forrás: MTI

A menekültválság destabilizálhatja az Európai Uniót, nemcsak az érkező migránsok nagy száma miatt, hanem a demokráciába vetett hit megingása miatt is – hangoztatta a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök. (MTI-fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

Orbán Viktor szerint ma az európai elit csak felületesen, másodlagos jelentőségű ügyekről beszél. Olyan alapvető témákról, mint a szabadság, a kereszténység, a nemzet vagy a büszkeség, nem esik szó.

Az európai nyilvánosság előtt ma elsősorban „liberális blabla zajlik szép, ám másodrangú témákról” – mondta a kormányfő, aki szerint a migránsválság hatása az is, hogy a szabad és az őszinte véleménycsere egyre kevésbé része az európai politikai elit kultúrájának, hiszen minden csúcsvezető politikai táborának elvárása szerint nyilatkozik. Úgy vélte, aki az európai liberális főáramlattól eltérő véleményen van, azt megpróbálják elszigetelni.

A migráció „ösztönző kihívást” jelent Európa számára, hiszen számos nem várt következménye van, és sok megválaszolatlan kérdést rejt az európai identitásról és a kereszténység szerepéről egyaránt – vélekedett a kormányfő.

Az Európai Unióban 28 titkosszolgálat működik, a kormányfők szakértők és tanácsadók ezreivel egyeztetnek, ennek ellenére „azt hisszük, hogy a menekültválság a derült égből csapott le ránk” – mondta Orbán Viktor, aki nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy senki nem tudta előre, mi vár Európára.

Kijelentette: hónapokon át elsősorban humanitárius, aztán technikai kérdésként kezelték a menekültáradat problémáját, vagyis azzal foglalkoztak, hogy hol helyezzék el az embereket, vagy hogyan osszák szét őket Európában.

Lehetséges európai szuperállamról szóló, baloldali írók tollából származó cikkekből és esszékből kiderül, hogy a szerzők egyre kisebb szerepet szánnak a nemzetállamoknak – mondta Orbán Viktor, aki szerint ugyan túl felszínes lenne kijelenteni, hogy a migrációnak ez lenne a mozgatórugója, azonban biztosan összefügg a migráció kérdésével. A kormányfő szerint minden körülmény és rendelkezésre álló tapasztalat azt mutatja, hogy a menekültek letelepedésük után túlnyomó többségben a baloldalra fognak szavazni.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az unió cselekvőképességéről alkotott negatív kép már a menekültkrízist megelőzően, a görög pénzügyi válság idején jelen volt.  Amikor létfontosságú témákról van szó, mint az identitás vagy a terrorfenyegetettség elleni védelem, meg kell vitatni a polgárokkal ezeket a kérdéseket – húzta alá a kormányfő, aki szerint ma az embereket nem akarják bevonni a párbeszédbe.

Orbán Viktor szerint az európai politikusok már abban sem értenek egyet, hogy miképpen nevezzék a jelenséget, hiszen míg Németország menekültválságról, addig Magyarország migránsválságról beszél, utalva ezzel arra, hogy sokan jönnek gazdasági okok miatt Európába; ugyanakkor biztonsági kérdéseket is felvet az, ha ismeretleneket engednek be az országba.

Továbbá míg egyesek néhány ezer, legfeljebb egymillió menekültről beszélnek, addig a magyar kormányfő szerint legalább egymillió emberből kell kiindulni, akik családegyesítést követően már akár ötmillióan is lehetnek. Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy ha hiányzik a józan európai politika, akkor a jövőben Afrikából is fognak érkezni migránsok.

Kijelentette: a probléma a továbbiakban csak nagyobb lesz annál, mint ahogyan azt sok nyugat-európai politikus gondolja.
Kitért arra is, hogy nem ért egyet néhány vezetővel, akik szerint azért kell elfogadni a történteket, mert nem állnak rendelkezésre rendkívüli eszközök a kivételes kihívások megoldásához.

Szerinte az embercsempészet egy formájáról van szó, ha az a kérdés, hogy a bevándorlókat hogyan lehetne biztonságos és humánus módon az unióba szállítani. A kormányfő kijelentette: a jelenlegi válságban Magyarország volt az egyetlen, amely teljesítette a schengeni egyezmény által megszabott kötelezettségeit, azonban ezért támadások és bírálatok érték.

Orbán Viktor szerint a keresztényi felelősségtudat nem abból áll, hogy a menekülteknek egy új európai életet kell kínálni, hanem amennyiben a saját országukban rendeződik a helyzet, lehetővé kell tenni visszatérésüket a régi életükhöz.

A kormányfő meglátása szerint a migrációs válság pozitív hatása, hogy szabadabban esik szó Európa identitásáról, a biztonság kérdését komolyabban veszik, valamint újra súlya lett a  n e m z e t i  megoldások lehetőségének.

A miniszterelnök azt is kifejtette: Angela Merkel a legjelentősebb jobboldali politikus, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szociáldemokratákkal alakított közös kormányt, nélkülük nem lenne többsége, ezért komoly hatalmi játékról is szó van.

Amennyiben meg akarjuk érteni, hogy a kancellár mit tesz, úgy a nagykoalíciót egészében kell figyelembe venni – mondta Orbán Viktor.

Schäuble: Lavinához hasonlít a menekülthullám

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a menekülthullám olyan, mint egy lavina, és meglehet, hogy még csak most indult el.

A konzervatív CDU politikusa német hírportálok csütörtöki beszámolói szerint előző este egy berlini tanácskozáson elmondott beszédében kiemelte, hogy lavinát akár egy „kissé óvatlan síző” is elindíthat azzal, hogy „a lejtő tetején megmozgat egy kis havat”.
Nem tudni, hogy a lavina már lezúdult a völgybe vagy a lejtő felső részén van. Amennyiben még csak most indul meg lefelé, „a kihívás elég nagy”, és Németország egyedül nem tud megbirkózni vele, még az uniós belső határt képező határainak az ellenőrzésével sem.

A migrációs nyomás problémáját az európai országok csak közösen tudják megoldani, és ha ez nem sikerül, akkor „nagyon rossz lesz mindannyiunknak” – mondta a miniszter.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. (EPA/Laurent Dubrule)

Hangsúlyozta: Németországnak földrajzi fekvéséből és történelméből adódóan kötelessége dolgozni azért, hogy „mindenáron sikerüljön az európai egyesülés”.

Korábban már többször kifejtett gondolatát megismételve kifejtette, hogy a menekülthullám a globalizáció megnyilvánulási formája, a menedékkérők tömeges beáramlása Németországba „társadalmunk randevúja a globalizációval”.

Wolfgang Schäuble a Centrum für Europäische Politik (cep) agytröszt alapításának tizedik évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson fejtette ki véleményét. A cep honlapján megjelent beszámoló szerint szólt arról a meggyőződéséről is, hogy hosszabb távon egyre inkább előrehalad az a folyamat, amelyben a nemzetállamok elveszítik szabályozási monopóliumukat. Az internet és a pénzügyi piacok szabályozásával kapcsolatban kiemelte, hogy „a nemzetállam nem tudja megoldani ezeket a nagy feladatokat”.