A hétvégén újra fekete felsőt húztak az ország több kórházában az ápolók, és a velük szolidaritást vállaló egészségügyisek, a szabadnaposok pedig a Normafától a köztársasági elnök rezidenciájáig vonultak tiltakozó sétájukon.

Akciójuk célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az egészségügyi rendszerben tapasztalt egyre rosszabb, a betegellátás biztonságát is veszélyeztető körülményekre, valamint az abban dolgozók méltatlan helyzetére.
Kell a másodállás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint tavaly 141 492 forint volt a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi nettó átlagkeresete – ebben azonban ott vannak az orvosoknak járó magasabb összegek is. Az ápolók, akik mintegy 54 ezren vannak, ennél kevesebbet visznek haza: az egyetemet, főiskolát végzettek körülbelül bruttó 160, a középfokú végzettséggel rendelkezők 120, az ápolási asszisztensek pedig 118 ezer forintot kapnak. Sokallják, hogy a főállásuk mellett a pihenőnapjaikon másodállást is kell vállalniuk, mert ebből az összegből képtelenek kigazdálkodni a megélhetést.
Elöregedő szakma
De nem csupán az alacsony bérek miatt zúgolódnak az ápolók, hanem az óriási munkateher miatt is: munkaóráik becsült száma – túlórákkal együtt – meghaladja a kétszázat. – Ennek oka elsősorban az, hogy jelenleg az egészségügyi rendszerben harmadával kevesebb a szakdolgozó, mint amennyire szükség lenne – mondta a Metropolnak a 2011-ben egészségügyisek által alapított Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Kiss László.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az OECD statisztikái alapján 26 ezerrel vannak kevesebben a szakdolgozók az ideálisnál, míg a KSH 4-5 ezer be nem töltött állást tart nyilván ezen a területen. Balogh arra is felhívta a figyelmet, hogy az e területen foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken: kiöregszenek, elhagyják a pályát, vagy külföldön keresnek boldogulást.

Az elvándorlásról szóló statisztikák mindkét szervezet szerint alulbecsültek, mivel azokban csak azok a szakemberek szerepelnek, akik Magyarországon kívül is az egészségügyben helyezkednek el. Vagyis az évi 500-600-nál több szakdolgozó távozik külföldre.
Kicsi az utánpótlás

„Abban konszenzus van mindenki részéről, hogy az egészségügyben jóval több bért kell adni orvosoknak és ápolóknak egyaránt.” Rétvári Bence parlamenti államtitkár
– A kis fizetés nem vonzó a fiatalok számára, így kevesen választják ezt a hivatást, és közülük is sokan eleve külföldre tanulnak.

Ráadásul a képzésekben részt vevők egy része már az egészségügyben dolgozik, azért tanul, hogy magasabb képesítést szerezzen, de ettől a szakdolgozói létszám nem emelkedik – mondta a FESZ elnöke.

A kamara vezetője statisztikákkal is szolgált. – 2007-ben szétverték a szakképzési rendszert, aminek nyomán 2009-ben mélypontra jutott a szakképesítést szerzők száma: mindössze 6700-an végeztek. A 2010-ben megindított építkezések hatására tavaly már 14 ezren voltak – magyarázta Balogh Zoltán. Ám kihívás a végzetteket a pályán, illetve Magyarországon tartani. Ahhoz életpályamodellre, hosszú távon is kiszámítható jövedelmi viszonyokra lenne szükség. – Ezért kell összefogniuk az érintett szervezeteknek, és cselekvésre ösztönözniük a kormányt – mondta.

A kabinet is igyekszik kezelni a helyzetet: megyénként és a fővárosra lebontva meghirdette, mely szakképzéseket fogja a 2015–2016-os tanévben támogatni – a lista élén állnak az ápolók és az esztergályosok. A korlátlanul támogatott – költségvetési hozzájárulásra korlátlanul jogosult – körbe csupán az általános ápoló, a csecsemő- és gyermekápoló, a mentőápoló és a gépi forgácsoló tartozik.
Tiltakozás az Ápolók Napján
Demonstrációt hívott össze május 12-re, az ápolók nemzetközi napjára a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).
A budapesti Hősök terére hívja az egészségügyi szervezet a dolgozókat, hogy felhívja a figyelmet a rendszer tarthatatlan állapotára.
12 pontos kiáltványát a MESZK a márciusi nagygyűlésén tette közzé, amelyben
a kormányzathoz és a társadalomhoz címzett követeléseit gyűjtötte össze.
A mozgalom
Fekete felsőt először Sándor Mária, a Péterfy Sándor utcai kórház ápolónője viselt a munkában, hogy így tiltakozzon, amiért a nővérek túlóráit hónapok óta nem fizette ki az intézmény.
Tiltakozásának módját munkáltatója nem fogadta el, ezért az ápolónő felmondott. Később visszavonta felmondását.
Neki és kollégáinak kifizették az elmaradt túlórapénzeket.
Arról, hogy a kifizetetlen túlórák kérdése rendszerszintű probléma-e, ellentmondó nyilatkozatok születtek. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár legutóbb azt közölte, hogy az Állami Egészségügyi Ellátóközpont szerint a fenntartásába tartozó intézményekben nincs ilyen probléma.

Forrás: metropol;