forrás: MTI

Szijjártó: a migráció nem válasz az európai munkaerőpiaci és demográfiai kihívásokra 

(19:18) A tárcavezető az ICON Gazdaságpolitikai Fórumon a migráció gazdaságpolitikai hatásairól tartott beszélgetésen kiemelte: azt kijelenteni, hogy a munkaerőpiaci kihívásokra a migráció a válasz, felelőtlenség politikai és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt, mert van annyi tartalék az európai munkaerőpiacon, hogy Európa képes legyen a munkaerőpiaci kihívások belső kezelésére. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a demográfiai kihívásokra a válasz a családpolitikában keresendő.

Iohannis: Románia nem tranzitországa és nem is célállomása a menekülteknek 

(19:00) Klaus Iohannis román államelnök az Európai Bizottság elnöke által kezdeményezett csúcson azt javasolta, hogy Görögország nagyobb támogatást kapjon, legyen jobb az együttműködés az Európai Unió és Törökország között, és a migrációs útvonalon lévő nyugat-balkáni államok közötti együttműködés is legyen hatékonyabb.

A politikus kiemelte, hogy a csúcstalálkozón felszólalásában a határőrizeti ügynökségek munkáját méltatta, különösen az Európai Unió határrendészeti ügynökségét, a Frontexét. Románia Németország után a második legnagyobb hozzájáruló tagállam a Frontex tevékenységéhez – tette hozzá Klaus Iohannis, és jelezte, Bukarest hajlandó növelni az ügynökségnek nyújtott támogatást. Úgy vélte, Románia ezzel részt vesz az uniós tagállamoknak a migránsválság kezelésére irányuló közös erőfeszítésében.

Európa határai ott lesznek, ahol a menekültek megállnak

(16:36) Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Szilágyi Zsolt nagyváradi sajtótájékoztatóján szorgalmazta, hogy magyarországi mintára Románia is zárja le Szerbiával közös zöldhatárát. „Világosan kell látnunk: Európa határai ott lesznek, ahol a menekültek megállnak. Csak remélni tudjuk, hogy e válságos helyzetben Románia képes lesz bebizonyítani Schengen-érettségét” – idézte Szilágyi Zsoltot a közlemény. A politikus úgy vélte, ha Románia nem lép, előbb-utóbb bevándorlók ezreire számíthat. Szerinte a kerítésépítés elrettentő hatással járna – idézte az Agerpres hírügynökség.

10 migráns előzetes letartóztatásban

(16:20) Egy hónapra elrendelte a Szegedi Járásbíróság hétfőn annak a tíz migránsnak az előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint a kezdeményezője volt a nagyfai idegenrendészeti őrzött szálláson pénteken történt fogolyzendülésnek – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t. Szanka Ferenc elmondta, a bíróság a szökés, elrejtőzés, illetve egyes gyanúsítottak esetében a bűnismétlés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt látta indokoltnak a kényszerintézkedés elrendelését.

Fogolyzendülés kezdeményezésének bűntette miatt hét iraki, két szír és egy szerb állampolgár ellen indult büntetőeljárás. A gyanúsítottak között vannak olyan migránsok, akik tiltott határátlépés szabálysértés miatt kerültek idegenrendészeti őrizetbe, másokat a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt már jogerősen elítélt a bíróság, ők a kitoloncolásra vártak.
A szerb állampolgárt embercsempészet miatt nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság – tudatta a csoportvezető ügyész.

Megnyílhat újra az albán-olasz útvonal a szakértők szerint

(15:25) Amennyiben a balkáni országok lezárják határaikat, úgy Olaszország egy Albánián keresztül érkező újabb menekültáradatra készülhet – vélik a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szakértői. A menekültek a magyar zöldhatár lezárása mellett egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek Horvátországban és Szerbiában is, ezért az IOM arra számít, hogy újabb útvonalakat fognak keresni Észak-Európába. Albánia a kivándorlási válság újabb frontjává válhat, hiszen az Olaszország és Albánia közötti 80 kilométeres adriai-tengeri útvonal nem számít újdonságnak, már 20 évvel ezelőtt is használta több ezer albán migráns, hogy eljusson Dél-Olaszországba – mondta Leonard Doyle, az IOM szóvivője az APA hírügynökségnek.
Könnyen lehet, hogy a menekültáradat a télen újra erre az útvonalra terelődik – hangsúlyozta.

Ötezren lépték át a határt Ausztria déli részén

(15:11) Az Ausztria déli határán lévő spielfeldi átkelőtől az embereket busszal vitték tovább más tartományok befogadóhelyeire a nap folyamán. A forgalom a rendőrség közlése szerint vasárnap nyugodtan zajlott, a migránsokat szállító buszok éjszaka is közlekedtek. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) különjáratai a grazi főpályaudvarról indultak. Spielfeldnél 49 busz és 2800 embert várta hétfőn délelőtt, hogy továbbutazhasson. A Spielfeldtől mintegy tíz kilométerre lévő Leibnitzben hatszáz embert helyeztek el átmenetileg.

Eközben az osztrák-német határon több ezren várakoztak, hogy továbbutazhassanak.  Karintiában ismét megteltek a befogadóhelyek, vasárnap este 1200 menekültet fogadtak. A migránsok elszállítása hétfőn korán megkezdődött. Salzburgban vasárnap délután kétezren, hétfőn 1600-an várták, hogy átmehessenek a határon, azonban a német hatóságok óránként csak 40 embert engednek át.

A horvát belügyminiszter elítélte a szlovén kerítésépítés lehetőségét

(14:00) Ranko Ostojic horvát belügyminiszter Görögországot nevezte meg az ellenőrizetlen migrációs hullám felelőseként. A Delo című szlovén napilapnak adott interjújában hétfőn hangsúlyozta, hogy mind Horvátország, mind Szlovénia csupán áldozat, és nem felelős a migrációs válságért. Ostojic úgy véli: Ljubljana nem korlátozhatja az általa naponta fogadható menekültek számát napi 2500-ra, miközben Horvátországba 10 ezren érkeznek naponta. „Amíg Angela Merkel német kancellár azt az üzenetet küldi, hogy nem zárja le határait a migránsok előtt, Magyarország pedig kerítéssel védi sajátját, Horvátországnak nem marad más választása, mint hogy Szlovénia felé irányítsa a bevándorlókat” – hangsúlyozta. „Rendben van, építsen Szlovénia kerítést, de ha nem készek rá, hogy lőjenek is az emberekre, az nem fogja megállítani őket” – mondta a belügyminiszter, majd hozzáfűzte: a sor élére fog állni, és ha valaki valakire lőni akarnak, az ő legyen.

Összeugrott a román államfő és a miniszterelnök

(10:42) Éles szóváltás alakult ki Klaus Iohannis államfő és Victor Ponta miniszterelnök között, miután a bolgár, szerb és román kormányfő hétvégi tanácskozását követően Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök bejelentette: Bulgária, Románia és Szerbia kész lezárni határait a menekültek előtt, ha Németország és Ausztria is így dönt.

Iohannis szerint Pontának nem volt mandátuma elkötelezni az országot anélkül, hogy az államfő erre felhatalmazta volna. A szociáldemokrata miniszterelnök válaszképpen hétfőn azzal vádolta a jobbközép ellenzék éléről államfővé választott Iohannist, hogy feleslegesen jár Brüsszelbe a migráns-ügyről tanácskozni, mert „nem csinál ott semmit, csak hallgatja a többieket”. A román alkotmány szerint az országot az államfő jogosult képviselni a nemzetközi kapcsolatokban.

Migrációs csúcs dőlt meg Horvátországban

(10:41) A hét végén, egy nap alatt 11 ezer 500 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. A horvát hatóságok vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra, ahova hétfői sajtóértesülések szerint egyre betegebben érkeznek meg a migránsok.

A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 251 ezer 906 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Szombat nulla órától vasárnap 21 óráig 8979 migráns érkezett az országba, továbbra is főleg Bapska körzetében lépve át a határt.

A horvát hatóságok múlt péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a határ szerb oldalán feltorlódnak.

Illegális bevándorlók mennek a horvát-szlovén határ közelében fekvő szlovéniai Rigoncéban 2015. október 22-én. (MTI/AP/Darko Bandic)

Nyolcvankét ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt 

(10:42) A bíróság ötvennégy vádlottat egy évre, huszonhetet két évre, egyet pedig három évre kiutasított Magyarország területéről. Egy esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyésznek. A vádlottak többsége koszovói, iraki vagy albán állampolgárságúnak vallotta magát.

Újabb incidensek történtek Németországban 

(10.35) Hessen tartományban tűz ütött ki egy menekültszálláson, Szászországban pedig tüntetők blokád alá vettek egy pályaudvart, hogy megakadályozzák egy csoport menedékkérő szétosztását a tartományban.

A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) adatai szerint az idén szeptember végéig 505 támadás történt menedékkérők, menekültek szállásai ellen. Ebből 461 esetet politikai, azon belül szélsőjobboldali motivációjú támadásként tartanak számon. Tavaly 177 ilyen esetet jegyeztek fel.

A szászországi Freiberg pályaudvaránál vasárnap este nagyjából 400 ember gyűlt össze közösségi portálokon megjelent felhívások révén. Megpróbálták megakadályozni, hogy a hatóságok buszokkal továbbszállítsák azt a több mint 700 menedékkérőt, akik egy különvonattal érkeztek a bajor-osztrák határon fekvő Passauból. A blokád felszámolására két rendőrszázadot vezényeltek a helyszínre. Az intézkedés során három rendőr könnyebben megsérült. Az utolsó buszt a különvonat megérkezése után két és fél órával tudták elindítani a pályaudvarról.

Orbán Viktor: Magyarország kész segíteni a migránsútvonalon fekvő államokat

(10:05) A magyar miniszterelnök ezt a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek vasárnapi brüsszeli csúcstalálkozóján tette világossá.

Bár Magyarország már nem a bevándorlók útvonalán fekvő ország többé – ennek megfelelően megfigyelőként vett részt a vasárnapi brüsszeli értekezleten -, mégis fontosnak tartja, hogy segítse azokat az államokat, amelyek a migránsútvonalon találhatók. Így felszerelésekkel, technikai eszközökkel kész segíteni ezeket az országokat – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A brüsszeli találkozón Orbán Viktor világossá tette: Magyarország továbbra is fenntartja a zöldhatár lezárását, és maradéktalanul teljesíti a schengeni egyezményben foglaltakat. Az ország területére csak azok léphetnek be, akik az uniós jogszabályok szerint erre jogosultak – idézte a kormányfő szavait a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

98 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt a hosszú hétvégén 

Október 23-tól október 25-ig 98 embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Hasonló ügyben közokirat-hamisítás miatt 1 emberrel szemben indult büntetőeljárás.

Az ORFK vasárnapi összesítése szerint ebben az évben, október 24-éig a schengeni külső határokon 390 861 bevándorlóval szemben léptek fel és szeptember 15-től 849 bevándorló ellen indítottak büntetőeljárást.

Merkel rendrakást és intézkedéseket sürgetett

(6:05) Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően a rendrakást sürgette, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek. Utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet. A migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie – közölte.

17 pontos akciótervet fogadtak el a krízis kezelésére

(6:00) A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a migránsoknak megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését. A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet is elfogadtak a migrációs válság kezelése érdekében. A 17 pont azt is tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.

„A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása” – hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot.

„Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak” – mondta. Juncker azt is tudatta, hogy még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják.

Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét. Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába.

Lapértesülés: aggódnak a német belbiztonsági szervek Merkel menekültpolitikája miatt

(2015-10-25 21:14) Németországban a biztonsági szervek körében rendkívülveszélyesnek tartják Angela Merkel kancellár és kormánya menekültügyi politikáját, és erősen aggódnak annak lehetséges belbiztonsági következményei miatt – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

A Lázadás Merkel ellen? címmel megjelent cikkben idéztek egy név nélkül nyilatkozó, biztonsági ügyekkel foglalkozó, magas beosztású kormányzati tisztségviselőt, aki szerint a menedékkérők tömeges beáramlása „instabilitást” okozhat Németországban.

A lap szerint a biztonsági szervek vezetői körében kering egy aláírás nélküli elemzés, amely szerint félő, hogy a már meglévő párhuzamos társadalmak miatt nem lehetséges a százezres nagyságrendben érkező illegális bevándorlók integrációja.

A Welt am Sonntagban ismerteti August Hanning a külföldi hírszerzés korábbi vezetőjének tervét. Első pontja szerint a kormánynak nyilatkozatot kell közzétennie arról, hogy Németország befogadóképessége kimerült, ezért egyelőre nem tud több menedékkérőt befogadni.

A második pont szerint a „nemzeti és a szupranacionális” jogszabályok – a német törvények, valamint schengeni és a dublini előírások – következetes érvényesítésével azonnal le kell zárni a határt a németországi tartózkodásra jogcímmel nem rendelkező emberek előtt. Továbbá meg kell tagadni a menedékjogi eljárás megindítását mindazon kérelmezőktől, akik biztonságos harmadik országból érkeztek Németországba. A felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúak és a gyerekes családok esetében kivételt lehetne tenni. Ezen kívül a kérelmezők együttműködési kötelezettségének kiterjesztésével fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat, és szankcionálni kell mindazokat, akik valótlan vagy hiányos adatokat közölnek.

A harmadik pont szerint meg kell állítani a balkáni migrációs útvonalon érkező menekülthullámot, ehhez meg kell erősíteni az uniós külső határok védelmét, és befogadóállomásokat, menekülttáborokat kell építeni az EU területén kívül.

A vasárnapi eseményekről a témában itt olvashat bővebben.

Minden eddigi migrációs rekord megdőlt Horvátországban a hét végén, egy nap alatt 11 ezer 500 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. A horvát hatóságok vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják őket a szlovén határra, ahova hétfői sajtóértesülések szerint egyre betegebben érkeznek meg a migránsok.

A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 251 ezer 906 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Szombat nulla órától vasárnap 21 óráig 8979 migráns érkezett az országba, továbbra is főleg Bapska körzetében lépve át a határt.
A horvát hatóságok múlt péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a határ szerb oldalán feltorlódnak.
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak a hétvégén azt mondta: november 2-ától a migránsokat Sidről (Szerbia) vonattal egyenesen Bródba (Slavonski Brod), az ottani tranzitközpontba szállítják, amelynek téliesítése addigra elkészül, és 5000 fő befogadására lesz alkalmas. Így a jövőben a Berkasovo-Bapska határátkelőt tehermentesítik – hangsúlyozta.
A szlovén rendőrség adatai szerint szombat éjféltől 11 ezer 318 migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Nagy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül érkezett az országba. Ezen belül a rigonce-harmicai határátkelő körzetében vasárnap a zöldhatáron keresztül illegálisan 8370 fő lépett be Szlovéniába. A brezicei, dobovai és rigoncei befogadóállomásokon vasárnap 18 óráig 11 ezer Közel-Keletről érkező bevándorló tartózkodott. Őket regisztrálják és elszállítják az osztrák határhoz közeli tranzitközpontokba, valamint az ország más részein működő menekültszállásokra.
Milojka Kolar Celarc szlovén egészségügyi miniszter szerint egyre többen érkeznek betegen. A tárcavezető a hétvégén ellátogatott a befogadóállomásokra, miután a sajtónak úgy nyilatkozott: a migránsok 2,5-5 százalékának orvosi ellátásra van szüksége. A legtöbben vírusos fertőzéssel, kiszáradtan és fejfájással érkeznek, de akadnak közöttük bárányhimlősök, hepatitiszesek, valamint gyakori a bőrbetegség és a viszketegség is – mondta. A higiéniai körülmények miatt hamarosan járványügyi feladatok ellátására alkalmas ügyeletet is felállítanak – tette hozzá.
A magyar-horvát zöldhatár múlt péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány nem erre a határszakaszra szállítja a migránsokat, hanem a szlovén határra. Azóta Szlovéniában 73 ezer 553 illegális bevándorlót regisztráltak.
A Delo szlovén napilap által készített nem reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a szlovének többsége elutasítja a kerítés építését a szlovén-horvát határon. Hetvenkét százalékuk azonban támogatja, hogy megerősítsék a határvédelmet, és ebben külföldi rendőrök és katonák is segítséget nyújtsanak.