Hirmagazin.eu
Főoldal » Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Váci csata (1849. április 10.)
1848-49

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Váci csata (1849. április 10.)

vaci csata

Az 1848–49-es szabadságharc csatái

Arad ostroma
Bábolnai ütközet
Branyiszkói ütközet
Buda ostroma (1849)
Debreceni csata (1849)
Déva vára
Eszék ostroma (1849)
Gálfalvi ütközet
Gyulafehérvár ostroma
Iglói rajtaütés
Isaszegi csata
Kápolnai csata
Kassai ütközet
Komáromi csaták
Komárom ostroma (1848–1849)
Lipótvár ostroma
Móri ütközet
Nagycsűri ütközet
Ozorai ütközet
Pákozdi csata
Perlaszi ütközet
Piski csata
Schwechati csata
Segesvári csata
A szolnoki csata emlékműve
Szőregi csata
Temesvári csata
Temesvár ostroma (1849)
Turai csata
* Váci csata (1849. április 10.)
Váci csata (1849. július 17.)
Vízaknai ütközet

Váci csata (1849. április 10.)

A váci ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik csatája volt. Az ütközetre Vác városánál került sor a Christian Götz császári és királyi vezérőrnagy vezette osztrák és a Damjanich János vezérőrnagy által vezetett magyar III. hadtest között 1849. április 10-én.

Előzmények

A Komáromi Hadművelet haditerve

A magyar hadvezetés az Isaszegi csatában aratott győzelem után új haditervet dolgozott ki. Ennek lényege az volt, hogy Aulich Lajos honvéd tábornok II. hadtestét a főváros előtt hátrahagyják és Asbóth Lajos vezette 12. hadosztályt. Ehhez az erőhöz csatlakozik észak felől Kmety György hadosztálya élén és fedezi az I., a III. hadtest és a IV. hadtest két hadosztályának elvonulását. Az I. hadtest a III. hadtesttel közösen beveszik Vácot, utána pedig a IV. hadtest két hadosztályával egyesülve a Garamhoz vonulnak. Vác elfoglalását követően a Kmety-hadosztály oda teszi át a főhadiszállását. A II. hadtest és a 12. hadosztály feladata pedig az volt, hogy támadásokkal elhitessék az ellenség szemében: a magyar főerők a fővezér vezérlete alatt a főváros előtt állnak. Közben viszonyt a magyarok igazi főereje átkel a Garamon és észak, majd dél felől is felől felmentik Komáromot. Ez után a császári és királyi haderő vagy kiüríti a fővárost és megkezdi a visszavonulást Bécs felé vagy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a magyar fősereg bekeríti a főváros környékén. A terv nagyon kockázatos volt, mivel ha az osztrák főparancsnok, Ferdinand zu Windisch-Grätz tábornagy felfedezi, hogy nem a magyar főerők állnak a főváros előtt, akkor könnyedén szét tudja verni Aulich kicsiny egységét és elfoglalja Debrecent vagy ami még rosszabb, bekerítheti a magyar fősereget.

A csata előzményei

Április 9-én Az I. hadtest Kerepesről Csomádra vonul, Vác felé előőrsöket állít ki. A VII. hadtest Fót városában állomásozik. A III. hadtest Mogyoródról Veresegyházára nyomul és érintkezésre lép az I. hadtesttel, emellett szintén előőrsöt állít Vác irányában.

A csata

A váci ütközet.
1849. április 10-én.

A fenti hadműveleti terv értelmében Görgey április 8-ikára következőleg intézkedett: „A VII. hadtest Fóthra megy s egy csapatosztályt a váci vasút megszakítására Dunakeszire küld; a III. hadtest Mogyoródnál áll föl, a II. Isaszegnél; az I. Kerepesnél, az Asbóth hadosztály Gyömrőn és Monoron marad; a lőszertartalék Szent-Márton-Kátáról Dányra megy; a főhadiszállás Gödöllőn marad. A lőszer az összes fegyvernemeknél még a mai nap folyamán kiegészítendő. A Duna-Keszinél álló lovas különítmény előörseit Pest és Vác felé állítja ki és Csomád és Szada felé a hadsereg jobb szárnyát biztosítja. A VII. hadtest intézkedjék, hogy hídkészlete még ma Hatvanról Aszódra hozassék.”

Április 9-én: „Az I. hadtest Kerepesről Csomádra menetel, Vác felé előörsöket állít ki, s balról a VII-ik, jobbról a III-ik hadtesttel keres összeköttetést. A VII. hadtest Fóthon marad. A III. Mogyoródról Veresegyházára nyomul, Vác felé előörsöket állít fel, balról az I. hadtesttel lép érintkezésbe s jobbról szárnytámasz gyanánt Mácsát szállja meg. Balsiker esetén a visszavonulás Gödöllőre vezet. A II. hadtest Isaszegről Cinkotára nyomul előre, Csömör felé kikülönít, Fóthon a III. hadtesttel összeköttetésbe lép s előörsi láncát Péceltől Csabán át Csömörig terjeszti ki; az Asbóth hadosztály Üllőre nyomul; a főhadiszállás Gödöllőn marad.

Április 10-én: „A VII. hadtest Palota ellen demonstrál, s elfogad minden az ellenség által felajánlott ütközetet. Este 5 órakor a hadtest Dunakeszinél üt tábort, egy dandárt Fóthon hagyva. Előörseit azon esetre, ha Vác 10-én kezünkbe esik, csakis Pest felé állítsa ki; ez esetben Vác, máskülönben Gödöllő a visszavonulási pont. A fóthi dandár elkülönítve marad. A II. hadtest délután 4 óráig harckészen áll s aztán arccal Pestnek, kerepesi táborba száll, csapatosztályokat küld baloldalt Pécelre, jobboldalt Mogyoródra, miáltal jobbról a VII-ik hadtesttel, balról Asbóth oszlopával lép összeköttetésbe; előörsi láncát Nagy-Tarcsától Csabán át Ecserig vonja; visszavonulási pontja Gödöllő. – A III. hadtest reggel 6 órakor Veresegyházáról Sződön át Vácra indul, beveszi a várost s az ellenségnek a visszavonulhatást Nógrád felé elvágni s azt Balassa-Gyarmat felé elszorítani igyekszik. Vác bevétele után a III. hadtest e várostól északra üt tábort; vereség esetén Veresegyházán át Gödöllőre vonul vissza. – Az I. hadtest reggel fél nyolc órakor Csomád felé elindulva, a III. hadtestet a fenti irányban követi. – Az Asbóth hadosztály Üllőn marad, s előörsei Ecseren a II. hadtest előörseivel lépnek érintkezésbe. A lőszertartalék a II. hadtest fedezete alatt Gödöllőn marad. A főhadiszállás, ha Damjanics elfoglalja Vácot, ide tétetik át, különben Gödöllőn marad.”

Vácot ez időtájt a császáriak részéről a Ramberg hadosztály tartotta megszállva, mely Götz és Jablonowsky dandárokra tagozódva, a következő csapatrészekből alakult: a Nassau-ezred 1., 2., 3. és 1. landwehr zászlóaljából, a Polombini ezred 1-ső és a Bianchi ezred 3. zászlóaljából, a 12. vadász zászlóaljból; 2 1/2 század Károly főherceg-, 2 század Wrbna chevauxlegersből, 2 század János főherceg dragonyosból és egy század Kress chevauxlegersből; 1 század utászból, 1 hatfontos gyalog- 1/2 lovas-, 1 1/2 röppentyű és 1 tizenkétfontos ütegből; összesen 7 zászlóaljból, 7 1/2 lovas századból és 27 lövegből, összesen mintegy 7500 főnyi állománnyal. A parancsnokságot a hadosztály fölött néhány nappal előbb a komolyan megbetegedett és Budára elszállított Ramberg altábornagy helyett Götz tábornok vette át, aki Windischgrätztől azt a parancsot vette, hogy óvóintézkedéseit megkétszerezze, vonatát és betegeit azonnal Esztergomba küldje vissza s hogy túlerő által megtámadva a Duna mentén vezető úton Szalka és Kéménden át a Garam mögé vonuljon vissza. E parancs kézhezvételét Götz ápr. 10-én reggeli 8 órakor ismerte el s egyúttal a herceget a Szent-Endrei sziget fontosságára figyelmeztette, miután – úgymond – úgylátszik, hogy a magyarok azon át a Duna jobb partjára szándékoznak átkelni.

Másfél órával e jelentés továbbítása után Götznek nem kis meglepetésére megszólaltak Damjanicsnak a várostól délre felvonult ágyúi.

A támadás Vác ellen az eredeti terv szerint Damjanics által a III. hadtesttel Sződ felől arcban volt végrehajtandó, mialatt Klapka saját hadtestével Hartyánból a Naszál déli nyúlványain át, Vácot megkerülni s a Cigányvároson túl az ellenség egyetlen visszavonulási vonalát, a verőcei útat az ellenség hátában megszállani volt hivatva. Damjanics azonban, Klapka ellenvetése dacára csakhamar megváltoztatta a fenti intézkedést s az I. hadtestet is a magáéhoz csatlakoztatta, hogy utóbbinak tartalékul szolgáljon, míg a megkerülés végrehajtására a kijelölt irányban csupán a Bobics dandár hagyatott meg; de ez is a nagy ködben útját elvesztvén, a kalauz vezetése mellett 2 század Császár huszárral és 1 hatfontos üteggel a helyes úton előresietett és a kellő helyen beérkezett parancsnokon kívül, Vác helyett valahol Penc tájékán bukkant ki s mire a felkeresésére küldött segédtiszt a szőlőkön át Vác alá visszavezette, a csata már rég el volt döntve. Így aztán nem csoda, hogy Damjanics reggel 9 óra tájban Sződből kibontakozva, nem igen győzte a megkerülő oszlop közbelépését bevárni, minek folytán egymaga ment neki a következő beosztású hadtestével a kiküldött cirkálói által Vácnál jelentett ellenség ellen.

A III. hadtest beosztása a váci ütközet napján.

Hadtest parancsnok: Damjanics tábornok

Knezics hadosztálya, Kiss Pál dandára, a 34. gyal. ezred 1-ső és 3-ik zászlóalja, 9. honvéd zászlóalj, 1/2 üteg.
Kökényessy Szaniszló dandára.

65. honvéd zászlóalj, az 52. gyal. ezred 3. zászlóalja, 2 vadász század, 2 utász század 4 hadihidkészlettel, 1/2 röppentyű üteg.

Wisocki hadosztálya, Czillich dandára, A lengyel légió, 42. honvéd zászlóalj, a 60. gyal. ezred 3. zászlóalja, 1/2 üteg.

Leinigen dandára, a 19. gyal. ezred 3. zászlóalja, 3. honvéd zászlóalj, 8 löveg.

Kászonyi dandára, 3. huszárezred, 2 lanciers század, 8 löveg.

Pikéty ezredes oszlopa, 2. huszárezred, hajdu-osztag,

összesen 10 zászlóalj, 2 vadász század, 14 lovas század, 3 1/2 üteg és 2 utász század 4 hadihidkészlettel.

Götz tábornok úgy látszik, nem igen gondolt komoly támadásra s így a helyett, hogy Vácot azonnal kiürítette és az a mögött fekvő védelemre igen előnyös szoros bejáratánál foglalt volna állást, csapatjait egymás után a város déli szegélye előtt elfolyó Gombás patakig[1] tolta előre, ahol azokat a Duna és a vasúti töltés között csatarendbe állította.

Damjanics Vác déli külvárosa, Hétkápolna elé érve, szintén harcrendbe állította csapatjait s mindenekelőtt tüzérségét vonultatta fel a vasút mentén elterülő halmokon, melynek bevezető tüze alatt a Czillich és Leiningen dandárok balra a Dunának, Kiss Pál és Kökényessy Szaniszló dandárai pedig jobbra a magaslatok lejtői felé bontakoztak. A Klapka hadtestnek a III. hadtestet követő részei tartalék viszonyban jóval hátrább állottak fel, úgy hogy az ütközet eldöntésében már alig működtek közre. Miután a III. hadtest csapatjai felfejlődtek és a megkerülő oszlop még mindig nem jelentkezett, Damjanics türelmét végkép elvesztve, a balszárnyon álló Wisocki hadosztálynak rohamot parancsolt. Ezt a hétkápolnai kőhíd ellen mindenekelőtt a lengyel légiónak kellett volna végrehajtania, de ez az egyszer teljesen felmondta a szolgálatot, magával ragadván az őt követő többi hadosztálybeli csapatokat is. Helyette a kezdeményezés szerepét ismét a hős Földváry Károly által vezetett s már a tápió-bicskei ütközetben is hősies magaviselete által kiválóan kitűnt 3. honvéd zászlóalj ragadta magához. Az első roham a császáriak szívós ellenállásán csakhamar hajótörést szenvedett, mely alkalommal egymás után két lovat lőttek ki Földváry alól. Azonban az első kudarc még legkevésbé sem volt képes vitézeink akaraterejét megtörni s Földváry a hátullevő csapatok által segélyezve, immár gyalog vezeti a második rohamot, melyet rövid elkeseredett harc után siker is koronáz; Földváry ugyanis a megint csak élre került 3. honvéd zászlóaljjal szuronyt szegezve, a leghevesebb golyózáporban a hídon keresztül ellenállhatatlan hatalommal a városba tör. Ezek után a vasúti töltés mentén is kenyértörésre került a dolog, ahol a császáriak még egy óránál is tovább hősiesen tartották magukat. De elvégre is Götz látván, hogy ellene jelentékeny túlnyomó erő áll, a harc félbeszakítására határozta el magát, micélból Jablonowskynak parancsot küld, miszerint a városban levő csapatokkal a Vácról északra fekvő szoros bejáratánál foglaljon állást. Ennek folytán Jablonowsky 1 tizenkét fontos, 1 hatfontos és 1 röppentyű üteggel gyalogsága egy részének fedezete alatt a Vác északnyugati kijárata előtt elterülő magaslatokon (Cigány h.) akként foglalt állást, hogy a város kijáratát teljesen pásztázó tüze alá foghatta s balszárnyának fedezésére Strasdil ezredes alatt Nassau ezred landwehr zászlóaljának 4 századát 1 Polombini századdal a szőlőhegyekbe különítette ki. Ezen előnyös állásában vette fel Jablonowsky a városban és annak környékén lángra lobbant harcból kibontakozó és egymás után elég jó rendben visszavonuló csapatokat, melyek közül a Götz személyes vezetése alatt visszamaradt 12. vadász- és a Bianchi zászlóalj részben a temetőben, részben magában a városban még jó sokáig hősies ellenállást fejtettek ki; végre azonban a túlerő által agyonnyomással fenyegetve, ezek is hátrálni kényszerültek, miközben igen érzékeny veszteséget szenvedtek. Ez alkalommal maga Götz tábornok is halálosan megsebesítve, a közelfekvő Este ezredbeli katonai nevelőintézetbe vitetett, ahol másnap elhalálozván, Görgey által teljes katonai pompával temettetett el. Götz elestével a fentebb említett két zászlóalj még nagyobb zavarba jutott s az utánuk rohanó magyar csapatoktól az utcai harcban érzékeny veszteséget szenvedtek; különösen sokat vesztett a 12. vadász zászlóalj, melynek parancsnoka, Brandenstein százados embereitől elfogatván, foglyul esett.

Jablonowsky Götz harcképtelenségéről értesülvén, azonnal átvette a hadosztály felett a parancsnokságot, melynek csapatjait a már előbb említett állásban egyesítette, honnan oly hatalmas tüzet fejtett ki, hogy a Damjanics által üldözésre kiküldött csapatok kibontakozása Vácból lehetetlenné vált; az ugyanezen célra kiküldött lovasság Nagy Sándor alatt szintén csak lassan és tapogatózva nyomult előbbre, Bobics megkerülő oszlopa pedig egyáltalában még életjelt sem adott magáról. Ily körülmények között Damjanics minden további támadásról lemondva, szintén csak ütegeit vonultatta fel, melyek még jó ideig folytatták a harcot az ellenfél tüzérségével.

Jablonowsky látván, hogy most már komoly megtámadástól kell tartania, lassankint megkezdte a visszavonulást Verőcén, ahol újból hátvéd állást foglaltatott, majd innen Nagy-Maros–Szobon át az Ipoly völgyébe, melyet Szalkánál éjjel félegy órakor elérvén, az ottani hidat hátvéde által felgyújtatta. Strasdil ezredes, kinek a visszavonulás alatt a hadosztályt oldalban kellett volna biztosítani, útját eltévesztvén, Kospallag, Mária-Nostra, Tölgy és Ganodon át csatlakozott április 12-én a hadosztályhoz Kéméndnél.

A délelőtt 10 órától délután 3 óráig tartó váci ütközetben mindkét fél dicséretre méltó elszántsággal harcolt; a magyarok részén kivált Földváry Károly, továbbá a 3. és 9. honvéd zászlóaljak tűntek ki. A császáriak részéről különösen Götz tábornok és a két legutoljára visszavonult zászlóalj, melyek önfeláldozó elszántsággal állottak ellen az óriási túlerőnek, csak hogy a hadosztály többi csapatjainak az állásfoglalást megkönnyítsék. A császári hadosztály vesztesége igen jelentékeny volt; halottakban 2 tiszt és 56 főnyi legénység, sebesültekben 10 tiszt és 60 főnyi legénység, eltűntekben 215 fő; a lovak közül 23 agyonlövetett, 9 megsebesült, 10 pedig eltűnt. E szerint az összes veszteség: 343 ember és 42 ló. Magyar részről a veszteség halottakban és sebesültekben állítólag 150 főre rúgott.

Vác bevételének hirére Görgey főhadiszállását még ugyan az napon éjjel Gödöllőről Vácra tette át, ahonnan a kiadott intézkedések szerint április 11-én a III. hadtestnek és 12-én az I-sőnek Léva felé kellett elindulnia. Utóbb említett napon vonultak be Vácra a VII. hadtestnek Pöltenberg és Kossuth hadosztályai is és miután azok már másnap szintén tovább indultak, helyettük Vácot 13-án a Kmety-hadosztály szállotta meg. Április 14-én a III. hadtest Ipolyságra, az I-ső Nagy-Oroszira, a Pöltenberg és Kossuth-hadosztályok pedig Rétságra értek; az ekként előnyomult hadsereg balszárnyának biztosítására a VII. hadtest állományából 4 lovas század 2 ágyúval Horváth alezredes parancsnoksága alatt a Duna mentén a Garam alsó folyásához különíttetett ki. Április 16-án a hadsereg a Garam balpartján összpontosult és pedig állott: a III. hadtest Ó-Barsánál, az I-ső Kis- és Nagy-Szecsén, a VII. hadtest két hadosztálya Nagyodon és Zsemléren, a hadsereg főhadiszállása Lévára tétetett át. Hogy a további előnyomulás alkalmával a hadsereg háta is biztosítva legyen 16-ika folyamán Görgey Ármin őrnagy parancsnoksága alatt egy mozgó hadoszlop a bányavárosokba, és pedig mindenekelőtt Selmecbányára küldetett, mely különböző zászlóaljakból vett 13 1/2 századból, 2 1/2 lovas századból, 1 hatfontos ütegből és 4 röppentyű lövegből, összesen mintegy 2300 főből és 10 ágyúból alakult. Ezen és egyéb elkülönítések, valamint az eddig szenvedett veszteségek folytán a Garamnál összpontosult magyar hadsereg zömének állománya 31 zászlóalj, 24 lovas század és 112 löveggel, mindössze mintegy 26.000 főre és 5000 lóra olvadt le.

Hasonló hírek

Márciusi ifjak életrajza: Szegfi Mór

info

Az 1848–49-es szabadságharc csatái: Segesvári csata

info

Márciusi ifjak életrajza: Hatala Péter

info
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------