Dr. Ben Johnson, ás más orvosok szerint a mammográfia nemhogy segít a rák megelőzésében, de egyenesen rákot okoz. Az elmúlt évtizedekben egyre többen halnak meg mellrákban, és ennek nemcsak az egyre egészségtelenebb életmód, de a mammográfia is oka lehet egyes kutatók szerint.

A “Az egészséges mell tudományának titka” című könyvében Dr. Johnson azt állította, hogy a mammográfia rákot okozhat a nőknél, és nem is tudnak róla.

Egyetlen mammográfiai vizsgálat az orvos szerint a rák kockázatát megemeli 4% -kal. A mammográfia erős fizikai behatás is, ami, ha már rák van jelen a mellekben, csak felgyorsítja annak terjedését.

Ennek az az oka Dr. Ben Johnson szerint, hogy a mammográfiában használt röntgensugárzás rákot okozó sugárzás.

Egy gyógyszerpolitikai egyetemi kutató riportját hallgattam ma. Nem tudtam, hogy ilyen szakirány is van az egyetemeken.  Az én időmben legalábbis még nem volt, az biztos. Fejlődik a világ. Alan Cassels a bátor tudós neve, aki a British Columbia-i Victoria Egyetemen dolgozik, és már több könyvet írt  a gyógyszeriparról. Legutóbbi műve a Seeking Sickness:  Medical Screening and the Misguided Hunt for Disease.  (Betegségkeresés: Orvosi Szűrővizsgálatok és a Félrevezető Betegségvadászat).

Megfigyelése, hogy a szűrővizsgálatok több kárt okoznak, mint hasznot… Pontosítok, több kárt okoznak a még nem beteg, vizsgált kliensnek, mint hasznot. Továbbá sok hasznot hajtanak mindazoknak, akik a szűrővizsgálatok eredményeként  foglalkoznak aztán az akkor már beteggé kikáltott, kivizsgálások  sora alá kerülő egyénnel. „Orvosi kutatások szerint az általános szűrővizsgálatok nem csökkentették sem a megbetegedési sem a halálozási arányt. Sem összességében, sem pedig külön tekintve a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy a rák területét annak ellenére, hogy a friss diagnózisok száma emelkedett. Olyan fontos, káros következményeket pedig, mint a szűrővizsgálatokat gyakran követő további diagnosztikai vizsgálatok, vagy a rövid távú pszichés trauma, figyelmen kívül hagy az orvosi irodalom. A kutatás nagy számú résztvevőjének körében,  a halálozásokat is beleértve,  a hosszas rákövető viszgálatok ellenére sem csökkent a szív-és érrendszeri betegségekből vagy rákból adódó halálozási arány, ezért kétséges, hogy az általános egészségügyi tesztek hasznosak lennének.” (Idézet a Cochrane Library ezirányú kutatási összefoglalójából.)

Mivel én nem szoktam szűrővizsgálatokra járni, fontos volt, hogy részletes magyarázatot kapjak, pontosan miről is van itt szó. Például vegyük a mellrákszűrést. Mint Cassels mondja „Ez egy hatalmas ipar”. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy miért baj az, hogy ez egy nagy iparág, ha életeket ment? Rendben. Üljünk le, és nézzük meg hány nőt kell megszűrni, hogy egy betegre találjunk, és akkor megdöbbenünk. A legmegbízhatóbb kutatások szerint (10 éven át az U.S.A-ban, Kanadában és Európában gyűjtött adatokról van szó) 2100 nőnek kell 11 éven át mammográfiára járnia ahhoz, hogy 1 halálozást elkerülhessünk.  Tehát a fenti kérdésre válaszolva miszerint életmentő-e a mammográfia? Azt válaszolhatjuk, hogy igen, 1 nőnek az életét menti meg, ha 2100 nő 11 éven át évente szűri magát.

Csakhogy ezzel egyidejűleg  a 2100 nőből olyan 6-700 téves pozitív diagnózist kap. Valami furcsát, szokatlant találnak rajtuk, ami biopszist igényel, nyílt műtétet, melleltávolítást, stb. Nem is beszélve a rák lehetőségének ijesztő pszichés hatásáról. A probléma tehát az, hogy a szűrés legalább 6-700 nőnél nagy számú, felelsleges tevékenységet generál és csupán 1 életet ment meg 2100-ból.”

Dr Christine Horner, aki eddigi életét a mellrák gyógyításának és megelőzésének szentelte,  ennél érzékenyebben fogalmaz. Ő ugyanezt a ma már széles körökben ismert statiszitkai eredményt  úgy summázza, hogy az „anyagi és érzelmi ára a mammográfia téves pozitív diagnózisainak felbecsülhetetlen”.  Mikor a doktornő az American Cancer Society szóvivője és mellrekonstrukciókat végző sebész orvos volt, szabályosan azt kellett mondania, hogy nem lehet tudni, mi okozza a rákot. És az egyetlen, ami megelőzésként segíthet, az az évi mammogram, és a mellvizsgálatok… De „korai stádiumban” elcsípni a rákot nem igazán nevezhető megelőzésnek, igaz??? Bárki, akit mellrákkal diagnosztizáltak, vagy akinek a közeli hozzátartozóját diagnosztizálták evvel az ijesztő betegséggel tudja, hogy maga a diagnózis, bármikor történjék is, hihetetlen trauma. Hiszen ki akar „gyógyulás gyanánt” kés alá feküdni, égetve és mérgezve lenni??? És sajnos senki sem garantálja, hogy a kezelések után tényleg eltűnik a rák.

Dr Christine Horner édesanyja minden évben járt mammográfiára, és saját mellét is rendszeresen ellenőrizte. Mellrákját a nyugati orvoslás mércéje szerint korai stádiumban fedezték fel, 1cm-es átmérőjű volt csupán és áttétel nélkül. Statisztikák szerint nem kellett volna meghalnia. 5 évvel később mégis meghalt.

A doktornő egyik tanácsa a rákszűrést illetően, hogy mammográfia helyett inkább termográfiát használjunk. E zutóbbi a mellrákot minden egyéb tesztnél korábban mutatja ki, mert hőt érzékel. Így már a rákos sejtek kiépüléséhez szükséges érhálózatot jelezni tudja, ami természetszerűleg melegebb a környező szöveteknél. Megnyugtató, hogy a rákos sejtek kialakulásához vezető első lépcső, az érhálózatuk kiépülése,  sokszor 5-10 évvel előzi meg magát a kóros sejtburjánzást.