmelléki zalaiak számára bércet, vagy sziklaszirtet jelenléti).
Ez a szárnyaló hang szerepel a Harangozó Börc mondájában is, amelyet érdemes megismerni úgy is, mint a hely szellemének egyik fontos eleméi:
„Volt két testvér Badacsonytomajon. Az idősebb: Ferkó, erős, egészséges, gonosz szívű. A fiatalabb Jóska, fonnyadt, beteges, gyönge és ártatlan. Ferkó megkérte egy lánynak a kezét. A lány nagyravágyó volt, és azt mondta: mással egy fedél alatt nem lakik. Akkor megy csak esküvőre, ha az a másik nyavalyás legény búcsút vesz a háztól.
Ferkó halász volt, másnap halászatra hívta az öccsét. Amikor a csónakba szálltak, a gonosz testvér egy nehéz követ dobott a csónakba. A Jóska gyerek mindjárt arra gondolt, hogy a bátyja a nyakába fogja kötni a követ, de nem mert szólni. Beeveztek a vízre. Akkor azt mondja a gonosz testvér: – Most meg kell halnod. Ketten nem maradhatunk a házban és a szőlőben.
Tudta ezt a beteg gyerek, nem is ellenkezett, hanem imádkozni kezdett. Közben a gonosz testvér elővett a tarisznyából egy zsineget, rákötölte a kőre, a másik végéből pedig hurkot csinált. Már odalépett öccséhez, de akkor mély, tiszta, fönséges hang búgott fel Badacsony ormáról. Megszólalt a Harangozó Börc. Amint a gonosz testvér meghallotta.
megbillent alatta a csónak, s ő a vízbe zuhant. A nagy kő zsinege a kezefejére hurkolódott, s a kő is vízbe esett vele együtt. Sose találták meg.”
Ezek után lássuk, hogyan került a Ranolder-kereszt a Badacsonynak erre a nehezen megközelíthető, vad szépségű, ódon hangulatú helyére?
..Ranolder János egyszer bérmakörútján Badacsony vidékére is ellátogatott. Fölment a hegy tetejére, és körülment a hegy vállán is. Egy helyen a bazalttornyok alatt, az omlástól nem messzire megállott és körülnézett… Lelkét magasztos érzelem töltötte cl, s nagy gondolat fogamzott meg agyában. Magához intette uradalmának kormányzóját:
– A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem a bazalttorony tetejére állítsatok egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére” – írja Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyvében.

II. János Pál pápa emlékhely
2008. március 30-án, az Isteni irgalmasság vasárnapján, a Badacsony keleti oldalában, a volt pálos kolostor közelében, II. János Pál pápa-emlékhely megáldására került sor. Az emlékhely festménye Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész alkotása. Az ünnepélyes megáldást Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius végezte.
Mivel az emlékhely turistaút mellett található gépkocsival nem lehet megközelíteni.
Cím: Fő u. 2.
Tel: +36 (87) 571 270
E-mail: [email protected]
Web: www.badacsonytomaj.hu