forrás: hirado.hu/M1/MTI

A schengeni övezet fenntartására szólított fel, informális csúcsot hívott össze Tusk 

(21.22) Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a külső határok megfelelő védelme által változtatások nélkül fenntartsa a schengeni öveztet – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedden, s egyúttal a jövő hét közepére informális menekültügyi csúcstalálkozóra hívta össze az uniós államok vezetőit.

Milanovic: nem lesz fegyveres konfliktus a Balkánon

(20.01) Nem lesz fegyveres konfliktus a Nyugat-Balkánon akkor sem, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot – reagált Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kedden Angela Merkel német kancellár előző esti kijelentésére. Miro Cerar szlovén kormányfő ugyanakkor lehetségesnek tartotta, hogy a migrációs válság újra kiélezi a volt jugoszláv tagköztársaságok közti konfliktusokat.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnököt (b) fogadja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az európai menekültválságról rendezett rendkívüli csúcstalálkozón a bizottság brüsszeli székházában 2015. október 25-én. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Folyamatos a migránsok szállítása Horvátországban 

(19.55) A szerbiai Sidről közvetlenül a horvátországi Bródba (Slavonski Brod), majd néhány órán belül már a szlovéniai Dobovára szállítják a migránsokat a horvát hatóságok – tájékoztatott a horvát sajtó kedden. A migránsok közvetlen szállítását illetően szerb kollégájával néhány hete állapodott meg a horvát belügyminiszter, ugyanúgy, mint Szlovéniával, ahová már közel egy hete vonattal szállítják a migránsokat Horvátországból.

Szögesdróttal erősítették meg az ausztriai A9-es autópálya déli határ menti szakaszát

(19.34) Szögesdróttal erősítették meg kedden azt a kordont, amely az ausztriai A9-es autópálya déli határ menti szakaszán állítottak még korábban, mivel az utóbb időben többen próbáltak meg az autópályán keresztül útnak indulni.

Az autópálya és a vasúti sínek mellett, valamint a menekülteket befogadó szálláshely előtt felállított akadályt még október 25-én húzták. Ennek az osztrák hatóságok szerint a múlt héten bejelentett és jelenleg tervezés alatt álló „műszaki jellegű építkezéshez” nincsen köze. A stájerországi rendőrségi szóvivő szerint ha nem húzták volna fel a kordont, akkor folyamatos rendőri jelenléttel tudták volna csak biztosítani az autópályát.

Nyolc afgán állampolgárt fogtak el a román-magyar határon

(19.00) A határsértőket román határrendőrök fogták el a romániai Arad megyei Kürtös (Curtici) határátkelőnél – jelentette kedden a román Mediafax hírügynökség.

A négy felnőtt és négy gyermek iratok nélkül utazott egy nemzetközi vonaton, amikor a határrendőrök megtalálták őket. Azt mondták, hogy egy schengeni övezethez tartozó országba akartak bejutni. A migránsok közül a legfiatalabb 2 éves, a legidősebb 32 éves. Egy Bukarestből Budapest felé tartó vonaton utaztak.

Újra 5-6 ezer migráns a szlovén-osztrák határon

(18.23) Migránsok ezrei torlódtak fel kedden estére a szlovén-osztrák határon az ausztriai Spielfeldnél, a továbbhaladásukat pedig lassítja, hogy az osztrák hatóságok beszüntették a taxis szállítást – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Migránsok sátrat állítanak az osztrák-szlovén határnál lévő befogadóállomáson a szlovéniai Sentiljben 2015. október 31-én. MTI Fotó: Varga György

A reggeli mintegy 2800-hoz képest újabb ezrek érkeztek kedden napközben a határ szlovén oldalán fekvő Sentiljbe, 18 busszal és két vonattal.
A szlovén hatóságok szinte azonnal átkísérik az embereket a határ osztrák oldalára, Spielfeldbe, ezért keddre az osztrákok gyakorlatilag két részre osztották az ottani tábort. Ez azt jelenti, hogy a senki földjéről csak azt követően engednek át migránsokat közvetlenül a határállomás előterébe, hogy onnan elszállítanak egy busznyi embert.

Merkel: véget kell vetni az illegális bevándorlásnak 

Törökországgal együttműködve véget kell vetni az illegális bevándorlásnak a görög-török uniós külső határon, és „legalizálni kell a migrációt” – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben. A konzervatív CDU elnöke a bajor testvérpárt (CSU) vezetőjével, Horst Seehoferrel a pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a menekültek bevándorlásának legalizálására azért van szükség, hogy az Európai Unió és Törökország meg tudja osztani egymás között a Törökországba érkezett kétmillió menekült ellátásának terhét. Az elképzelés szerepel a Merkel és Seehofer vezetésével vasárnap kidolgozott közös kezdeményezéseket bemutató állásfoglalásban is, amely szerint mielőbb össze kell hívni egy EU-Törökország csúcstalálkozót, amelyen dönteni kell egy „legális menekültkontingens” áttelepítéséről Törökországból az EU-ba.

Osztrák belügyér: ez nem menedékkeresés, hanem válogatás

Jelenleg nem menedékkeresés zajlik, hanem a gazdaságilag legvonzóbb ország kiválasztása, ezért van szükség a hétfőn bejelentett, meghatározott időre szóló menekültstátusra – jelentette ki az osztrák belügyminiszter az osztrák közszolgálati rádióban.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter (elöl j) az osztrák-szlovén határon, az ausztriai spielfeldi átkelőnél 2015. október 22-én. Ezen a napon illegális bevándorlók kitörtek a tranzittáborból és a két határállomás között, az úgynevezett senki földjén tartózkodnak. MTI Fotó: Tréba Ákos

ugyanakkor leszögezte: aki nincs biztonságban és menedéket keres, az továbbra is védelmet találhat Ausztriában. A tervek szerint a meghatározott időre szóló menekültstátust az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ha ezek után már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a kérelmezőket az országból, ha igen, további két évig meghosszabbíthatják a menekültstátus érvényességét. Ha ezek után sem javul a menekült anyaországában a helyzet, a státust határozatlan időre biztosítanák.

Szlovák rendőri egység védi Schengent

A 300 fős alakulat jövő évtől áll fel, a tervek szerint elsősorban a migránsválsággal összefüggő külföldi missziókban vesz részt, és kiképzését is e feladatok ellátására összpontosítják – döntött kedden a pozsonyi parlament. A migránsválság miatt megszaporodott határvédelmi feladatok ellátását segítendő Szlovákia korábban 50 rendőrt küldött Magyarországra, az egység a magyar-szerb határon teljesít szolgálatot, a V4-ek megállapodása alapján, a tervek szerint egy hónapon át.

Megkezdte működését a bródi téliesített tranzitközpont Horvátországban

Megkezdte működését a bródi (Slavonski Brod) téliesített tranzitközpont, ahova már a reggeli órákba ezer migráns érkezett. Ők még korábban lépték át a szerb-horvát határt Bapska körzetében – mondta Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak.

Kijelentette: ezzel egyidejűleg lezárják a Berkasovo-Bapska áteresztési pontot, és megszüntetik a regisztrációt is a kelet-szlavóniai opatováci sátortáborban, amelyen eddig 300 ezer illegális bevándorló haladt át.

Hozzátette: délután a szerbiai Sidről is várnak két vonatot, amely megállás nélkül, közvetlenül Bródba szállítja majd a migránsokat. Opatovácon jelenleg kétezren tartózkodnak, a nap folyamán pedig őket is átszállítják a tranzitállomásra.

A miniszter arról is beszámolt, hogy a migránsok gyors ellátást kapnak, majd a regisztráció után rövid időn belül Szlovéniába viszik őket.

„Feltorlódás esetén a téliesített tranzitközpont ötezer főt tud ellátni” – hangsúlyozta.

A bródi befogadóállomás két szárnyból áll, és öt-öt ezer főt képes befogadni. Míg az egyik szárnyban elszállásolják az embereket és ellátást kapnak, addig a másik szárnyat kitakarítják, és előkészítik a következő ötezer fő fogadására. A tábor területén büfé, pénzváltó és egy tízágyas kórházi sátor is működik. Az ágyakkal felszerelt fűtött sátrak mellett, hideg és meleg vízzel felszerelt zuhanyzók is találhatók. A menekülttábort két hét alatt építette fel a horvát hadsereg.

Vonattal szállítják a migránsokat Szerbiából Horvátországba 

Vonattal szállítják a migránsokat a szerbiai Sidről a horvátországi Bródba (Slavonski Brod) egy néhány hete megkötött szerb-horvát belügyminiszteri megállapodás keretében.

Az első vonat reggel hét óra körül indult el mintegy ezer migránssal – jelentette be Aleksandar Vulin szociálisügyi miniszter.

Hozzátette: az igényektől függően naponta 4-5 járatot indítanak majd a jövőben. Kiemelte, hogy minden migránst regisztrálnak Szerbiában, és a horvát fél sem talált semmilyen kivetnivalót a dokumentumokban.

Szerbiába naponta 4-6 ezer migráns érkezik Macedónia felől, ők Horvátországon keresztül igyekeznek az Európai Unióba jutni.

Szlovéniában több ezer migráns vár az ausztriai átlépésre 

Szlovéniában hétfő éjszaka több ezer migráns várt a setilji határátkelőnél, a senki földjén, hogy átléphessen Ausztriába, majd a hideg idő miatt kénytelenek voltak visszahúzódni a szlovén tábor fűtött sátraiba – közölte a horvát közszolgálati televízió helyszínen tartózkodó tudósítója.

Késő este még több ezer migráns torlódott fel a kordonok mentén a Sentilj-Spielfeld határátkelő között. A tudósítások szerint volt, aki már 13 órája várt a sorban az átlépésre, víz és élelem nélkül. A migránsok meg is próbálták áttörni a kordont, hogy bejussanak Ausztriába. Az egész terület füstfelhőbe burkolózott, az emberek, hogy felmelegedjenek, több száz tüzet raktak, és mindent a lángokra dobtak, ami a kezük ügyébe került. Az osztrák hatóságok azonban csak szakaszosan, kisebb csoportokban fogadták a migránsokat, így azok kénytelenek voltak a hideg elől visszahúzódni a sentilji tábor fűtött sátraiba, ezért néhány órára teljesen kiürült a terület. Reggel újra elkezdtek gyülekezni a két határátkelő között.

A legfrissebb ljubljanai adatok szerint Szlovéniában október közepe óta 134 984 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Hétfőn 8 568, keddre virradóra újabb 2 178 migráns lépte át a horvát-szlovén határt.

Illusztráció. (MTI/AP/Darko Bandic)

Párizs és London fokozza az embercsempészek elleni közös rendőrségi fellépést 

A rendőrségi együttműködés megerősítéséről írt alá megállapodást a francia és a brit belügyminiszter, az egyezség célja az embercsempész-hálózatok felszámolása.

„Ez a megállapodás erősíti a rendészeti és a hírszerző hatóságaink közötti együttműködést, valamint arra is hivatott, hogy idővel növelje az országaink közötti igazságügyi együttműködést az illegális bevándorlás és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem terén” – hangsúlyozta Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter, miután brit kollégájával, Theresa Mayjel találkozott.

Hozzátette, hogy fel kell számolni a La Manche-csatorna két oldalán működő szervezett bűnbandákat, amelyek közül – mint emlékeztetett – 26-ot göngyölítettek fel év eleje óta, míg tavaly egész évben 14-et. Cazeneuve elmondta, hogy a megállapodás keretében megemelik a Calais-ban szolgálatot teljesítő brit rendőrök számát, ám ezzel kapcsolatban pontos adatokat nem közölt.

A francia politikus beszámolt arról, hogy a brit hatóságok tájékoztatása szerint október 25-e óta egyetlen migráns sem jutott át Nagy-Britanniába Calais-ból.

A rendőri megerősítés miatt az észak-franciaországi kikötőváros egykori szeméttelepén 2015 elején spontán módon kialakult, de a hatóságok által megtűrt tábor lakóinak száma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett, és körülményeik embertelenné váltak. Tavasszal még csak néhány százan voltak, majd az elsősorban afrikai, afganisztáni, iraki és szíriai migránsok száma nyár végére 3 ezerre nőtt, jelenleg pedig már több mint 6 ezren vannak. A kormány ezért múlt héten mintegy háromszáz embert más városokban lévő  befogadóközpontokba szállított, és a belügyi tárca újabb áthelyezéseket tervez.

Merkel szerint háborús veszélyt idézne elő a német határok lezárása

Angela Merkel német kancellár szerint katonai konfliktus alakulhat ki a Nyugat-Balkánon, ha Németország határa lezárásával próbálja megállítani a menekülthullámot.

A kancellár pártja, a konzervatív CDU darmstadti fórumán hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon már megint vannak helyenként  feszültségek, amilyenek miatt október végén kezdeményezte a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő államok vezetőinek összehívását, mert el akarta kerülni, hogy a volt Jugoszlávia területén „ismét katonai összetűzések”‘ történjenek.

Angela Merkel német kancellár. EPA/GREGOR FISCHER

Elmondta: nem akarja az ördögöt a falra festeni, de gyorsabban megtörténhet, mint bárki gondolná, hogy a régióban a viták tettlegességé fajulnak, és beindítanak folyamatokat, amelyeket senki nem kíván.

A magyar határ lezárása kerítéssel csupán azt eredményezte, hogy a menekültek Horvátországon, Szlovénián vagy Románián keresztül mentek tovább, Németországnak pedig nagy uniós tagállamként egy ettől eltérő, szolidáris megoldásért kell fellépnie. Ez a megoldás azonban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósítható meg, de „egész biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog” – idézték a kancellárt német hírportálok.

Tuzson: erős nemzetállamok jelentenek erős Európát

A magyar kormány a nemzetállamok megtartása mellett foglal állást, mert az jelent egy erős Európát – hangsúlyozta Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Mint kifejtette: Európában jelenleg két nézet van. Az egyik szerint az erős nemzetállamok erős szövetsége jelent egy erős Európát. A másik álláspont az európai embert tekinti példaképnek, amelyben feloldódik a „német, az osztrák, a magyar, a francia, és egy európai ember jön létre”. Ez az európai baloldal koncepciója, ezt a magyar kormány nem támogatja – emelte ki.

Tuzson Bence azt mondta: „Magyarország egy vihar előtti csendben van”. Jelenleg a migrációs útvonalak elkerülik Magyarországot, de nem tudni, mi lesz akkor, ha a szlovén határon is megtörténik a lezárás, ezért fenn kell tartani a védelmi rendszert a déli határszakaszon. Az európai szolidaritás abban áll, hogy közösen védjük meg Európa határait – emelte ki az államtitkár, aki szerint erre jó példát adnak a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország). Ezzel együtt kiemelte: a schengeni rendszer egyik legnagyobb vívmánya a határok szabad átjárhatósága. Ennek előnyét viszont Tuzson Bence szerint csak egységes fellépéssel lehet megőrizni.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az európai uniós javaslat szerint „betelepítésről beszélünk”. Az Európai Unió ránk akar erőltetni egy olyan kvótarendszert, amelyben Magyarországnak évente nagyjából 13-15 ezer embert kellene befogadnia, s ebben még nincs benne a családegyesítés – emelte ki Tuzson Bence, aki szerint ennek nyomán civilizációs, kulturális szempontból is megváltozna az ország. Ez a szociális és az oktatási rendszerre nézve és biztonságpolitikai szempontból is számos kihívást jelentene Magyarország számára – fejtette ki.

M1: a közelgő tél ellenére sem enyhül a migrációs nyomás 

A Migrációkutató Intézet szakértője szerint az időjárás nem tényező az illegális bevándorlók tömegei számára, így a közelgő tél ellenére sem enyhül a migrációs nyomás.

Speidl Bianka az M1 reggeli műsorfolyamában azt mondta: a lehűlés sem befolyásolja azokat, akik háborús övezetből jönnek. Folyamatosan próbálkozni fognak, hogy nyomást gyakoroljanak a határoknál. Jelenleg nincs olyan erő, amely visszatarthatja az embereket – jegyezte meg.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az érkező migránsok azért jelenthetnek problémát Európa számára, mert többen – nemcsak a vallásuk, hanem a szociális helyzetük miatt – eleve marginalizált helyzetbe kerülnek.

Az első generációs bevándorlókban jobban megvan az alkalmazkodási készség, a harmadik generációs érkezők már inkább a hiányokat veszik észre – mondta a szakértő.

Hétfőn több mint harminc embert fogtak el a rendőrök

Hétfőn 31 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt a rendőrök – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

További három emberrel szemben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.