Hirmagazin.eu
Főoldal » Adóügyek, gazdaság: legfrissebb adóhírek
Gazdaság

Adóügyek, gazdaság: legfrissebb adóhírek

Táppénz, csed, gyed, üzemi baleset: eljárási szabályok 2018-tól, dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő előadásában

Hosszabb idő alatt állapítják meg a pénzbeli egészségbiztosítási ellátást 2018-tól, ha hiányosak az ehhez szükséges adatok. Hogyan változtathat az ellátást folyósító szerv határozat módosításáról? Hogyan támadható meg a határozat? Ismertetjük az egészségbiztosítás eljárási szabályainak módosítását.

Amíg 2017-ben többek között az elektronikus ügyintézés széleskörű bevezetése és az igényérvényesítéshez szükséges nyomtatványok elérhetősége (amely idén november 1-jétől ismét módosult) hozott jelentősebb változást a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, és a gyermekgondozási díj intézésében, jövőre az új eljárásjogi szabály gyakorlati alkalmazása alakul át. Az alábbi cikkben az új eljárásjogi szabállyal kapcsolatos lényegesebb módosításokat ismertetjük.

A közigazgatási eljárásban jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Jövőre ezt a szabályt felváltja általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) azzal, hogy az Ákr. szabályait 2018. január 1-jétől induló, illetve a megismételt egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban kell majd használni.

Amíg a Ket. szabályai lehetővé teszik, hogy a Ket. rendelkezéseit a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos eljárásban csak akkor kell alkalmazni, ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, addig ilyen szabályt az Ákr. nem tartalmaz. Erre tekintettel több ponton is módosul 2018. január 1-jétől a pénzbeli ellátásokra is vonatkozó 1997. évi LXXXIII. törvény.

Csökken a szocho, az eho, az ekho, nő a katások ellátási alapja

Január 1-jétől 19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke a jelenlegi 22 százalékról; a csökkentés mértéke 0,5 százalékponttal több, mint amennyit 2018-ra törvénybe iktatott a parlament.

Megszavazta az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.

A módosítás révén a korábban törvénybe iktatottnál 0,5 százalékponttal nagyobb mértékben, nem 20, hanem 19,5 százalékra mérséklődik a munkáltatók által fizetendő szocho mértéke.

A szocho korábban tervezettnél nagyobb mértékű csökkentésével párhuzamosan a jelenleg szintén 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke is 19,5 százalék lesz jövőre.

A szochocsökkentéssel összefüggésben kedvezően változnak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken.

Emelkedik a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja a jelenlegi 90 ezer forintról 94 400 forintra, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 150 ezer forintról 158 400 forintra emelkedik.

Új törvények az adózás rendjéről, az adóigazgatásról, a vámeljárásról, az adóvégrehajtásról

Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Önálló törvény rögzíti a vámeljárásokra vonatkozó szabályokat, és ugyancsak külön jogszabályt alkotott a parlament az adóhatóság végrehajtási tevékenységéről.

Az adóhatóság általános végrehajtó szervvé válik a közigazgatásban a jövő évtől, eljárásaira pedig egységes szabályokat alkotott az Országgyűlés. Jövőre, majd 2019-ben is bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság folytathat le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) olyan döntéseket is végre kell majd hajtania, amelyekhez jelenleg nincs engedélye vagy eszköze, szakértelme. Ezek igénybevételének lehetőségét teremti meg a jogszabály. A testület átveszi például a törvényszéki végrehajtás feladatait.

Az új jogszabály biztosítja, hogy egy ügyféllel szemben egyszerre csak egy végrehajtási eljárás legyen folyamatban, egységesen kezelve az egymástól eltérő jogcímű tartozásokat.

Az adós jogos érdekét védő rendelkezések is kerültek a jogszabályba, például, hogy nincs helye ingatlan-végrehajtásnak az adós és családtagja lakhatását szolgáló ingatlan esetében akkor, ha a tartozás nem haladja meg az 500 ezer forintot. A lakástulajdon csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, a vállalkozások zavartalan működését pedig a gépjárművek lefoglalhatóságának korlátok közé szorítása biztosítja.

A változtatás emellett törvényi szinte emeli azt a már élő gyakorlatot, hogy ingóságokat, ingatlant csak elektronikus árverésen lehet értékesíteni.

Külön eljárási törvény vonatkozik jövő évtől a vámeljárásokra, ezt 154 igen szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A törvény a hatályos vámtörvényt dolgozza át az unós vámkódex struktúrájának figyelembe vételével.

Az új jogszabály azonban változtatásokat is tartalmaz, a többi között azt, hogy a vámellenőrzés rendszeréből a jövőben kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartama 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzésé pedig 90 nappal csökken.

Kérelemre indult eljárásokat a vámhatóságnak 120 napon belül kell elvégeznie, míg a hivatalból indulókra 90 napja van a hatóságnak.

A jogszabály a jövőben nem tartalmazza a helyszíni ellenőrzést, mert azt a vámellenőrzés kiváltja. A jogorvoslati szabályokat a törvény a közigazgatási eljárási szabályokat alapul véve határozza meg.

Adózés rendje, új Art tájékoztató:

Megújult struktúrában tartalmazza az alapelveket az – Országgyűlésben már a részletes vitán is túljutott – adózás rendjéről szóló törvényjavaslat. A teljesen új jogszabály frissített szerkezetben taglalja az alapelveket, kiterjeszti hatályát a bizalmi vagyonkezelésre, néhol pedig pontosítja, illetve átírja a jelenlegi értelmező rendelkezéseket. Ezúttal a kódex első négy fejezetét ismertetjük.

Az új Art tv. I. Fejezete megújult felépítésben és új prioritásban tartalmazza a törvény alapelveit.

Az 1. § hasonlóan a jelenleg hatályos törvény 2. §-hoz fogalmazza meg a joggal való visszaélés tilalmát, azonban az adójogviszonyokban történő rendeltetésszerű joggyakorlást az adótörvények alkalmazása mellett kiterjeszti az önkormányzati rendeletekre is. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az adójogi normák társadalmi rendeltetésétől való adójogi eltérést tiltja. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül adójogi szempontból, ha egy szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy pedig döntően az adómegtakarítás és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár.

A valódisági klauzula pontosított fogalma alapján az új törvény kimondaná, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt az adóhatóság eljárásában valódi tartalma szerint minősíti.

Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelményének fogalma azonos marad a jelenleg hatályos Art tv.-ben szereplő fogalommal.

Ilyen büntetésekre számíthatunk jövő évtől az új Art. alapján, Antretter Erzsébet, Niveus Consulting Group, szenior menedzser

A napokban került az Országgyűlés elé az adózás rendjéről szóló új törvény tervezete. A törvényjavaslat alapján jövő évtől mégsem emelkedne a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék mértéke, viszont egyszerűsödne a mulasztási bírság szabályozása.

Az adózás rendjéről szóló T/17994 számú törvényjavaslat alapján a várható lényegesebb változások a következők.

Késedelmi pótlék

A korábbi tervezet alapján a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,90 százalék) kétszereséről (jelenleg 1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (jelenleg 5,90 százalék) változott volna 2018. január 1-jétől. Ez a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Az 2017. október 24-én benyújtott törvényjavaslatban azonban ez a módosítás már nem szerepel.

Változik viszont a kisösszegű pótléktartozások kezelése. A javaslat szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.

Önellenőrzési pótlék

Az önellenőrzési pótlékot továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani. Amennyiben a késedelmi pótlék emelkedése nem valósul meg, az önellenőrzési pótlék mértékében sem lesz változás.

Adóbírság

Az adóbírság mértéke főszabály szerint továbbra is az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50 százaléka lesz.

Ehhez képest lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200 százaléka), ha az adóhiány bevételeltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

A korábbi tervezet a 200 százalékos bírságmértéket a felére, 100 százalékosra csökkentette volna, ez a módosítás azonban a 2017. október 24-én benyújtott javaslatból kikerült. A korábban tervbe vett bírságmérséklés tehát valószínűleg nem valósul meg.

Új törvény az adóhatósági ellenőrzés módjára, határidejére, jogorvoslatra

Kire vonatkozik az elektronikus ügyintézés? Ki képviselheti az adózót? Mit jelent az objektív ellenőrzési határidő? Milyen jogorvoslattal élhet az adózó? Egyebek közt ezeket is tartalmazza az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslat.

Október 24-én nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez az adóigazgatási rendtartástól szóló T/17995. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: törvényjavaslat), mely az adózás rendjét érintő eljárási szabályrendszer átfogó újraszabályozásának egyik elemét képezi. A jelenleg hatályos adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvényre (Ket.) mint háttérjogszabályra támaszkodik. A törvényjavaslat megalkotásával az volt a jogalkotó célja, hogy ez a kettősség megszűnjön, és egységes rövid, átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet jöjjön létre, melyen belül az adóigazgatási rendtartás az általános eljárási szabályokat (például hatásköri, illetékességi szabályok, jogorvoslat rendje stb.), míg az adózás rendjéről szóló törvény a speciális részletszabályokat (például egyes adókötelezettségek teljesítésének szabályai, jogkövetkezmények, különös eljárások stb.) tartalmazza. Az alábbiakban a törvényjavaslatban szereplő legfontosabb változásokat ismertetjük.

Kapcsolattartás, képviselet: Jelenleg csak a törvényben nevesített adóügyekben van lehetőség az elektronikus ügyintézésre, míg a törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről szóló törvénnyel (Eüsztv.) összhangban teljes körűvé tenné az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Ez azt jelentené, hogy például a megbízólevél elektronikus úton történő megküldésén túl – melyre a jelenleg hatályos szabályok szerint is volt joga – a revízió során keletkezett összes iratot (jegyzőkönyvet, határozatot, közbenső végzéseket) elektronikus úton kézbesítheti az adóhatóság. A törvényjavaslat értelmében az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki vagy amely

a) havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles,

b) az áfatörvény szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles,

c) az áfatörvény szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy

d) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles.

Forrás: MTI, NAV, adozona

Hasonló hírek

A G20-ak szerint stabilabbá vált a világgazdaság

info

Mestervizsga, mesterképzés – így juthat el a szakmai csúcsra

info

Ebben a 60 városban indul egészségügyi fejlesztés

Géza
-------------------------------------------------------------------------------------------------

Maradj otthon, vigyázz magadra, vigyázz az idősekre és a gyermekekre, és tevékenykedj az interneten, olvasd a Hirmagazin.eu Online Médiát!

Köszönjük, hogy a Hirmagazin.eu Online Médiát választottad!

Azon dolgozunk, hogy ami Téged érdekelhet, azt kivétel nélkül el tudd olvasni nálunk!

Bármilyen észrevételed, javaslatod, híred, cikked, képed vagy videód van, azt írd meg, küldd el nekünk ide: [email protected].

Adj meg egy nick-nevet (Téged azonosító, általad kitalált nevet, ha nem szeretnéd a teljes nevedet feltüntetni az anyagaid mellett), vagy add meg a keresztnevedet, vagy a teljes nevedet, a Te anyagaid látogatottságának "gyümölcsét" élvezd Te! Mi azt a nevet tesszük az anyagaid mellé, amit Te az e-mailben kérsz!

Dolgozzunk össze, légy részese a mi sikerünknek, ahogy mi is részesei szeretnénk lenni a Te sikerednek!

Hirmagazin.eu Főszerkesztősége


Figyelem!

A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások, kommentek nem a Hirmagazin.eu Online Média nézeteit tükrözik!

Szerkesztőségeink a hírek publikálásával, megjelenítésével foglalkoznak, a hozzászólásokat, kommenteket nem tudják befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tükrözik.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljetek!

A visszatérő vulgárils, gyűlölködő, uszító kommentelőket tiltjuk oldalunkról!

Célunk az, hogy olyan olvasótábort szolgáljunk ki munkánkkal, akik, egyfelől örömüket lelik az általunk közzétett híranyag olvasásában, másfelől valós tájékoztatást jelent részükre a Hirmagazin olvasása!

Köszönjük a megértéseteket!

Hirmagazin.eu Online Média - főszerkesző
--------------------------------------------