Image default
Gazdaság

Adóügyek: változások és amit tudni érdemes

1819 – ez a NAV új információs telefonszáma

Ingyenesen hívható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új Infóvonala a 1819-es telefonszámon, ahol a NAV munkatársai minden adózással kapcsolatos általános kérdésre választ adnak.

A 1819-es telefonszám mellett, év végéig még elérhető a NAV Általános Tájékoztatási Rendszer (TCC) a régi, 06 (40) 42 42 42-es telefonszámon is. Az Infóvonal hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, pénteken 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.

A 1819-es telefonszám ingyenesen elérhető belföldről, azonban külföldről a tájékoztató rendszer továbbra is a +36 (1) 250-9500-as telefonszámon tárcsázható helyi hívásdíj ellenében. A 1819-es telefonszám bevezetése az egyedi ügyek intézésére alkalmas Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszert (ÜCC) nem érinti, az ÜCC a 06 (80) 20-21-22-es telefonszámon hívható.

Vámengedélyt kérne? 2017. október 2-től csak így lehet

Október 2-ától kizárólag elektronikus úton intézhetik a gazdálkodók – néhány kivétellel – az Uniós Vámkódex hatálya alá eső engedélyeket, a korábbi papír alapú ügyintézés helyett. A benyújtott kérelmekkel és az engedélyezési eljárással kapcsolatosan ettől kezdve csak a rendszeren keresztül kaphatnak információt a vállalkozások – figyelmeztetnek az EY tanácsadó cég szakértői.

Október 2-ától új uniós, központi váminformatikai rendszert (Customs Decision Managment System – CDMS) állít üzembe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”), mely összhangban van a 2016. május 1-jével életbe lépett uniós vámkódex legfontosabb célkitűzésével, az elektronikus ügyintézés bevezetésével.

Az új rendszer az uniós vámkódex hatálya alá tartozó engedélyek iránti kérelmek kezelésére szolgál. A felületen keresztül 22 engedélytípus vonatkozásában nyújtható be kérelem, illetve ezen típusok esetében kérelmezhető többek között az engedélyek módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása. A rendszerbe többlépcsős elektronikus azonosítással lehet belépni.

Fülöp Attila, az EY vámszakértője felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodók az engedélyekkel és az engedélyezési eljárással kapcsolatos vámhatósági értesítéseket (mint például hiánypótlás, engedély kiadásáról szóló határozat) október 2-át követően egyelőre csak a rendszeren belül tekinthetik meg, azokról e-mailben vagy egyéb úton nem kapnak értesítést a gazdálkodók. Ezért fontos, hogy minden gazdálkodó rendszeresen bejelentkezzen az új rendszerbe, különös tekintettel a folyamatban lévő engedélyezési eljárások esetén.

Bár uniós szabályozás alá tartoznak, továbbra is papír alapon lesz intézhető például az AEO engedélyre, a Kötelező Érvényű Tarifális Felvilágosításra (KTF), Kötelező Származás Felvilágosításra (KSZF), a vám visszafizetésre és elengedésre vonatkozó kérelem engedélyezési folyamata – emeli ki a vámszakértő.

A NAV tájékoztatása szerint a 2016. május 1-jét követően az Uniós Vámkódex alapján kiadott, már meglévő engedélyeket az adóhatóság folyamatosan tölti fel a CDMS rendszerbe.

Nem bízik a munkavállalójában? Így járhat utána, kivel dolgozik együtt

dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász válaszol

Ügyfelemnél néhány évvel ezelőtt két dolgozó több millió forintot tüntetett el a cég számlájáról. A sikkasztás tényét ugyan a büntetőbíróság megállapította, de a pénzt azóta sem sikerült visszaszerezni. Ezt követően a munkáltató elhatározta, hogy a munkaviszony létesítését hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásához köti, legyen szó bármilyen munkakörről. Jelen cikk azt vizsgálja meg, hogy vannak-e korlátai a munkáltatói eljárásnak.

munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely nem sérti a személyiségi jogait, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.

Ehhez a szabályhoz a személyes adat fogalmára tekintettel szorosan kapcsolódik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény. Eszerint személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Csak ekkor vonhatja le az áfát, ha gépkocsit lízingel

Ügyvédi iroda nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit. Az áfát szeretné visszaigényelni. Mire figyeljen a szerződésben, továbbá milyen dokumentumokra van szükség, hogy a NAV utólag ne állapítson meg áfahiányt, illetve ne minősítse át zárt végű lízinggé a konstrukció? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.

Ha a kérdező úgy tekinti, hogy “pénzügyi lízinggel vásárol személygépkocsit” – azaz a beszerzés az ügylet célja –, akkor egyáltalán nem vonható le az áfa, mivel az ügylet tételes levonási tilalom alá esik.

Az áfatörvény 124. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja (egyes speciális kivételektől eltekintve) továbbra is korlátozza az adóalany adólevonási jogát személygépkocsi beszerzése esetén, azaz ha biztos a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzése, akkor nem vonható le az áfa, ha nem biztos a tulajdonszerzés, akkor viszont az üzleti használatra jutó áfa levonható. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján [1. § (7) bekezdés] a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, az adóhatóság tehát esetleges ellenőrzés során átminősítheti az ügyletet, ha megállapítja, hogy az más konstrukciót takar.

A lízingügyletek minősítésére – a vonatkozó hatósági iránymutatások alapján – az alábbi három szempont veendő figyelembe:

1.) önerő,
2.) futamidő,
3.) a futamidő végi tulajdonszerzés lehetősége, és annak ellenértéke (azaz a maradványérték meghatározása).

A fenti paraméterek vizsgálata világíthat rá arra, hogy az ügylet célja valóban nyílt végű pénzügyi lízing volt-e, vagy a lízingbevevő a személygépkocsi-beszerzési igényét áfalevonás érvényesítése érdekében nyílt végű lízingügylet keretében valósította meg.

1.) Önerő

Az önrész vonatkozásában azt kell figyelembe venni, hogy ha túl magas a futamidő elején befizetett önerő, akkor az átminősítési kockázatot jelenthet. Nyilvánvalóan nincs szüksége finanszírozásra annak az adóalanynak, aki a gépjármű értékének 70-80 százalékát önrészként rendelkezésre tudja bocsátani. Abban a tekintetben, hogy mi a maximális önrész, nincs egyértelmű nyilvános adóhatósági iránymutatás, de az 50 százalék feletti önrész mindenképpen kockázatosnak tekintendő.

2.) Futamidő

Míg az önrész tekintetében az jelenthet kockázatot, hogy annak mértéke túl magas a futamidő vonatkozásában az jelenthet átminősítési kockázatot, ha az túl alacsony. Ebben a kérdésben sincs nyilvánosan közzétett álláspont, de nehezen is lehet általánosítani, hiszen minden ügylet más. Az mindenesetre elmondható, hogy az egyéves (vagy annál esetleg rövidebb) ügyletek esetén nem zárható ki az átminősítés kockázata.

3.) Maradványérték

A pénzügyi szabályozás (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény) igen szigorúan határozza meg a pénzügyi szolgáltatások fogalmát és annak végzésének feltételeit. A nyílt végű pénzügyi lízing egyik ismérve az, hogy a tulajdonszerzés maradványérték megfizetésével (is) történhet. A maradványérték megfizetésével tehát áfaszempontból termékértékesítés valósul meg, melynek teljesítési időpontja a lízingbevevő vételi jogának,  vevőkijelölési jog alapján pedig a vevő általi vételi jog gyakorlásának időpontja.

Ugyanakkor, ha ez a maradványérték annyira alacsony, hogy már a futamidő elején egyértelmű, hogy a lízingbevevő meg fogja szerezni a lízingtárgy tulajdonjogát, akkor itt is jelentős kockázat merülhet fel esetleges adóhatósági ellenőrzés során. A gyakorlatban a maradványértéket a futamidő végén várható piaci értékhez viszonyítva is meghatározzák – de általánosságban elmondható, hogy ha tényleges racionális döntés nem várható a lízingbevevőtől, azaz a maradványérték csak kis hányadát teszi ki a futamidő végi piaci értéknek, akkor az ügyletet az adóhatóság termékértékesítésként is kezelheti.

Minden adózónak önmagának kell értékelnie a fenti szempontokat, és ha a beszerzés az ügylet célja, akkor nem javaslom, hogy adólevonási jogot érvényesítsen. Ha a nyílt végű lízingügylet megfelel a szolgáltatásnyújtás (azaz nem termékértékesítés) feltételeinek, akkor is az adólevonási jog érvényesítéséhez megfelelő nyilvántartás (útnyilvántartás) vezetése kötelező, amelyet az adóhatóság esetleges ellenőrzés során vizsgálat alá vonhat.

Forrás: adozona

Képek: profitline, kamaraonline, Amire érdemes odafigyelned

Hasonló hírek

Erősödik a pénzügyi fogyasztóvédelem

Edit

Új programok indulnak a foglalkoztatás bővítésére

Edit

Devizapiac – Vegyesen alakult a forint árfolyama

info