15.6 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeMegemlékezések1848-49Az Aradi Vértanúk életrajza: Lahner György

Az Aradi Vértanúk életrajza: Lahner György

2015 03 18 142143

Az Aradi Vértanúk életrajza:

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári és királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős, aki korábban cs. és kir. ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatokat viseltek.

Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.

„…a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. ” – Ferenc József utasítása Haynau számára

Az aradi vértanúk:

– Knezić Károly
– Nagysándor József
– Damjanich János
– Aulich Lajos
– Lahner György *
– Poeltenberg Ernő
– Leiningen-Westerburg Károly
– Török Ignác
– Vécsey Károly
– Kiss Ernő
– Schweidel József
– Dessewffy Arisztid
– Lázár Vilmos

Lahner György

Lahner György (Láhner György, Georg Lahner, Necpál, 1795. október 6. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Élete

A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családból. Katonai pályáját Lahner György is a császári hadseregben kezdte: 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe. Felesége az olasz származású Lucia Conchetti volt, házasságukból egy leány gyermekük született.

Katonai szolgálatait 1848 tavaszán ajánlotta fel a magyar kormánynak. A magyar nyelvet törve beszélte. A harmadik honvédzászlóalj parancsnokaként 1848 szeptemberéig a déli területeken tevékenykedett. Októberben A Honvédelmi Minisztérium hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelővé nevezte ki, ezredesi rangban. Ebben a minőségében a pesti központú magyar fegyvergyártás felfuttatása volt a feladata. Lahner hatalmas szervezőmunkát fejtett ki, ennek következtében a lőfegyvergyártás többszörösére nőtt. 1848 decemberében azonban a hadsereg Windisch-Grätz támadása miatt kénytelen volt feladni Pestet, ezért a hadiipart keletre kellett telepíteni. Lahner az üzemek leszerelésével és elszállításával, a gépsorok és a szakemberek kimenekítésével biztosította a lehetőséget a harc folytatásához. 1849. február 6-ától tábornokká nevezték ki.

A szűkös lehetőségekhez képest feladatát kiválóan oldotta meg, a megmentett gépekkel és munkásokkal felállíttatta a nagyváradi fegyvergyárat, mely minimális időkieséssel újra termelni kezdett, s lehetővé tette a tavaszi hadjárat offenzívájának elindítását. A nagyváradi vár fegyvergyára a legnagyobb hadiipari központ lett az országban. A fegyvergyárban különböző lőfegyvereket, szuronyokat és kardokat is készítettek. A vár környékén puskaporgyár és ágyúöntöde volt. A vár kazamatáiban pedig fegyvergyutacsokat készítettek. Lahner az ágyúkra Zrínyi utolsó hadtudományi munkájának jelmondattá vált főcímét íratta: „Ne bántsd a magyart!” 1849 májusában a haditanács katonai események miatt döntést hozott a fegyvergyárak Pestre való visszaköltöztetéséről. Lahner ezt is példásan vezényelte le.

Megtorlás

Kötél általi halálra ítélték, hetedikként (a kötél által kivégzettek között harmadikként) végezték ki – a születésnapján. Holttestét Csernovics Péter temesi főispán a hóhér lefizetésével szerezte meg és saját birtokán temette el, itt nyugodott 1974-ig, amikor is csontjai átkerültek az emlékoszlop kriptájába.

Lahner Györyg a Magyar Életrajzi Lexikonban

Lahner György (Necpál, 1795. okt. 6. – Arad, 1849. okt. 6.): honvéd tábornok, a 13 aradi vértanú egyike. Volt császári tiszt, 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848. okt.-ben ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelő, 1849. jan.-tól a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója, 1849. febr. 16-án tábornokká nevezték ki. – Irod. Bartha Albert: Az aradi tizenhárom vértanú parének…hiteles története (Bp., 1930).

Most népszerű

Hasonló hírek

weblap4u banner
securiton-tűzvédelem