Image default
Gazdaság

Adóügyek, gazdaság: legfrissebb adóhírek-, törvények-, törvényváltozások

Mi van a számlán? Jövőre már a NAV is látja (Szakértő: dr. Kelemen László)

Mi az a KOBAK? Kinek, mikortól és milyen gyakorisággal kell adatot online adatot szolgáltatnia kibocsátott számláiról? Összefoglaltuk az áfatörvény ezekre vonatkozó, 2018-ban hatályba lépő legfontosabb szempontjait.

Az áfatörvény 2018-ban hatályba lépő módosításainak legnagyobb része az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő forgalmi adózási eljárási kérdések átemeléséről szól, azaz érdemi változásokat nem jelentenek. Ezen szabályok mellett a számlázóprogramok online adatszolgáltatásának törvénybeli implementációja jelenti az érdemi módosításokat. Az áfatörvény módosítási javaslatairól szóló cikksorozat jelen részében a számlázóprogramok online adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos szabályokat elemezzük.

Az áfarendszerben 2018-ban beálló legjelentősebb módosulás a számlázórendszerek online adatszolgáltatási kötelezettségének bevezetése. 2018. július 1-jén lép hatályba a Számlázási rendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet) módosítása, mely a számlázóprogramok online bekötésének részletszabályait tartalmazza. A 2018. július 1-jétől már hatályos szabályok szerint ugyanis a számlázóprogramoknak az alábbi számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok tekintetében automatikus, online adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik.

Új adózási szabályok jöhetnek az e-kereskedelemben

Az európai pénzügyi felügyeleti rendszer jövőjéről és a nemzetközi elektronikus kereskedelem áfaszabályainak egyszerűsítéséről tárgyaltak Brüsszelben, az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ülésén a tagállamok képviselői – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár az ülésen aláhúzta: Európa gazdasági növekedése továbbra is mérsékelt, a közép-kelet európai régió magas növekedési potenciáljának köszönhetően fontos szerepet játszhat az EU gazdasági bővülésének élénkítésében.

Az európai pénzügyi felügyeleti rendszer felülvizsgálata kapcsán Hornung Ágnes hangsúlyozta: számos tagállamhoz és piaci szereplőhöz hasonlóan Magyarország is ellenzi a nemzeti és európai felügyeleti hatóságok között jelenleg fennálló egyensúly és bizalom megbontását. Hozzátette: számos ügyben a helyi felügyeletek ismerik jobban a nemzeti piacokat, ezt a tudást pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A miniszterek tájékoztatást kaptak a Vám Világszervezet főtitkári posztjára jelentkező spanyol jelöltről. Magyarország támogatja Pilar Jurado Borrego megválasztását – húzta alá Hornung Ágnes.

Az Ecofin ülésén szó volt az e-kereskedelmi áfacsomagról is. A nemzetközi elektronikus kereskedelemben nehézséget okozhat, hogy a vevő és az eladó országa különbözik, és az értékesítőnek mindig azon tagállam áfaszabályainak kell megfelelnie, ahol a fogyasztó él. A bizottság ezért javaslatcsomagot készített, melynek fő célja a belső piac zökkenőmentes működtetése, az uniós cégek versenyképességének és a digitális gazdaság tényleges adóztatásának biztosítása. A javaslat általános megközelítése Magyarország számára elfogadható – mondta el Hornung Ágnes.

Két hitelintézetet is megbírságolt az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatmillió-ötszázezer forintra bírságolta a Pátria Takarékszövetkezetet. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján 2018. április 15-éig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket. Egymillió ötszázezer forint bírságot kell fizetnie a Fókusz Takaréknak a jogelőd „Bácska” Takaréknál feltártárt jogszabálysértések miatt. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján ez év végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.

Az MNB határozatában megállapította, hogy a Pátria Takarékszövetkezet megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény, és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet több előírását is. A hitelintézet megsértette – többek között – a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra, a keretszerződés módosítására és megszüntetésére, a pénzforgalmi számlanyitásra, a fizetési műveletek helyesbítésére, a felelősségi és kárviselési szabályokra, valamint a kedvezményezett ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra vonatkozó rendelkezéseket.

A jogsértésekre tekintettel az MNB hatmillió-ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére, valamint az említett jogszabályoknak való megfelelés biztosítására kötelezte a hitelintézetet, ez utóbbi esetében, 2018. április 15-ei határidővel. Az MNB a hitelintézet terhére értékelte, hogy számos vonatkozásban megsértette a pénzforgalmi jogszabályokban foglalt előírásokat, a jogszabálysértő állapot huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, számlavezető rendszerébe állt fenn.

Az MNB határozatában megállapította, hogy a ”BÁCSKA” Takarék, melynek jogutódja  a Fókusz Takarék megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet több előírását is. A hitelintézet megsértette – többek között – a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra, a keretszerződés tartalmára, a felelősségi és kárviselési szabályokra, a fizetési műveletek teljesítésére, sorbaállítására és a kedvezményezett ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra vonatkozó rendelkezéseket.

A jogsértésekre tekintettel az MNB egymillió ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére, valamint az említett jogszabályoknak való megfelelés biztosítására kötelezte a hitelintézetet 2017. december 31-ei határidővel. Az MNB a hitelintézet terhére értékelte, hogy számos vonatkozásban megsértette a pénzforgalmi jogszabályokban foglalt előírásokat, a jogszabálysértő állapot több esetben huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, informatikai rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn.

Dacolt az adóhatóság határozatával: tízszeres lett a bírság

Az elsőfokú adóhatóság nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt jogerős határozatával 600 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki a felperes terhére, valamint elrendelte az általa üzemeltetett vendéglátóipari egység 12 nyitvatartási napra történő lezárását.

Ezt követően az alperes által helybenhagyott jogerős határozatával az üzletlezárás felperesnek felróható, tudatos meghiúsítása miatt újabb 6 millió forint mulasztási bírságot szabott ki.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatva a mulasztási bírság összegét 3 millió forintra leszállította.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A Kúria érvelése szerint a mulasztási bírság kiszabására alapot adott azon adózói magatartás, amelynek célzott eredményeként az üzlet nem volt lezárható. A mulasztási bírság összegét az elsőfokú bíróság tévesen határozta meg az alperestől eltérő módon, nem tartva szem előtt, hogy a kiszabható bírság felső határát az adójogi rendelkezések a napok és a felső határ szorzataként határozza meg. Hasonló magatartások visszaszorítása érdekében a jogszabályi rendelkezések szerint a törvényben rögzített legmagasabb érték alatt az üzletlezárást maga után vonó nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatti bírságtételt kell érteni.

Trafiklobbi: több terméket szeretnének árulni a dohányboltosok

A forgalmazható termékek vagy szolgáltatások körének további bővítésére van szükség a dohány-kiskereskedelmi rendszer hosszú távú stabil és eredményes működéséhez, a dohánytermékek esetében pedig fontos lenne az egységcsomagolások 2019-re tervezett bevezetésének elhalasztása – szorgalmazzák a dohány-kiskereskedők.

Az MDKSZ közleménye szerint az I. Nemzeti tabak expo kiállítás és konferencián Lengyel Antal, az MDKSZ elnöke elmondta, hogy a kiskereskedelmi szektoron belül egyre nagyobb a nemzeti dohányboltok szerepe. A nemzeti dohányboltok a szigorú szabályozásnak köszönhetően “patyolat tisztán” működnek, ami átlátható és több bevételt hoz a költségvetésnek – mutatott rá az elnök.

A trafikok teljesítőképessége között jelentős különbségek lehetnek – elsősorban az elhelyezkedés miatt –, a működő üzletek 40-50 százaléka nehéz helyzetben van. A nemzeti dohányboltokat elsősorban a munkaerőhiány sújtja, hiszen a szigorú szabályok szerint berendezett, elsötétített üzlethelyiségekbe nehéz új munkatársakat találni.

SAMSUNG

Forrás: MTI, NAV, adozona

Képek: Hirmagazin.eu, Thomy Folia, 24.hu

Hasonló hírek

Uniós átlag feletti növekedés és csökkenő államadósság a következő években is – videó

Géza

Bitcoin: Hirtelen halál csaphat le az online feketepiacra

Edit

Több bizonytalanságI faktor kedvezhet az olajnak a héten

Géza