Azért nem találkoztunk még idegenekkel, mert alszanak?

A tudósok meglehetősen érdekes magyarázattal álltak elő arra nézve, miért nem találkoztunk még földönkívüliekkel. Az elmélet a Journal of the British Interplanetary Society lapban jelent meg.

A Fermi-paradoxon lényege, hogy ha olyan sokféle és bőséges az élet, hol van mindenki? Úgy vélik, hibernált állapotban vannak, arra várva, mikor lesz hidegebb a világegyetem, hogy feléledjenek és produktívabbak legyenek.

További tudomány, tudástár, minden érdekesség, itt:

Az elmélet szerint a halandó hústest (magyarul embertest) helyett számítógépeken belül, digitális, mesterséges intelligenciaként vannak jelen – Elon Musk szerint ránk, emberekre is ez vár. Tehát ha van nálunk fejlettebb idegen faj, akkor hiába várjuk, hogy kis zöld emberkeként találkozunk tagjaival: amíg digitális testüket a lehető legjobban használni tudják, hibernálták magukat. A világegyetem hőmérséklete jelenleg 2,7 Kelvin az abszolút nulla fölött (kozmikus háttérsugárzás). Ez elég hideg ugyan, de egyre inkább tovább csökken, ahogy tágul a világegyetem. Az idegenek pedig erre várnak.

Még maguk az elmélet kiötlői sem állítják azt, hogy amit feltételeznek, az helyes, hiszen arra sincs bizonyítékunk, hogy egyáltalán léteznek földönkívüliek. De attól még a fent vázolt forgatókönyv egy lehetőség a sok közül.

A Tesla milliárdos alapítója, Elon Musk egyébként élénken érdeklődik az iránt, hogy a magasabb rendű intelligencia hogyan lehet jelen a világban. Nemrég írtunk arról, hogy szinte biztos abban, hogy szimulált valóságban élünk. Musk szerint minden fejlett civilizációról feltételezhetjük, hogy univerzumszimulációkat hoz létre. Az univerzum fogalmunk sincs, mekkora, de minimum hatalmas, így nagy az esély arra, hogy a miénknél jóval fejlettebb civilizációk egyike valóságszimulációjának vagyunk “áldozatai”.

A Tesla milliárdos alapítója, Elon Musk szerint mivel csupán egy a több milliárdhoz az esélye annak, hogy a világ, amiben élünk, az alapvalóság, tehát szinte biztos, hogy szimulált valóságban élünk.

Musk szerint minden fejlett civilizációról feltételezhetjük, hogy univerzumszimulációkat hoz létre. Az univerzum foglalmunk sincs, mekkora, de minimum hatalmas, így nagy az esély arra, hogy a miénknél jóval fejlettebb civilizációk egyike valóságszimulációjának vagyunk “áldozatai”. Musk a kaliforniai Code konferencián beszélt elméletéről:

A bejelentés okán kapva kapunk az alkalmon, hogy leírhassuk azt a tíz jelet, ami arra utalhat, hogy egy nagy videojátékban élünk:

1. Szimulációk

Már mi, földiek is szuperszámítógépeket működtetünk, és összetett szimulációkat futtatunk, gondoljunk csak azokra a számítógépes játékokra, amelyekben egy komplett világban játszhatunk, aminek megvannak a maga törvényei, fizikája és szabályai.

2. Ha képesek leszünk rá, meg is tesszük

Elképzelhető, hogy olyan technológiai fejlettségi szintre érünk el, hogy mi is szimulált világokat hozunk létre. Mivel az emberi – vagy akármilyen – lények szabad akarattal és érzelmekkel bírnak, nem lenne túl etikus. De mióta érdekli a tudományt, hogy mi etikus, és mi nem? Túl nagy ötlet lenne egy szimuláció ahhoz, hogy ne akarjuk megvalósítani.

3. Látható hibák

A Truman-show óta mindenki tudja, hogy ha létrehozunk egy szimulált világot, azt illik hiba nélkül tenni, hogy az alanyok ne jöjjenek rá, nem a valóságban élnek. De minden megírt programban vannak hibák. Ha mi emberek egy szimuláció részei vagyunk, észrevesszük a repedéseket a rendszeren? Sokak szerint a Mátrixban a rendszer hibájaként felvetett déja vu érzés, vagy a paranormális tevékenység jele annak, hogy ha más nem, legalább érezzük őket.

4. Matematikailag leírható az életünk

Ha szimulációban élünk, az matematikailag rendezett. A fizikai jelenségek, az emberi géntérkép, szinte minden leírható számokkal, sőt, a világegyetem eddigi összes rejtélyét a matematika segítségével oldották meg. Lehet, hogy a jövőben odáig jutunk, hogy a matematika segítségével felépítünk egy emberi lényt a virtuális térben? Ha igen, miért ne tennék ezt mások is?

5. Antropikus elv

Ahhoz, hogy az ember mint faj létrejöjjön, rengeteg dolognak kellett egyszerre és jól működnie. Bolygónk tökéletes távolságra van a Naptól, az atmoszféra az élet kialakulásának megfelelő, a természeti állandók lehetővé teszik az élet és az értelem megjelenését. A tudósok egy része szerint ez arra utal, hogy Isten létezik, és ő alkotta ezt a világot, mások szerint inkább arra, hogy multiverzumok léteznek.

6. Párhuzamos univerzumok

Régóta feltételezik, hogy léteznek párhuzamos univerzumok, ahogy azt is, hogy különböző szimulációk futnak egyszerre. A párhuzamos világok hasonlíthatnak egymásra, de az eredmény más és más lesz minden esetben.

7. A Fermi-paradoxon

A hangzatos kifejezés egy feltételezhető ellentmondást takar: ha valóban azt feltételezzük, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban, akkor már találkoznunk kellett volna idegen civilizációkkal. Eddig azonban semmilyen jel nem utal arra, hogy bárki más is lenne rajtunk kívül – de lehet, hogy csak azért, mert nem állunk olyan szinten, hogy befogjuk a jeleiket, vagy épp a fent említett játékszabályok miatt nem lenne jó, ha rájönnénk, hogy szimulációban élünk.

8. Isten egy programozó

Az univerzum rendezettsége mindenképpen felveti egy felsőbb hatalom, egy isten létezését, de állandó vita van arról, hogy ez a vallásosak istene, vagy egy felsőbb, de szigorúan matematikai hatalom. A legújabb elméletek szerint mindkettő igaz, és ez a lény egy programozó, aki számítógépen hozta létre a világunkat.

9. Az univerzumon túl

Az nem lehet, hogy az általunk ismert pontokon túl nincs semmi az univerzumban. Így elméletileg bármire megvan a lehetőség, sőt, arra is, ahogy akik minket futtatnak a szimulációjukban, maguk is egy szimuláció résztvevői.

10. Egyszerűbb szimulációk

Ha minden szimulációban fut, akkor az elképesztő számítógépes kapacitást igényel. A szimulációs elmélet hívei szerint világunk emiatt sokkal egyszerűbb, mint gondoljuk. Például honnan tudjuk, hogy amit nem nézünk és fogunk fel éppen, az valóban ott van, és létezik? Ha nem nyitjuk ki a szekrény ajtaját, akkor is benne vannak a ruhák? Mi van, ha addig a pillanatig nem is létezik benne semmi, míg ki nem nyitjuk? Ha az emlékeink is csak illúziók? Ha igaz, hogy szimulációban élünk, teljesen alá vagyunk rendelve alkotóink kénye kedvének, mint a számítógépes játékok figurái.